Noha a társaság három gyanúsítottból kettőt letartóztatott, nem volt felhőtlen a hangulatuk. Mialatt a kocsiban a Grace Fields Housenál megálltak Peterért, három lehetőséget tartottak számon. Az első, hogy Jürgen éjszakánként vadászik a hősökre Skull Man álnév alatt, vagy Inori volt az, az utolsó pedig, hogy vakvágányra tévedtek. Ám, vacsora előtt újabb bonyodalmak léptek közbe.

A következő kikérdezésre váró célpont Guzoka Sagi volt a külső csapat számára. Mire a Ka utcában található lakásukhoz megérkeztek, a gyanújuk arra, hogy Jürgen lehet Skull Man, teljesen eloszlott. Bár, Oijiro fejében felmerült, hogy túl korai következtetés, nem akart hangot adni az egésznek, mert biztos leszavazzák, kezdő állapotára hivatkozva. Egészen addig, míg mindent tanút ki nem hallgattak, amúgy is túl hamar mondaná ki.

Aqua eléggé izgatottan szolgálta fel a csapatnak a teát, mikor Mineta visszatért a mosdóból. A lekapcsolt projektor helyét egy üres tábla és filcek vették át. Továbbá, térkép és a négy megölt hős fotója szerepelt.
- Látom, te is megérkeztél, kolléga. Megelőzöm a kérdésedet, hogy a másik csapat merre ment. A rendőrségen keresnek kiindulópontot. Amíg nem kapunk extra információkat, addig a mi feladatunk rájönni, hol keressük a célszemélyt.
- Tiszta sor. Még szerencse, hogy Aival az egyik közös programunk a Gyilkos Elmék részek megnézése.
- És közben megszabadultok a ruháitoktól és egymásnak estek? -kérdezte a nő nevetve, mire Ai kiszedett egy noteszt a mellei között és belenézett.
- Ilyen nincs a bakancslistán? Sebaj, beleírom. Kösz, Aqua.
- Örömömre szolgál.
Mineta ellenben még mindig nem tudta kiverni a fejéből, hogy Ai most színjátékot játszik előtte.

Szerda reggel Mineta, Toru és Oijiro éppen a reggelit várták az asztalra feküdve. Peter szokásához híven a majomfarokba kapaszkodott, de most az nem lengedezett úgy, mint a felfújt lufi a szélben. Mikor befutott az étel, Kumiko és Akira nem jöttek.
- Csak nem étvágytalanok? -kérdezte Mineta Aitól.
- Dehogynem. Viszont, most futott be egy megbízás és azt próbálják meg lerendezni. Nem akarják azt, hogy mi belefolyjunk.
Ám, amikor az említett kettős belépett, nem igazán volt elégedettség az arcukon.
- Figyelem, pupákok. -jelentette ki Akira, mikor leült és töltött magának egy bögre kávét. -Noha akármennyire nem kívánom, de ti nektek is ki kell vennetek a részeteket a küldetésből. Aranylevelet kaptunk.
- Viszont, a munkát nem a reggeli alatt részletezzük. -folytatta Kumiko. -Felhívom Ragnát, hogy vigyázzon Peterre.
- De anya! Szeretnék veletek menni. -nyafogott a póksrác, mire az megcsípkedte az arcát.
- Ki öcsipókom, még fiatal vagy. -mondta Akira.

Sokszor hallottuk már a régi mondást: Ne próbáld meg magadra haragítani egy türelmes embert. Ahogy az lenni szokott, előbb vagy utóbb valaki biztos megszegi és események láncolatát indíthatja el. Ebben az esetben pedig egyetlen hős húzása indított el egy olyan lavinát, amit a média lassan alig tudott szőnyeg alá söpörni. Újabb hősgyilkos tűnt fel a színen.

Másnap hajnalban az újoncok megtapasztalhatták a saját bőrükön, hogy Akira nem viccelt a tegnapi kijelentésével. Nem ok nélkül az Őrmester a beceneve és ezt első lépésként azzal bizonyította, hogy 4 óra tájékán kilökte őket az ágyból.
- Ébresztő, napsugaraim! Öt perc múlva várok mindenkit a teraszon! 5 kilométer kocogással nyitunk! Aki ellentmond, az egész nap vécét fog takarítani a saját fogkeféjével!

A türelem próba után az uzsonna következett. Az étkezőben a pincérek kávéval, teával és süteményekkel várták Kumikot, Akirát, Kokorot, Ait, Petert, Minetát, Torut és Oijirot. Az étkezés közben mutatkozott be a család igazából a vendégeknek.
- Az én nevem Kumiko, hősnevem pedig a fejvadász hős: Black Window. – kezdte az anyuka, ölében tartva Petert. Ezután a legidősebb lány szólalt meg.
- Az én nevem Akira, hősnevem pedig a fejvadász hős: Iron Lady.
- Az én nevem Kokoro, a hősnevem pedig: Hold Tündér…
- Fejezd be hugi a hülyéskedést, jó?! – kiáltott fel Akira. – Kicsit unalmas, hogy mindent el akarsz poénkodni.
- Jó, jó. – legyintett Kokoro az alsó kezével. – Ami a valós hősnevemet illeti: Chihiro.
- Akkor már csak én maradtam. Ai a becsületes nevem és a hősnevem pedig a fejvadász hős: Ainz.
- Nem vajmi kreatív név. – jegyezte meg Toru, mire Akira hátba veregette legfiatalabb húgát.
- Sose volt a kreativitás az erőssége, nézd el neki.
Erre mindannyian elnevették magukat.

Tekerjük vissza az időt a gyakorlati hét megkezdésére. Ai, Mineta, Toru és meglepő módon Oijiro egymás mellett meneteltek. A fiatal, majomfarkas srác tegnap kapta meg Kumikotól a meghívó levelet a Hősügynökségéhez. Persze, ezt nehezen akarta elhinni, lévén ugyanannyi önbizalma van, mint Torunak. Amíg a kúria, ahol az ügynökséget berendezték látótávolságba nem került, addig nem esett sok szó köztük. Csak némán meneteltek.

Nem volt tétovázás, amikor átértünk a dimenziómba. Azonnal a kórház fele vettük az irányt. Telefonáltam Adamnek, hogy kapcsolják le Miriot a sztázisból, mert megtaláltuk a gyógymódot. Útközben semmi akadályba nem ütköztünk, így zökkenőmentesen jutottunk el a sürgősségire.

Nagyon jó hír, mondhatom… Az idő szorítja a nyakunkat, erre meg rátesz még egy lapáttal az, hogy 24 óráig itt rostokolhatunk. Eri megpróbált optimista lenni.
- Nézd a jó oldalát, apa. Van időm megtanulni a képességemet.
- Tény, de nincs szállásunk és ha nem akarjuk csövesként tengetni ezt az egy napot, akkor bizony valamivel elő kell rukkolnunk. Van egy ötletem.
Kinyitottam a táskát és átnéztem. Ekkor mosolyodtam el.
- Eskü, hogy anyud olyan, mint a Tefal. Mindenre gondol.
- Hogy érted?
- Mert még arra is felkészült, ha itt ragadnánk. Van itt minden: Sátor, hálózsák, hordozható főzőkészlet és egy laza pörkölthöz is van alapanyag.- állapítottam meg, majd összecsuktam a táskát.- Akkor már csak egy kempinghelyet kell találni. Induljunk. Kezd hideg lenni.