Bakugo egyetlen sikeres V-2 Impacttal a földre küldte Kamui Woodsot. Az csak magatehetetlenül feküdt.
- Látod! Egyedül legyőztelek. Most pedig szépen bocsánatot kérsz, amiért megaláztátok a barátomat és elvettétek tőle a jövőjét.
- Baszódj meg, te senkiházi. -felelte Kamui Woods. Bakugo odalépett hozzá és a kezét emelte felé. Egyszercsak Midoriya hátulról súgott a fülébe.
- Mire vársz még? Ezek menthetetlenek életükben. Csak a halál számukra az igazi megváltás.
Meg akart fordulni, de képtelen volt rá. Kinyújtott kezében hirtelen egy revolvert szorongatott. Próbálta a fegyvert elengedni, de ehelyett már az ujja a ravaszt próbálta meghúzni.
- Nem fogom megtenni. -nyögte, ám Midoriya hidegen felnevetett.
- Dehogynem. Más módja nincs a hősvilág megváltásának, mint kigyomlálni a hamis hősöket. Csináld!
Ezen a ponton már ellenkezni se tudott és meghúzta a ravaszt.

Bakugo a dörrenésnél felébredt. Pont ekkor szólalt meg az ébresztőórája is. Zihált és izzadtságban fürdött. Két napja annak, hogy Midoriyával beszélt és azóta ez a rémálom újra és újra előjött. Lecsapta az órát és bement a fürdőszobába zuhanyozni. A frissítő fürdő után már viszonylag racionálisan tudott gondolkodni. Nem fog saját kezűleg senkit megölni és bármi áron az első számú hős lesz. Éppen friss ruhát vett fel, amikor anyja, Mitsuki megszólalt.
- Vendégeink vannak, szóval húzd le a beled!
- Megyek már, vén banya! -kiáltott vissza. -Különben is, ne a szobám előtt hagyd azt az átkozott utazóeszközödet.
- Ha a seprűre gondolsz, akkor esküszöm, hogy a hátadon fogom eltörni! -hallatszott vissza a kemény kijelentés. Akármennyire furcsa, de nagyon jó kapcsolata volt az anyjával, csak a természetük megszólalásig hasonlított.
- Fiam. Tényleg gyere le, mert nagyon fontos dologról van szó. -mondta az apja.
- Megyek már! Nem kell sürgetni.
Meglepetésére All Might és Aizawa voltak a vendégek. Szemmel láthatóan eléggé komorak voltak. Ez nem csoda, hiszen tegnap temették el a teljes Wild Wild Pussycats csapatát. Kouta Izumi viszont eltűnt. Senki nem tudta, hogy hová, hiába keresték.
- Köszönjük a fogadtatást, Mitsuki. Sajnáljuk a váratlan látogatást. -mondta All Might mosolyogva, miután belekortyolt a teájába.
- Semmiség. Csak nem valami probléma merült fel a fiammal kapcsolatban?
- Anya…
Bakugo eddig jutott, amikor az anyja fejbe csapta.
- Nem történt semmi. Viszont a fiára is vonatkozik. -szabadkozott All Might. Aizawa átvette a szót.
- Az edzőtáborban és az azt követő atrocitás miatt a hősvezetés elrendelte, hogy minden U.A. diákot az Akadémia kollégiumában kell elhelyezni. Ezt szinte rögtön meg kell ejtenünk, mivel elég nagy tömeggel számolhatunk.
- Értjük. Mennyi időnk van bepakolni? -kérdezte Mitsuki.
- Délután kettőkor fog a U.A. busza érkezni a felvételre az 1-A osztályt illetően. Addigra kell készen lennetek. -felelte All Might.
- Akkor megyek bepakolni. -morogta Bakugo és felállt.
- Azért hálásabb is lehetnél azért, hogy a megmentésedre siettek, nem gondolod?! -kérdezte Mitsuki idegesen. Erre semmi válasz nem érkezett, hanem csak szaporábbra vette a lépteit.
- A természete nem igazán változott az eset óta. -jegyezte meg Aizawa, mire Mitsuki felsóhajtott.
- Ami azt illeti… sokkos állapotban jött haza tegnapelőtt. Azóta meg alig szólal meg és gyakran olyan figyelmetlen, amire eddig soha nem volt példa.
- Akkor ténylegesen megviselte az elrablása. Egy-két hét és rendbe fog jönni. -felelte gyorsan All Might. Nem kell tudnia senkinek a valós okát.
- Mi távozunk. Még nem egy helyet kell meglátogatnunk.
A két tanár elköszönt és beszálltak a külön sofőrös kocsiba. Addig nem szólaltak meg, míg meg nem látták azt a helyet, ahol egykoron Midoriya lakott. A lakóépületet építették vissza. Aizawa kiszúrta, hogy All Might eléggé letörten nézte az épületet.
- Még mindig arra a Midoriya nevű srácra gondolsz, aki anno itt halt meg? -kérdezte Aizawa.
- Igen. Ha akkor odaadtam volna neki a One for Allt, amikor megmentette a barátját, akkor nem lenne ez az egész elbaszott helyzet. -felelte halkan.
- Mire gondolsz?
Mintha ezt a kérdést meg sem hallotta volna, egy másik kérdés jött elő az egykori nagy hős szájából.
- Szerinted is olyan, akinek nem lett volna keresnivalója hősként?
- Nem az én munkám megítélni a bejövő diákokat. Te is jól tudhatnád.
- Igaz. -felelte végül, majd gyorsan a lehetséges intézkedésekre terelte a témát. Aizawa sem erőltette, de érezte, hogy kollégája többet tud a kelleténél.

