Tomura újabb emlékcsokorba ugrott bele. Apja, Kotaro céget alapított társával, Aoyashival, aki a második legjobb eredményt érte el a diploma osztásnál. Noha a két ember hasonló célt helyezett maga elé, egyetlen különbség árnyékolta be az idilli képet: Aoyashi imádta a hősöket. Mi volt a közös cél viszont: Olyan protézist készíteni, ami valóban életszerű minden szempontból. Eközben Kotaro elvette Naot és már a házasság (amit eléggé szűk körben ünnepeltek.) ideje alatt már várták első gyermeküket.

A zuhanás érzése véget ért. Sima talajt fogott és körbenézett. Valamilyen oknál fogva felismerte apját, még ilyen fiatalon is. Nyolc éves lett az első emlék alapján. Ezt a szülinapi tortán láthatta. Az apja és az anyja pedig ott ültek. Tomura felismerte Nana Shimurát, aki All Might előtt volt az első számú hős. Kicsit furcsa volt megtapasztalni, hogy anno ő is Shimura volt.

A Leauge of Villains Fukushunak hála egy átlagos lakásban vészelhették át a hidegebb időket. Nem sokan maradtak, így a szoba felosztást is könnyen el lehetett intézni. Himiko és Twice éppenséggel rakták be a szennyes ruhájukat a mosógépbe, mikor a lányban felébredt a kíváncsiság.
- Tudom, bunkó dolog ilyet kérdezni tőled, de miért hordod állandóan azt a maszkot?

Level 1.

1999. Március 7. Japán, egy ismeretlen étterem előtt. Délután 2 óra.

Nos, Daniel és Hidaka összejövetele nem úgy történt, ahogyan az el lett mesélve. Hidaka ugyanis még szorongott a múltja miatt. Viszont, soha nem hitte volna, hogy segítséget és megnyugvást kap egy olyan embertől, akivel eddig nem osztotta meg magánéletét.

Hatalmasat ugrunk az időben. Két hét telt el Mirio felépülésétől. Az akadémiai napok a szokott mederben teltek. De közben a külvilág eseményei eléggé azt sejtetik, hogy a jelenlegi középpárti kormány kezd összeomolni. Ennek fő oka nem az egészségügy vagy az oktatás, hanem a kormány tettei a hősök ellen, ami valós vagy valósnak vélt atrocitásokból alakult ki.

A hajókikötése után a társaság megreggelizett és aludt pár órát. Azelőtt Kumiko arra kérte Ragnát, hogy vigyázzon Peterre a bevetés miatt. Lefekvés előtt Toru, Oijiro és Mineta összecsomagolt. Változatlanul azon az állásponton voltak, hogy itthagyják az ügynökséget. Egyiküknek se volt kedve visszajönni az elmúlt egy hét atrocitásai után.

A vacsoránál a délutáni atrocitás miatti utóhullám teljes mértékben kiütközött. Toru, Oijiro, Kokoro egyáltalán nem nézett se Kumiko, se Akira szemébe. Ai és Mineta külön étkeztek, mondván, hogy a szőlőpofát megfigyelik. Elfogadták, noha erre semmi szükség nem volt, mert eddig Recovery Girl nem vallott kudarcot, ha gyógyításról van szó.

Másnap délig minden a megszokott gödörben ment. Toru és Oijiro alig tudta nyitva tartani a szemét, lévén jó, ha egy órát aludtak, azt is sunyiban, lévén Kumiko hozzátette azt is a büntetésben, hogy nem aludhatnak, de Kokoro felügyelete mellett megtehették. Ezzel ellentétben Zet semmiféle büntetést nem kapott. Mondhatnánk erre a napra, hogy olyan lenne, mint a többi, de a délutáni harci gyakorlaton Mineta szó szerint olyat tett, amivel rendre kizökkentette a dolgok medrét.

Visszatekerve az este tájékára, Oijiro és Toru nem voltak megelégedve azzal, hogy ők kimaradnak a vadászatból. Ezt kettesben tárgyalták meg az emeleten.
- Ez igazán frusztráló. A legfontosabb feladatból maradunk ki. -morogta Oijiro.
- Ahogy mondod. Akira meg hiába jön azzal a kártyával, hogy „nem akar megvédeni minket.” már bizonyítottuk, hogy a nyomozás során lebuktattuk azt a drogdílert egy tényt. Nem kell ránk vigyázni.
- Akkor most mit csinálunk? Kiszökünk és a saját szakállunkra dolgozunk?
- Még szép. -reagált rá Toru. -Teljesen hibás következtetést vontak le szerintem azzal, hogy Jürgent egyből levették a gyanúsítottak listájáról.
- Arról nem is beszélve, hogy Zet úton-útfélen megszeg minden parancsot büntetlenül, akkor mi sem teszünk másképp.
- A terv a következő…
- Miről suttogtok ti ketten? -kérdezte Kokoro, aki nemrég érkezett haza és tervezett a szobájába menni, ám látva a kettőst, átkarolta őket és suttogott a fülükbe. -Nem szökni készültek?
- Nem, dehogyis. -válaszoltak mindketten.
- Helyes. Nincs kedvem az öcsém után kettőtöket is hajkurászni a kéróban.

A csillagvizsgáló épülete a kivételes asztrológiai eseményeknél mindig tele szokott lenni. Ám, mivel ezen az éjszakán az esőn kívül semmi mást nem jósoltak, üresen állt. Vagyis, egyetlen férfi támaszkodott a motorjának és úgy nézett az égre. Tetőtől talpig be volt páncélozva és koponya alakú sisakja vörös fénnyel világított az éjszakába. 11:59 volt a közeli digitális kijelző számlapjain. Amikor éjfélre váltott és a távoli harangok megkondultak, Jinpachi megérkezett. A kettejük közötti harc most fog megkezdődni. Arról viszont nem tudott egyikük sem, hogy a távolból figyelik őket.