Másnap reggel egymás karjában ébredtünk. Egy reggeli csók után megmarkoltam feszülő dombjait.
- Nocsak. Reggeli tejet kérsz? – kérdezte huncutul.
- Nem. Csak a nyakszívást akarom viszonozni. – mondtam mosolyogva.
Anyám benyitott, ami rendre odavágott a hangulatnak.
- Jó reggelt az ifjú párnak. Kész a kávé. – mondta és lerakta a terhet.– Amúgy, megjöttek a hősök.

A temetés után másnap már látszott All Might halálának a pillangóhatása. Kisebb gonoszok és gonosz csoportok már elkezdtek az utcán garázdálkodni, boltotba és lakásokba betörni, embereket elrabolni, zsíros váltságdíj fejében. Az új „első számú hős” titulust Endeavor kapta meg, de már az első nap csak kapkodta a fejét. A hősügynökségek is futkároztak fel alá, egyik megbízástól a másikig. Ennek köszönhetően a viszonylagos béke maradt.

Sziasztok! Most nyilván furcsának találjátok, hogy nem ma folytatom a sztorit és hirtelenjében írok, de a nagy helyzet, hogy néhány hírt meg kell osszak. A legelső, hogy elkészült az első évad borítóképe, amiért nagyon hálás vagyok Bela Sárának és nővérének, Rebeka Belanak. Szerintem egész jó munkát végeztek, de ezt ti döntsétek el magatok.

9. Fejezet: Amikor a fény és a sötétség összecsap!

Nem sokáig vonszoltuk magunkat, ugyanis a keresésben szereplő társaink a közelben voltak. Noha halálra voltak rémülve, más bajuk nem esett. Kiderült, hogy ez a gyár gyártotta a Nomukat mindenféle fajtában és méretben. Biztonságba helyeztük Uraharat, aki ugyan magánál volt, de az erő túlhasználtság miatt mozdulni sem bírt. All Might kiáltott, hogy fogjuk meg Bakugot, mert odahajítja nekünk, hogy véletlenül se avatkozzunk közbe. Mindannyian sikerrel fogtuk meg társunkat, aki rendre megszenvedte az All for One elleni harcot. Alig élt. Ochako elkezdte eltalálni a gyógyuláshoz szükséges meridián pontokat. Nem volt más lehetőségünk, mint nézni a Béke Szimbólumának harcát az igazi gonosz ellen.

7. Fejezet: Megfigyelés és kémkedés.

Mindannyian a vonaton voltunk és a jel irányába haladtunk. Tényleg szépen fogta a nyomkövető jeleit. Senki nem szólalt meg. Még Ochako sem, pedig sejtettem, hogy neki is van terve. Csak hozzám bújt és nézett ki a fejéből. Biztos voltam benne, hogy ő is fél. Nem tagadom, hogy bennem is volt bőven aggódás a tervvel kapcsolatban. Urahara is velünk tartott, nehogy eltérjünk az eredeti küldetéstől.
- Mester, lehetne egy kérdésem? – súgtam halkan, ám mindenki hallotta.
- Persze.
- Hogy sikerült megtudnia, hogy hol van az edzőtábor? Még magának se mondtuk el.
- Ez egyszerű. Kenshiro megadta a koordinátákat és az első naptól kezdve figyeltelek benneteket a biztonság kedvéért. Álmomban nem hittem volna, hogy ennyire el fognak fajulni a dolgok. – vallotta be mesterem. Mindenki figyelte a beszélgetésünket, de senki nem szólalt meg. Mikor a végállomáshoz értünk, ami az egyik külvárosi részben állt meg, leszálltunk.

Az edzőtábor elleni támadás a médiának pont, hogy jót tett, hogy az embereket tájékoztassa: A Gonoszok Szövetsége sikerrel rabolt el egy diákot. Az akadémia előtt újságírók tolongtak. A hírekben egész nap ez ment. Az emberek egy része elkezdtek pánikolt. Engem és minden más sérült társamat a közeli kórházba szállítottak.

Koutát hátamra véve rohantam a tábor felé. Nem éreztem a testemen a harc alatt szerzett sebeket. Időközben összefutottam Aizawa senseiel, akinek gyorsan vázoltam a szituációt, miközben átadtam a Koutát.
- Keresd meg Mandalayt és add át neki: Támadás érte a kiképzőtábort! Mindenkinek engedélyezve van a harc és az önvédelem!
Bólintottam és futottam a tisztás fele, ahonnét a bátorságpróba elkezdődött.

Ez Ochako és Tsuyu története, akiket a bátorság próba alatt támadták meg. Miközben egymás kezét fogva mentek, félve a jumpscaretől, előttük termett egy nő. Sálja és maszkja miatt nem volt felismerhető az arca. Ám szeméből áradt az őrület.
- Lefogadom, hogy ez nem a bátorság próba része.
- Hát nem. – mondta Ochako és ujjával az idegenre mutatott. – Ijesztő egy fasszopó vagy, mondták már?
- Ezt mintha Midoriya szájából hallottam volna. – jegyezte meg Tsuyu, míg az idegen kuncogott. Az ő csatájuk csak most kezdődik.

Az A-1 osztály a korrepetáláson részt vettek kivételével mind egy ligeten tartózkodtak. A B osztály feladata volt a frászhozás az első körben. Balszerencsémre, egyedül vághattam neki az útnak Ochako és Tsuyu után. Vártam a soromra, mikor füstszagot éreztem. Felnéztem egy magas pontra és láttam, hogy valakinek gyújtogatni van kedve. Mit szólnának ehhez a környezetvédők? Felfogni se volt időm, de Pixie Bobot valaki elfogta és a fejét a földbe döngöli. Egy eléggé hipszter kinézetű senkiházi volt két komájával együtt. Az egyik még Stainként is volt beöltözve. Ekkor jutott eszembe, hogy valaki hiányzik. Kouta! Elkezdtem a kilátó felé rohanni. Közben Tiger védte társát.

Az ebédlőbe lépve láttam, hogy mindenki nagyban étkezett. Én is leültem kajálni. Időközben egyre jobban mart a lelkiismeret-furdalás. Tény, hogy a kölyök felhúzott agyilag, de Ochakonak abban volt igaza, hogy elvetettem akkor a sulykot. Miután befejeztem az étkezést, szememmel megkerestem Mandalayt. Miután megtaláltam, odamentem hozzá.