A Chisaki kúriában Midoriya éppen edzette Erit és Koutát. Mióta idekerült, tökéletesen kijöttek egymással. Ennek csak örülni tudott. Elhelyezte őt is Amynél, de most tudott foglalkozni velük. Játék gyanánt tanította önvédelemre őket.
- Nem jól fogod meg az ellenfél csuklóját. Úgy lazán el tud találni, mielőtt kigáncsolod. -javasolta Erinek, aki éppen a leszerelést gyakorolta. Az Őrmester ekkor kopogott.
- Zsenikém! Hirem vannak!
- Megyek. Addig pihenjetek le. Nemsokára úgyis ebédidő. -mondta Midoriya a két kicsinek. Azok csak mosolyogva bólintottak. Kiment az ajtón és becsukta.
- Mi történt?
- Azon öt személy akar veled beszélni, akiket a Leauge of Villainstől csábítottál át.
- Remek! Nekem is van feléjük elintéznivalóm. Most távozhat.
Midoriya azonnal a luxus lakrész felé vette az irányt. Ezt a szobacsoportot kapta meg Himiko, Dabi, Twice, Atsuhiko, Spinner és Kurogiri. Midoriya sorban kopogott be hozzájuk.
- Gyertek ki!
Azok szépen sorban kijöttek. Immáron teljesen tiszták és kipihentek voltak.
- Nos, elég sok megbeszélnivaló van mindkettő oldalról. Viszont, kezdjétek ki.
- Unatkozunk és kipihentük magunkat. Hamis hősök vérét akarjuk ontani.
- Jó, hogy mondod, Himiko! Ez futott át az agyamon. Csakhogy, ehhez tervezés is kell.
- Persze azt előrebocsájtjuk, hogy nagyszerű ez a hely és nem akarunk hálátlannak tűnni. -tette hozzá Twice.
- Nekem is kényelmes a szoba. -nyögte elégedetten Spinner. -És a pincében talált marihuána pedig csodát tett a zöld kiütéseimre.
- Te mindig zöld vagy. -jelentette ki hidegen Kurogiri, mire Midoriya elnevette magát. Dabi a lényegre tért a maga részéről.
- Én azt ölök meg, akit kijelölsz. Ellenben van egy kikötésem. Egyetlen hős fejét én akarom megszerezni.
- Hadd találjam ki: Enji Todoroki, vagyis az apád. Nem igaz, Touya? -kérdezte Midoriya mosolyogva, mire kikerekedtek a szemei.
- Honnan tudsz erről? Senkinek sem mondtam el és direkt emiatt festettem át a hajam.
- Az én részemről nincsenek titkok a csapatomban. Már jóval a tábori incidens előtt megnéztem az aktátokat. Utálom az árulókat, szóval ez kötelező. -jegyezte meg, majd felsóhajtott. -Szívesen átadom neked. Előbb viszont a reputációját kell összetörnünk.
- Minek? Hiszen csak elhamvasztja, azt kész. -értetlenkedett Atsuhiko.
- Hogy megértsétek, nézzétek az én szemszögemből a helyzetet. Ha most megölöd, akkor szent lesz belőle a hősvezetés miatt. Ha viszont azelőtt a reputációját rombolod le, akkor már a nép is a halálát kívánja. Ha önmagad lennél, nem érdekelne. Viszont, az én emberem vagy és az én hírnevemet tennéd tönkre, ha már most erre vetemedsz. Emiatt kell nem egy bonyolult lépésben megtenni a rombolást. Érthető?
- Tisztán. -morogta elégedetten Dabi. Himiko elpirultan bújt Midoriyához.
- Emiatt imádlak. És a két adoptált gyereked nagyon cuki. Főleg a kicsi Eri. Annyira zabálnivaló.
- Örülök ennek. Ám ha egyetlen tűszúrás vagy vágás nyomot találok rajta, akkor belőled készül a röfik következő kajája. Remélem érted.
- Annyira nem vagyok hülye. -vágta rá megjátszott sértődöttséggel.
- Más probléma nincs? Rendben, akkor ma késő délután bevetésre küldelek titeket.
Erre kíváncsian ránéztek. Beavatta őket a következő hadművelethez, ami a hősvezetés lerombolásának első lépését fogja okozni. Mikor végzett és a többiek mehettek saját dolgukra, Gentleékhez sietett. Ma délután háromkor el kell kezdeni az első lépést, ha három éven belül teljesíteni akarja a célját.

Bakugo a beígért időpontban a lakásuk ajtaja előtt állt. Valamennyire bosszús volt, mert ma délután az anyjával akarták meglátogatni Inko sírját. Belegondolva, vajon ha még élne, akkor Midoriya nem térne rá a gonosz útra? Amint a busz lefékezett, megrázta a fejét. Volt ennél jobb dolga is. Végleg el akarta ásni a csatabárdot az osztályával. Emelett embereket toborozni ahhoz, hogy változtassanak a hősvilágban. Nem adta fel célját, mivel bizonyítani akarta legbelül, hogy képes rá. Noha pakolás közben gondolkodott azon, hogy All Might miért nem tette meg, de mindig beugrott a válasza: Képtelen volt rá. Ő egyedül volt és ezt a hibát ki akarja köszörülni. Amint kinyílt az ajtó, azonnal felment. Még nem sokan voltak rajta. Leült egy random helyre és hátradőlt. Ekkor viszont meglepő dolog történt. Mineta szólalt meg a háta mögül.
- Jobban vagy? -kérdezte valós aggodalommal.
- Igen. -hazudta.
- Amúgy tényleg sajnálom azt, amit a képedbe vágtam.
- Miért? Felesleges, hiszen igazad volt velem kapcsolatban.
- De akkor sem akartam, hogy gonoszok raboljanak el téged!
- Mindegy. Megváltozok. Hiszen, ha tovább folytatom az eddigi viselkedésemet, lemondhatok a hőspályáról. Azzal meg szemen köpném a barátomat.
Mineta nem feszegette tovább a témát, hanem folytatta az olvasást. Eléggé meglepő volt ez Bakugo részéről. Eddig csak szimplán kincsnek látta a kertitörpét, vagyis elásta volna jó mélyre. Viszont, eléggé okos az érzelmek terén is. A koleszig csak néhány megállás volt, így az osztály teljes lett. Nem tudott itt senkitől bocsánatot kérni, pláne nem az elkefélt motorzajtól. Sebaj, majd vacsora után.

