Ez Ochako és Tsuyu története, akiket a bátorság próba alatt támadták meg. Miközben egymás kezét fogva mentek, félve a jumpscaretől, előttük termett egy nő. Sálja és maszkja miatt nem volt felismerhető az arca. Ám szeméből áradt az őrület.
- Lefogadom, hogy ez nem a bátorság próba része.
- Hát nem. – mondta Ochako és ujjával az idegenre mutatott. – Ijesztő egy fasszopó vagy, mondták már?
- Ezt mintha Midoriya szájából hallottam volna. – jegyezte meg Tsuyu, míg az idegen kuncogott. Az ő csatájuk csak most kezdődik.

Az idegen csajt leugrott a fáról és levette maszkját. Fiatal, rövid szőke haj és hozzá elmebeteg mosoly csinos arcám. Tsuyu felismerte.
- Ez Himiko Toga. A fejvadász hősök listáján benne van a top 10-ben. Legalább húsz gyilkosság, több gyilkossági kísérlet és számtalan rablás van a rovásán.
- Köszönöm a bókot. Öröm hallani, hogy ennyire népszerű vagyok. – mondta elégedetten Himiko, majd roham közben kiütve Ochako kezét Tsuyu ellen intézett támadást, dobókések formájában. A béka lány majdnem mindet kivédte, csak az utolsó eltalálta a karját. Felszisszenve húzta ki magából a kést, ám ellenfele újabb támadása egy fának szögezte.
- Tsuyu! Jól vagy? – kérdezte Ochako.
- Oh! Tsuyunak hívnak? Én is annak foglak hívni. – mondta Himiko kéjesen és elpirulva. Tsuyu karjáról lenyalta a vért.
- Ne hívj így, te átkozott fattyú. Így a barátaim szólíthatnak. – mondta nyögve Tsuyu, aki próbált szabadulni.
- Akkor a barátod vagyok? Ez remek. – mondta ellenfele kitörő örömmel, mintha sikeresen megismert volna valakit. – A barátok megölése a legjobb dolog az életben. – Egy késsel akarta volna Tsuyu torkát elvágni, amint befejezte a mondatot, de Ochako a másodperc törtrésze alatt megfogta a kést és másik kezével egy jól irányzott orrba vágással fejezte ki ellenvéleményét. Himiko az ütéstől némileg megtántorodott. Nem akart több kemény ütést, ezért hátrébb ugrott.
- Erős vagy, ezt el kell ismernem. Ellenem viszont a nyers erő kevés lesz!
Mondata végén a nyakára erősített tűkkel Ochakora támadt. Mindegyik tű Ochako testébe hatolt, amitől felüvöltött fájdalmában. A tűkre erősített csövekben elkezdett a vér áramlani.
- Add csak a véredet, drágám. Amíg meg nem döglesz. – mondta eszelős kacajjal. Viszont, ami ezekután történt, arra senki nem volt felkészülve.

Ochako használta a Reverse Dragon Breath technikát, amitől teste megizmosodott. A csövekben a vére nem áramlott tovább és az izmok növekedésével a tűk eltörtek és Ochako pólója is szétszakadt és a beletört tűk is leestek a földre. Ekkor láthatta Tsuyu, hogy mennyire megváltozott barátnője külsője. Felsőteste teljesen izmos, még egy férfit is megszégyenítene.
- Ne már! Ezek a kedvenc tűim voltak. – mondta a sírás határán, de csak megjátszotta, mert hangja dühtől tengett. – Emiatt ki foglak nyírni!
Öt kést hajított Ochako felé. Négy lepattant a testéről, egyet a két ujjával megfogta és a Kenshirotól tanult módon fordította vissza, egyenesen Himiko torka felé. Ám nem vált be a trükk, mert Himiko megfogta a kést és rájőve, hogy távolsági harccal nem megy semmire, közelharcban akarta a lányt megsebesíteni. Ám, ezzel csak a vereséget sürgette meg. Ochako sikerrel hárította minden ütését. Az utolsó eltalálta, amire egyetlen jól irányzott ökölcsapás volt a válasz, ami gyomorszájra ment. Himiko összegörnyedt az ütés következményeként. Ochako végül lefogta ellenfelét és kicsavarta a kezéből a kést. Végül megkínálta magát hellyel, eléggé sajátos módon.
- Vége a játéknak. – mondata közben egyetlen gáncsolással földre terítette ellenfelét. – Tsuyu! Vedd ki a farzsebemből a jelzőpisztolyt és lőj fel egy töltetet. Ideje a dutyiba menned, gonoszkám.
- Azt már meg sem merem kérdezni, hogy honnan szerezted. – mondta Tsuyu miközben kivette Ochako gatyájának farzsebéből a jelzőpuskát és felfele tartva kilőtt egy jelzőfényt, ami süvítve szállt fel az égre. – Amúgy hogyhogy ennyire megváltoztál fizikailag?
- Emlékszel, amikor az osztály megkért arra, hogy kémkedjenek Midoriya után? Akkor tudtam, hogy létezik egy legendás harctechnika, amit Midoriya tanul és engem is tanítvánnyá fogadtak. – Ochako mondata közben ráült földön fekvő ellenfelére úgy, hogy a fenekével a kezét is lefogta.
- Ez magyarázza azt a váratlan technikát, amit Bakugo ellen használtál. – mondta hümmögve Tsuyu és ráült a lefogott Himikora, leszarva a földön fekvő „Nem Ikeás bútor vagyok, csesszétek meg!” Féle felkiáltásaira. – És emiatt is jöttetek össze?
- Nem. – mondta elpirulva. – Vagyis, csak részben. Hideg van, nem gondolod?
- Nincs hideg, csak szétszakadt a felsőd. – mutatott rá. Ochako elnevette magát.
- Szóval neked is van párod. Nekem is van. Staincinek hívják. Annyira imádom. – mondta Himiko átkozódások közepette.
- Téged meg kérdezett valaki? – nézett Ochako ellenfelére. – Különben meg van egy ordító nagy különbség közted és köztem. Az én párom még él. A tiedet kinyírták. Hacsak nem vagy nekrofil, akkor buktad.
- Nem halott! Még mindig él! – üvöltötte Himiko, majd csinált valamit, amitől hatalmas füst keletkezett. A két lány nem látta, hogy hová szökhetett az örült tyúk, de érezték, hogy meglépett.
- Majd találkozunk még, Tsuyu és Ochako! És akkor kibelezlek benneteket! – mondta Himiko, majd eszelős kacagásba kezdett, ami szépen, lassan elhalt a távolban.

Mindkét lány szitkozódott. Majdnem elcsípték az egyik legismertebb bűnözőt, de meglépett. Viszont, volt más aggódnivalójuk.
- A többiek is veszélyben vannak. Segítsünk nekik. – javasolta Ochako. Tsuyu is csak bólintott. Mindkettejükben megfogalmazódott egy érdekes kérdés: Miért fújt visszavonulót Himiko?