Midoriya délután szabadult. Csak annyit hagyott meg az Őrmesternek, hogy válasszon egy megfelelő embert arra, hogy viselhesse Scarlet King páncélját. Ez is a terve része volt, de most olyat akart megtenni, amire már volt lehetősége: Meglátogatnia anyja sírját. Szerencsére, senki nem ismerte fel, hogy az a tini srác áll velük szembe, aki lassan egy éve eltűnt. Persze, Scarlet Kingről szólnak a hírek és vele van tele a sajtó. Legalábbis, az újság címlap őt nevezte meg All for One halálának okozójaként és a Leauge of Villains feloszlásáért felelősnek. A Targatos börtön pedig hiába próbálta beadni, hogy természetes halál az oka, senki nem hiszi el. Megrántotta a vállát és vett pár füstölőt és egy csokor virágot a temető közelében lévő kis bódéban. A temetőben mély csend fogadta. Maga a táj festői és a lassan őszbe forduló idő csak még szebbé tette. A térképre nézve megtalálta anyjának a sírját. Lassan ment oda, élvezve a szabad levegőt. Ám, amint a sírhoz ért, látta, hogy valaki volt már ott. Szőke, tüskés hajú nő, aki szomorúan nézett Inko sírjára. Persze, ketten olyanok voltak, mint az igazi testvérek. Meghallotta a lépteit és megfordult. A szemei tökéletesen türközték a döbbenetet.
- Izuku! Te még élsz?! -kérdezte. Csak bólintani tudott, mire rögtön átölelte. -Azt hittem, Inkoval együtt meghaltál.
- Majdnem meghaltam, ez tény. Csak a csodának köszönhetem az életben maradásomat.
Mitsuki két percig tartotta ölelésbe Midroiyát. Mikor elengedte, akkor már láthatóak voltak a könnyei. Ritkán sirt, pláne nem a meghatódottságtól.
- Akkor Bakugo emiatt volt ki a mai napig is. Majd felhívom…
- Felesleges. Nem fogok visszatérni a régi életemhez.
- Hogy érted? -kérdezte Mitsuki értetlenül.
- Nincs hova visszamennem. A hősök elvették a jelenemet, a múltamat és a jövőmet meg akkor dobhattam ki a kukába, amikor anyámat elvesztettem. Saját utamat járom jelenleg, ahol a célom a hősvezetés megváltoztatása.
A nőnek kellett egy perc csend, hogy felfogja, ez már nem az, akivel Katsukival olyanok voltak, mintha testvérek lennének. Ennyire kifordult magából? Ezalatt Midoriya meggyújtotta a füstölőt és lerakta a csokorral együtt.
- Pedig szívesen megszállhatsz nálam és adok enni. Mint a régi szép időkben.
- Köszönöm a lehetőséget, de van már otthonom. Továbbá, nem kívánok a múltban élni. Egy olyan célért küzdök, ami a fiát fogja segíteni, amint hős lesz belőle.
- De magadnak mi a célod? Mármint, ha… már megtetted azt, amit a fiamért teszel?
- Érdekes kérdés. Mondjuk úgy, hogy vannak valakik, akiket úgy szeretek, mint ahogy anyám engem. Azokat nevelem fel úgy, hogy igazi mintapolgárok legyenek.
Midoriya ezután a válasz után elmondott egy imát. Aztán Mitsukira nézett. Arcán még mindig ott volt a zavarodottság nyomai.
- Nekem viszont mennem kell. Majd amint vége az első célomnak, meglátogatlak.
A nő nem volt képes semmiféle válasz kiadására. Ez tényleg ugyanaz az Izuku, akit egykoron ismert? Mintha kemény és rideg lenne. Addig nézte, míg az alakja a távolba nem veszett. Ezután Inko sírja felé fordult.
- Bárcsak élnél még. Akkor nem érezném azt, mintha egy másik világban lennék.

Midoriya ezekután visszatért a kúriába és átöltözött. Mikor végzett, Gentleék kopogtattak. Gyorsan ajtót nyitottak.
- Megvan a papír, amit kértem? -kérdezte.
- Igen. Viszont még mindig megjegyzem, hogy ez a legveszélyesebb játék, amire akár keményen ráfázhatsz.
- Tudom. Ám a hatás miatt elengedhetetlen.
Gentle egy dossziét nyújtott felé, amit felkapott. Midoriya ezekután megkereste az Őrmestert, aki éppen edzette az embereit. Mikor a terembe lépett, mindenki tisztelgett, mire csak intett, hogy folytassák. Köztük volt Eri és Kouta is. Odament hozzájuk és megsimogatta a fejüket.
- Zsenikém! Megvan a kiválasztott, aki viseli Scarlet King páncélját.
- Remek. A második lépéshez megvannak az embereink?
- Igen. Együttesen ötven embert osztottunk be.
- Tökéletes. Főleg, hogy Dabiékkal kiegészül a csapat. Időszerű a vérszomjukat kielégíteni.
- Én nem bízok meg bennük úgy, mint te. -sóhajtotta elégedetlenül az Őrmester, mire Midoriya megvonta a vállát.
- Más választásom nincs. Ha már egyszer így döntöttem, nem fogok ajtót mutatni nekik, amíg nem adnak rá nyomós indokot. Nekem viszont mennem kell. Rögtön értesítelek, amint lesz végeredmény a diskurzusnak köztem és a hősvezetés között.
- Járj sikerrel, zsenikém.
Midoriya gyorsan távozott és elindult a Hősvezetési Minisztérium felé. Tudta, hogy megfelelő időpontban fog megérkezni, ugyanis Himiko beszámolt a kémkedéseiről az edzőtáborral kapcsolatban.

Mizudaria pontosan három órakor hívott össze tanácskozást. A tagok között változás állt be. Noha All Might megmaradt Nezu tanácsára, egy új tag, a Pro hős Mirko, a kemény nyuszilány foglalt helyet közvetlenül Hawks mellett. Ez a normálisabbakra nézve nem volt jó jel. Mirko mindig is Mizudaria álláspontját erősítette.
- Kedves tanácstagok! Mai nap egy olyan jelentés jött, ami nem hagy nyugodni.
All Might reménykedett benne, hogy Scarlet Kingről van szó. Teljesen logikus, hiszen mióta All for One és Tomura meghalt, nyomtalanul eltűnt a többi nagyobb rangú gonosztevővel együtt. Ám újfent pofáncsapta az élet, amint a hősvezetés feje folytatta.
- Az egész kollégiumba tömörítő rendszer hatalmas veszélyeket foglal magába.
- Nem értek egyet. -jelentette ki Nezu, akinek már a szeméből kiolvasható volt a fáradtság. Tegnap is ez volt a téma, ma meg Mirko beültetésével csak rosszabb lesz. -A U.A. és a melléképületek védelme kifogástalan. Továbbá, a diákok miatt kell csinálnunk.
- Teljesen megértem ezt a pontot. Viszont, azt is figyelembe kell venni, hogy Bakugo is ott van egy légtérben a többiekkel. -felelte rá Shiniji türelmetlenül. -Elképzelhető, hogy ellenünk akarja uszítani a többi diákot. Már most meg kell akadályoznunk.
All Mightnak már elege lett.
- Tegnap is mondtam, hogy le fog állni a balhézással. Különben is, esélye sincsen rá, mivel mindenki retteg tőle. Sokkal inkább Scarlet Kinggel kellene foglalkoznunk.
- Igaza van. -vette át a szót Nezu. -Nagyon gyanús, hogy a konkurencia meghalt, erre meg eltűnik.
- Cseszd meg a hülye Scarlet Kingedet, patkány! -kiáltott rá Mirko. -Nem hiszem el, hogy nektek állandóan játszanotok kell a mindent is tudó majmot!
- Játsszuk? Már megbocsáss, Mirko, de Mizudariának hála szabadult ki a szellem a palackból. -torkolta le Nezu higgadtan. -Azzal kéne foglalkoznunk, ami tényleg fontos. Nem holmi összeesküvésekkel.
- Elég legyen a vitából! -emelte fel a kezét Mizudaria. -Nem tudunk semmit tenni addig, amíg Scarlet King nem lép. Emiatt nem hoztam szóba eddig a témát. Tehát…
Ekkor kopogtattak és egy titkárnő jött be rohanva.
- Miniszterelnök Úr! Látogatója van.
- Hogy érted? Nem vártam senkit.
- Mert nem is kellett. Jövök magamtól.

A felelet nem a nőtől, hanem Midoriyától származott. Nyugodt léptekkel ment az asztal felé. A társaságból All Might kivételével mindenki lesokkolódott. A halottnak hitt Midoriya Izuku itt van a szemük előtt.
- Őrök! Dobjátok ki!
- Enyhe, Mizudaria. Ismered a régi mondást, nemde? Ne bántsd a hírnököt. A hősök is biztos ismerik eme íratlan etikai szabályt.
- Kinek a nevében jöttél? -kérdezte Nezu.
- Scarlet King üzenetét hoztam el.
- Akkor már mehetsz is! -kiáltotta Mirko, miközben felállt. Nehezen türtőztette azon késztetését, hogy alaposan szétverje. -Terroristákkal és gonoszokkal nem tárgyalunk.
- Attól tartok, hogy kénytelenek vagytok ebben a helyzetben. -felelte hideg mosollyal. -Láthattátok, hogy mire képes. Ami a legszebb, hogy eddig visszafogta magát. Csak akkor ölt, amikor nem volt más választása. Továbbá, örökre elintézte All for Onet, így a veszély, amit ő képviselt, szintúgy megszűnt. Szerintem más opciótok nem maradt.
Mizudaria alaposan átgondolta. Nem merte letartóztatni, mivel számolnia kellett Scarlet King haragjával.
- Mirko! Ülj le.
- Nem fogom meg…
- Azt mondtam, ülj le! Kíváncsi vagyok, hogy a Quirk nélküli nyomorék, aki az erősebb szavát képes hallatni, mit akar.
- Vicces ezt az inzultálást egy olyan szájából hallani, akinek szintúgy semmi képessége. Az egyetlen, amihez meg ért, az a seggnyalás és a hatalmával való visszaélés.
Midoriya elégedetten figyelte a társaság arcát, amin látszódott a visszafojtott harag, Nezu és All Might kivételével. Azok csak pókerarccal néztek a szemébe. Helyet foglalt egy üres székben és belekezdett az üzenetbe. Azóta tervezte kibontani ezt a tervét, mióta elhatározta, hogy elfordul a két véglettől.
- Akár hiszitek, akár nem, Scarlet King céljai egyértelműek. Azt szeretné, hogy a hősök tényleg hősök legyenek. Nem a pénzért, hírnévért, hanem a civilek biztonságáért hajtsanak végre hőstettet. Ezért három pont megvalósítását szeretné öntől, Mizudaria. Az első, hogy a jelenlegi profi hősök magán és hőslétét vizsgálják felül törvényesség szempontjából. Vagyis, mennyire tiszta életűek! Csak azok kaphatják vissza a státuszukat, akik nem vagy alig követtek el bárminemű törvénysértést.
- Ez nevetséges! -kiáltott fel Endeavor. -A hősök mindig is tiszta előéletűek voltak!
Midoriya ekkor felnézett a plafonra, majd megvakarta a fejét.
- Jó erős tartószerkezetű a tető, hogy nem szakad be ekkora hazugságra. Tiszta előélet? Enji Todoroki, egy kérdésem lenne feléd. Hogy van a kedves feleséged? Nem fogadom el válaszként, hogy már másfél éve velem él. Említhetem ide a fiadat, aki a U.A.-ben tanul, azonbelül, hogy miféle „edzésben” részesítetted. Vagy rólad is beszélhetünk, Keigo Takami. Miért ismernek úgy téged az alvilági körökben, hogy Véres Szárnyú, vagy Repülő Hóhér? És rólad sem feledkeztem meg, Rumi Usagiyama. Hány harcodban voltak maradandó emberi károk? Az anyagiakat is felhozhatom, de akkor már a listádhoz képest Háború és Béke csak egy ócska ponyvaregény. Az egyetlen, akinek elhiszem a büntetlen előéletét, az Toshinori Yagi, vagyis All Might és Nezu igazgató úr. Ők tényleg példaképe a mintahősnek és a tökéletes akadémiai igazgatónak.
A szobába teljesen megfagyott a levegő. Álmukban sem hitték volna, hogy Midoriya ennyi mindent tud.
- A hallgatásból ítélve fején találtam a szöget, eltaláltam? Akkor mehetünk a második pontra. A katonaság, rendőrség, mentők és tűzoltók tekintélyének visszaállítása. Scarlet King és jómagam is azt látom, hogy a jelenlegi rendszerben a felsorolt intézmények gyakorlatilag a sáros földbe lettek gyalázva. Végezetül a harmadik pont. A hősök nem szerepelhetnek filmekben, reklámokban, hirdetésekben stb. Csak abban az esetben, ha magányszemélyként vagy teljesen ingyen, társadalmi célra csinálják.
Ezen már felhördültek Nezu és All Might kivételével. Az elejétől fogva tudták, hogy ehhez hasonlók lesznek a követelések, de kimondva sokkal nagyobbat ütött. Midoriya legbelül nevetni akart, de most meg kellett tartania a hidegvérét.
- Lenne egy negyedik pont, de ez csak opcionális. A jelenlegi hőskormányzati rendszer lemondása és teljesen független, a népet elősegítő csoport vezetői székbe való helyezése. Scarlet King amondó arra a kompromisszumra, hogy megmaradhat ez a rendszer, ha képes a változásra. Cserébe pedig örökre eltűnik és nem fog több hőst megölni.

Mizudaria minden egyes percben egyre dühösebb lett. Scarlet King sokat képzel magáról. Nem elég, hogy cafatokra akarja szedni a hősök hírnevét, emellé szánalomból felajánlja, hogy megmaradhat vezetői pozícióba? Dühös kiabálás helyett csak acélos tekintettel nézett Midoriya szemeibe és tényszerű hangon válaszolt.
- Sajnálom, de egyetlen pont sem teljesíthető. Nem fogok egy terroristának engedelmeskedni.
- Nem tud vagy nem akar? -kérdezte vissza. All Might csak döbbenten nézett. Tényleg sokat változott, de nem a jó irányba. Egyáltalán nem mosolyog tiszta szívből, emellé rideg és kemény is. Emlékezett, mit mondott két nappal ezelőtt, de ez itt nem látszik.
- Nem tudjuk. Japánban a hősök tekintélye igencsak magas. Ráadásul nélkülük csak káosz uralkodna az utcákon.
- Igen. Annyira, hogy engem megfosztottak a jövőmtől.
- Mert te olyan hülye voltál, hogy közbeavatkoztál a hősök feladatába. -vágott közbe Mirko, türelme utolsó határán.
- Ha nem teszem meg, akkor a barátom meghalt volna. Érdekes módon, All Might nyilatkozatát kivágták az adásból utána. Na vajon miért? Mert dicsért, de Kamui Woods és Mt. Lady hírnevén csorba esett volna? Nem veszitek észre a tömény ellentmondást, amit generáltok?
- Szóval csak a bosszú miatt álltál Scarlet King oldalára és lettél a szócsöve? -kérdezte Endeavor.
- Egyáltalán nem. Hálával tartozok neki, amiért megmentett az összeomló épületből. Ugyanolyan a nézetünk.
- Ez sem magyarázza az eltűnésedet. Már ezen a ponton gyanús vagy. -vágta rá Hawks. -Amint te eltűntél, tíz hónapra rá felbukkant Scarlet King és sorban mészárolta a hősöket…
- És a gonoszokat egyaránt. -szakította félbe Midoriya a mondatot. -De lásd, hogy kivel van dolgod: Elrejtőzve épültem fel a sérülésekből és elkezdtem kutatni a vezetésetekkel kapcsolatban. És amit találtam, az remek leírása lehet a diktatúrának. Egy olyan vezetővel az élen, aki az egóját leplezi azzal, hogy a rendszer bíráló embereket sorban megölje a „hősökkel.”. Valljuk be, hogy…
Eddig tudta mondani, amikor Mirkonak véglegesen elfogyott a türelme. Felugrott és elkapta Midoriya grabancát és felemelte.
- Pofádat befogod, kis szar! Mit tudsz te a vezetésről vagy a hősök életéről?! 16 éves kis Quirk nélküli nyomorék vagy, akinek a kotonban kellett volna maradnia! Vagy az anyjával együtt megdögölnie abban a putriban!
- Valóban? -kérdezte halkan Midoriya, legbelül érezve a dühöt. Egy jól irányzott rúgással találta telibe Mirko bordáit, amiktől fájdalmasan felnyögött. Emiatt el kellett engednie. Endeavor és Hawks felugrott, ám Mizudaria megállította. Valami nem volt rendben. Mirko teste kemény és igencsak magas a fájdalomküszöbe. Mégis, a srác egyetlen rúgása elengedésre késztette? Midoriya megigazította ruháját és elővette a dossziét és felmutatta.
- Mielőtt bárki újfent támadna, előre mondom, hogy diplomáciai immunitással rendelkezem egyenesen Japán Miniszterelnökétől. Ezt még elnézem neked Mirko, de a következő után menni fogsz a Targatosba.
E mondat után oda is dobta a dossziét az asztalra. Mizudaria felé fordult és rámutatott.
- Egy hónapot kaptok arra, hogy elfogadjátok Scarlet King döntését. Ám tudom mire gondoltok. A levegőbe beszél és ha lejár az első hónap, akkor semmi nem fog történni. Este hat óra előtt meglesz az első jele annak, hogy véresen komolyan gondolja. Viszont én mentem a további dolgomra! Még látjuk egymást, arra mérget vehettek. További kellemes napot.
Ezzel sarkon fordult és kiment. Nem hitte volna, hogy ismét eldurrant az agya. Pedig várhatta volna, hogy valaki sértegetni fogja az anyját. Odakint vett egy mély levegőt és visszaindult a kúriába. Közben elővette a telefonját és leírt az őrmesterének egy rövid üzenetet, amiben az alábbi állt: Várható kudarc. Kezdjétek az akciót.

Egy óra múlva a Nighteye hősügynökség közelében lévő épület tetején egy teleportkapu nyílt meg. Kurogiri, Himiko, Twice, Dabi, Spinner, Atsuhiko és Scarlet King lépett át rajta. A páncél mögött Sly lapult, aki készséggel és áhítattal fogadta el a szerep eljátszását.
- Nem hiszem el, hogy a másik csapat kapta a királyabb munkát. -morogta Twice. -Nekünk kell ezt a nyominger bandát felszámolni, akiket csak ágyútöltelékként írtak bele a történetbe. Miközben ők meg egy komplett cenzor bandát számolnak fel.
- Akkor meg az lenne a problémád, hogy gagyi a meló. -jegyezte meg Atsuhiko, mire Himiko felnevetett.
- Nekem teljesen mindegy, hogy kik a célpontok. Csak vér folyjon.
- Akkor lássunk hozzá. Kurogiri! Tegyél le minket a hősügynökség tetejére. Onnét kezdjük meg az akciót.
Újabb kapu nyílt Scarlet King kérésére. Okkal, mert el kellett vágniuk a biztonsági rendszer vezetékeit, ami az ötödik emeleten lapult, közvetlenül a lépcsőlejáró mellett. Mikor azon keresztül átjutottak, azonnal benyitottak az említett lejáróhoz. Himiko benyitott a biztonsági szoba ajtajába és azonnal megölte az ott lévő hőst, aki éppen ellenőrizte a kábeleket. Semmit nem érzett és hang nélkül távozott az élők sorából. Scarlet King odarohant a szekrényhez és kikapcsolta a riasztót. Emellé bekapcsolta a vészlezárást. Az ajtókra és ablakokra riasztás nélkül csapódtak le a vaskos vasbetonhoz hasonló lapok.
- Dabi, Twice! Gyertek velem! A többiek elszórakoznak a többi hőssel. -adta ki a parancsot Scarlet King. Útja rögtön az ötödik emeleti irodába vezetett, míg a nem vele tartók tovább haladtak lefele. Érdekes módon Sir Nighteye és két segédje, Centipeder és Bubble Girl már várták őket.
- Mily megtisztelő, hogy fogadást rendezett a részünkre. -nevette el magát Dabi és készült volna begyújtani a lángokat, ám hamar egy gömb vette körül. Érezte a záptojás szagot, amint egy mély levegőt vett.
- Attól tartok, nem fogsz gyújtogatni. Metán van benne. -tájékoztatta Bubble Girl és egyből megtámadta ellenfelét. Centipeder rögtön Twiceot fogta le a Quirkjével. Sir Nighteye Scarlet Kinghez rohant oda és próbálta megtámadni, ám csak annyit ért el, hogy a sisakját fogta meg. Aztán eléjük ugrott.
- Nem te vagy a valódi Scarlet King. -jelentette ki, majd harci állásba vágta magát. -Kár, mert akkor végezhettünk volna vele. All for One halálával ő a lett a legnagyobb terrorista a hősök szemében.
- Szóval rájött? Kár, hogy nem mesélheti el ezt senkinek, ugyanis nem hagyunk élő szemtanúkat.
- És mégis hogyan? A kis segédeidet elfogtuk és emellé a lentiek is sorban lesznek elkapva.
Első látásra nem hazudott, de Scarlet King felnevetett.
- Elég a játszadozásból. Mutassuk meg ennek a pökhendi hősimitátornak, hogy mennyire lebecsül minket.

Ekkor fordult a kocka. Dabi csettintett és Bubble Girl egyből azúrkék lángok kezdték el égetni. Twicenak csak a klónját intézte el Centipeder, míg a valódi egy sörétes puskával lőtte fejbe a hőst. Az eredmény adta magát: Immáron csak Sir Nighteye maradt talpon, aki megrohamozta Scarlet Kinget. Eleinte a harc egyoldalúnak tűnt. A hős folyton kivédte támadásait, miközben egyik ütést vitte be a másik után. Ám az meg sem tántorodott, hála a páncélnak.
- Add fel és fogadd el a kegyes halált. -morogta Scarlet King és elővette revolverét. Odalent hallatszottak a haldoklók utolsó kiáltásai. Innen már egyértelmű a győztes. Nighteye se ellenkezett többé. Felemelte a kezeit és még egy utolsó mondatot mondott.
- Rosszul hiszitek, hogy a cél, amiért harcoltok, jót fog elhozni Japánra. Valójában egyik diktatúrát cserélitek le a másikra. Megértem, ha utáljátok a hősöket, de ez is csak rosszabbá teszi…
- Nem érdekel a süketelése. -mordult fel Dabi. -Hamis mocskok vagytok, akiknek a létezését mindenképp el kell törölni. Főleg Endeavor szennyét. Nélküle könnyebb lesz a világ.
- Te viszont komoly üzenet leszel arra, hogy komolyan vegyenek bennünket.
Scarlet King meghúzta a ravaszt. A töltény Sir Nighteye szívét találta el. Fájdalommentes halált halt ő is. Ekkor visszatértek Himikoék. A lány nagyon jól érezhette magát a gyilkolászás után, mivel hatalmas mosollyal nyalta le késéről a vért.
- Kurogiri! Itt elvégeztük a feladatot. Ideje hazatérnünk.
Az árnylény egy kaput nyitott, amin keresztül eltűntek. Csak egy órával később vették észre a mészárlást a rendőrök, akik kiérkeztek ellenőrizni a riasztórendszert.

Ezzel párhuzamosan Fourth Kind, a cenzorok jelenlegi vezetője egy tucat kisebb rangú hőssel ment a dokkok felé. Jelentést kaptak, hogy ötven civil készül tüntetésre Mizudaria rendszere ellen. Egyetlen feladatuk volt: Öljék meg őket. Cserébe ez lesz az utolsó efféle feladata és következőleg olyat csinálhat, ami hőshöz illik. Ám nem hitt ennek a szövegnek. Az elmúlt hónapban és még az azelőttiben is ezzel csavarták a fejét. Elege lett az egészből, mivel teljesen átverve érezte magát. Mindegy egyes eset ugyanazt a sémát követte: Valaki vagy valakik szembemennek a rendszerrel, őt meg pár kisebb rangú hőst meg kirendelnek azért, hogy végezze ki a célpontokat vagy a szeretteiket. Hányhatnékja volt ettől. Továbbá, a feljebbvalóit sem tartotta többnek. Elődje, Hawks gátlástalan, rideg pszichopata, aki persze játssza a a lazát. Endeavor még ennyire sem vitte, mivel a kollegái „jégcsapfaszfejnek” gúnyolják a háta mögött. Mirko pedig már az első találkozáskor arcon rúgta abból az okból kifolyólag, hogy tudja a helyét. Emlékezett arra, hogy azzal a Midoriya nevű srácot mindenétől megfosztották. Be kellett ismernie, de Stain és Scarlet King létjogosultsága teljesen jogos. Ez a rendszer ellenségeket szül magának, csak Mizudaria ezt nem veszi észre.
- Itt vagyunk a célpont épületnél. A parancsra várunk. -jelentette ki az egyik, mire csak bólintott.
- Akkor behatolunk és kivégezzük őket. -felelte Fourth Kind és csendes léptekkel mentek be.

Maga a dokképület teljesen elhagyatott és csak az otthagyott felszerelések rozsdásodtak alapjáraton. Pár nappal ezelőtt itt találták meg Tomura holttestét. Amint a csapat körbenézett bőven megalapították, hogy senki sincs itt.
- Biztos téves koordinátát adtak meg. -mondta az egyik.
- Vagy a senkik rájöttek, hogy nem érdemes baszakodni a hősökkel. -nevetett fel a másik, mire a legeldugottabb helyekről emberek tűntek fel pisztolyokkal és gépfegyverekkel a kezükben. Fourth Kind elővette mind a négy katanáját és elkezdte forgatni. Lövöldözések hangjai töltötték be az épületet, a sikolyokkal együttvéve. Mire abbamaradt, addigra már csak a hős maradt életben, a többi társa mind meghalt ólommérgezésben. Ezen a ponton feladta és letette fegyvereit. Ha még párat megöl, akkor sem fogja sokáig húzni.
- Önként akarsz meghalni? -kérdezte Amy és előjött a fedezékből. Kezével jelezte a többieknek, hogy csak töltsenek újra.
- Igen. Képtelen vagyok ellenetek harcolni és élve megúszni.
- Bölcsebb vagy, mint a csicskáid, ez tény. Ám, nem úszhatod meg élve, mivel Scarlet Kingnek példát kell mutatnia Mizudaria felé.
- Megértem a lépését. Jómagam is rühellem ezt a hőstársadalmat, amit inkább hívok diktatúrának, ahol bármit megtehetünk. Az egyetlen dolog, amit bánok, hogy nem tehettem ellene semmit.
- Egyetértesz a mesterünk nézeteivel? -kérdezte Amy kicsit megenyhülten, de fegyverét nem leengedve.
- Igen. Ha volna rá lehetőségem, akkor segítenék neki.
Ekkor a nő elővette telefonját és azonnal tárcsázni kezdett. Akárkivel beszélt, beszámoltak neki a helyzetről. Le sem tette, mikor teleportkapu nyílt és átjött rajta Midoriya. A hős ezen meglepődött.
- Te még…
- Igen, élek és én vagyok Scarlet King is. Nem ez a lényeg. Tényleg csatlakozni akarsz?
- Teljes mértékben.
- Nemcsak azért, hogy élhess még?
- Mire fel? Ez a rendszer teljesen ki akarja belőlem ölni a hősiességet és csak agyatlan ösztönlénnyé változtatni, aki úgy ugrál Mizudariának, ahogyan fütyül.
Midoriya egy ideig Fourth Kind szemébe nézett. Abból az őszinteséget, reménykedést a jobb élet felé és igaz célért való harcot olvasott le. Ténylegesen egy igaz hőssel áll szemben. Lassan felemelte kezét.
- Üdv az Order of Scarlet köreiben. Ha van valaki, akit meg akarsz védelmezni, akkor mondjad és a csapataink kimenekítik.
A hős felállt és kezet fogott vele.
- Nincs. A szüleim meghaltak, nincsenek testvéreim, csak két exfeleségem, akiket meg nyugodtan megölhetnek.
- Értem. -felelte mosolyogva Midoriya, majd Kurogiri felé fordult. -Mindkét küldetés sikerrel zárult. Ideje a kúriába menni és megtenni a mai nap utolsó lépését, amitől a vezetés belátja: Érdemesebb meghajolni.
A lény csak csettintett egyet, mire a kapu elnyelt mindenkit. Csak a hullák maradtak, egyfajta jelzésként.

Az 1-A osztály sikerrel foglalta be a kollégiumi részlegüket. Nem volt semmi extravagáns sem a szobákban, sem pedig a nappali részlegében. Bakugot ez a legkevésbé sem zavarta. Fejben ugyanis az alkalmat várta, hogy az osztállyal beszéljen. Meg is kapta ezt, amikor este fél hatkor Aizawa gyors gyülekezőt tartson abból kifolyólag, hogy kiadja a napirendet és a kollégium etikai kódexét. Mikor a társulat kezdett feloszlani, akkor felemelte kezét.
- Srácok! Mondanom kell valamit. Nagyon sajnálom a viselkedésemet.
- Bakubro! Te beteg vagy? -kérdezte hüledezve Kirishima. -Sosem szoktál bocsánatot kérni.
- Jól vagyok, vörös riadó! -kiáltotta vissza, majd vett egy mély levegőt, hogy normális hangon folytassa. -Volt időm átgondolni az eddig történteket. Tényleg ostoba, felelőtlen és igencsak rohadék voltam veletek. Annyira elvakított a bosszú a rendszer ellen, hogy nem gondolkodtam. Mindenkin csak átgázoltam és a hangommal elnyomtam. Ezen változtatni fogok.
- Mindez szép és jó, de ez nem egyet jelent azzal, hogy megváltozik a végső célod? -kérdezte Tsuyu.
- Nem. Csak máshogyan akarom kivitelezni. Azt szeretném kérni tőletek, hogy csatlakozzatok hozzám, hogy együttes erővel változtassuk meg a hősvilágot.
Az osztály eléggé megoszlott állásfoglalás tekintetében. Todoroki, Kirishima, Ochako és Ashido azonnal beleegyezett, míg Mineta, Kaminari és Iida csak kétkedve vonogatták meg a fejüket.
- Még így is kevesen lennénk erre a célra. -fejezte ki a problémát Jirou. Tíz percig normális vita ment arról, hogy hogyan szerezhetnének több tagot. Ekkor Ochako telefonja megszólalt. Amint megnézte, rögtön felkiáltott.
- Kapcsoljunk a hősblokkra! Valami nagyon nem stimmel.
Mivel Mineta közelében volt a távkapcsoló, ezért benyomta a csatornát. Ami fogadta őket, azt nem fogják elfelejteni egy életre.

Mizudaria azonnali tanácskozást hívott össze, amint megkapta Scarlet King legutóbbi ámokfutásának végeredményét. Hat óra előtt pár perccel ültek össze. Csak Shiniji hiányzott, mivel ő olvasta be a híreket a hősblokkban.
- Köszönöm, hogy siettek. Nos, ha nem tudjátok, nagyon rossz hírem van. Scarlet King lecsapott és hatalmas katasztrófát okozott. -jelentette ki a szokásos, hivatalnak ható hangon Mizudaria.
- Igen, de nem tiszták a részletek. -jegyezte meg Hawks.
- Scarlet King három óra leforgása alatt ölt meg ötven hőst és mindenkit lemészárolt a Nighteye Hősügynökségen belül. Emellett Fourth Kindnak teljesen nyoma veszett.
- Elrabolhatták? -kérdezte Nezu. -Vagy éppen próbálnak információt kiszedni belőle velünk kapcsolatban?
- Eddig nem kaptunk semmiféle váltságdíjat követelő levelet. Viszont, ha az utóbbi igaz, azzal sem mennek semmire. -morogta Mizudaria.
- Az nem lehet, hogy önként átállt Scarlet King oldalára? -folytatta a kérdezést All Might, ám ekkor Mirko felnevetett.
- Ez még viccnek is rossz. Már majdnem benne volt a Top 20-ban. Ki akarna most a terroristákkal lepaktálni?
- Most nem az a lényeg. -vágta rá türelmetlenül Mizudaria. -A lényeg, hogy ezzel Scarlet King immáron végleg kihúzta a gyufát. A parancsom a következő! Hawks, Endeavor és Mirko! A ti feladatotok…
Ekkor az egyik titkárnő bekopogott és meg sem várva a választ rontott be.
- Uram! Feltörték a Hősblokk adását!
Mizudaria gyorsan bekapcsolta a tévét. Ekkor jött rá, hogy Midoriya Scarlet Kinggel karöltve tette meg a következő lépését.

A Chisaki kúria egyik pincerészlegét stúdióvá alakították. Midoriya fekete szatén öltönyben, nyakkendőben és nadrágban várta a következő lépés elindítását. La Brava a gépen tört be a Hősblokk sugárzásába, míg Gentle kezelte a kamerát. Nem hitte volna, hogy ez a lépés is eljön, hiszen eddig túl simán mentek a dolgok. Az órájára nézett. Egy perc múlva kezdődött az adás. Mély levegőt vett, aztán kifújta. Ez volt a nap tervének legkritikusabb pontja. Felkavarja az állóvizet a nép szemében is, ezzel bizonyítva, hogy nem kötelező a hősöket elvakultam imádni. Fél szemmel a tévére nézett. Elindult a Hősblokk adása.
- Kezdhetitek!
Amint ez elhagyta Midoriya száját, La Brava azonnal beadta az élő adást. Gondoskodott arról, hogy ne tudják majd tevékenységüket lenyomozni. Amikor a kép Midoriyát vette, azonnal elkezdte mondandóját.
- Jó estét mindenkinek! Nyilván emlékeztek rám. Én vagyok Midoriya Izuku! Az a „Quirk nélküli senkiházi.”, akit a jó szíve és a hősök elveit követő álma miatt földbe gyalulták. Hogy megtetézzék ezt, Mt. Lady harca miatt anyám meghalt és kis híján én is. Ebből leszűrhető, hogy a egocentrikusságuk és a civilek életének semmibe vétele miatt elvették ki tudja hány ember múltját, jelenét és a jövővét! Persze, ha meghaltam volna, akkor meg még az újságokban sem szerepelnék és valami névtelen sírba lökték volna a testemet. Viszont, nem a emiatt vagyok fontos jelenleg. Sokkal inkább Scarlet King és az én céljaim miatt.
Kis szünetet tartott és megigazította nyakkendőjét.
- Nos, mindenki elsőre azt mondhatja, hogy Scarlet King csak Staint utánozza, de a helyzet teljesen más. Szent feladatának érzi, hogy végleg felszámolja a korrupt hőstársadalmat és ezzel én is egyetértettem. Ma meglátogattam Mizudariát és a teljes hőstanácsot. Mindössze három olyan dolgot kértünk, ami tényleg egyetlen igaz célt szolgált: Olyan hősök vigyázzanak ránk, akik tényleg tiszta erkölcsűek, akiket nem a pénz, a hírnév, lájkok különböző oldalakon és a közösségi szennymédia vezet. Ahol a rendőrök, tűzoltók, katonák és mentősök is hasonlóan meg legyenek becsülve. Előlegként pedig Scarlet King All for Onet és a teljes Leauge of Villainst kiirtotta. Ha más nem, ez megmutatja, hogy komolyabbak a szándékai. Mizudaria válasza egyértelmű: Soha nem fog „terroristákkal” tárgyalni, engedni az általa felépített hamis rendszerből és elvekből. Emiatt úgy döntöttem, hogy a nép segítségét kérjem. Hiszen ez nem fog menni úgy, hogyha nincs összefogás. Nyugodtan merjetek szót emelni eme korrupt rendszer ellen. Scarlet King és csapata megvédi őket Mizudaria megtorlásától. És most az említett személyhez intézem az utolsó üzenetemet: Tudom, hogy nézel és remélem azt sem felejtetted el, hogy mit mondtam. Egy hónapot kapsz és Scarlet King nyomatékosítani fogja a kéréseinek a súlyát. Már megkaptad az első jeleket, de egy hét múlva jön a következő. Remélem, az már világosabb lesz a számodra. Tisztelt polgárok! További kellemes tévézést.
Ekkor a kamera kikapcsolt és az adás is véget ért. Midoriya fellélegzett.
- Remélem, hogy nem szúrtam el. -mondta nevetve.
- Dehogyis. Tökéletes és hatásos volt. -hadarta Gentle. -Ezt egy szakmabeli mondja.
- Akkor megnyugodtam. A kicsikkel leszek mostantól. Ennyi pihenést megérdemlek ezekután. Ti pakoljatok el és pihenjetek. Rátok fog férni, mert lesz bőven munkátok.
- Értettük. -felelték és kezdték szétszedni a kamera állványát.

Mizudaria idegrendszere a felrobbanás szélén volt. Hiába próbálta az adást megakadályozni, egyáltalán nem sikerült, ahogyan a lenyomozás sem. Teljesen alábecsülte a helyzetet. A tanácsterembe mindenki az adást figyelte, de a reakciók eltértek. Mirko és Hawks arcán látható volt az, hogy most átnyúlnának a képernyőn és kitépnék Midoriya torkát. All Might, Endeavor és Nezu baltaarccal nézték végig az adást. Mikor véget ért, felszabadította az indulatokat.
- Rohadék kis Quirk nélküli geciputtony. Megölöm Scarlet Kinggel együtt! -üvöltötte Mirko és úgy pattant fel a székéből, mintha rúgóra ült volna. Hawks csak egyetértett.
- Pont ezt a feladatot akartam kiadni. Keressétek meg Scarlet Kinget és a búvóhelyét és végezzetek ki mindenkit! -mondta Mizudaria. -Az ügy veszélyessége miatt bárkit magatokkal vihettek. Sokkal keményebbek, mint azt elsőre gondoltam. A tárgyalást berekesztem! Én elmegyek a stúdióba megnézni, hátha tudok az adással kezdeni valamit.
Mindannyian felálltak és indultak a maguk dolgára. All Might és Nezu volt az egyetlen, aki ennek érdekében semmit nem tett. Szívük szerint segiteni szerettek volna Midoriyának és Scarlet Kingnek, de nem akartak árulást elkövetni.

A kollégium összes tévéjéből Midoriya beszédét sugározták. Az 1-A osztály csak döbbenettől megkövülten nézte az adást. A végén már kérdezniük sem kellett: Bakugo egykori legjobb barátja most hatalmas forradalom élén lépett fel a rendszer ellen.
- Őrültség, amit csinál. -súgta Iida az adás végén.
- Igen. Viszont, ha belegondolunk, más megoldás nincsen. -ingatta a fejét Kaminari. Bakugo csak szó nélkül, teljesen elborzadva ment a szobája felé. Nem akarta az elmúlt perceket az agya befogadni. Már majdnem kinyitotta az ajtaját, de ekkor két kar ölelte át hátulról. Ochako volt az.
- Biztos nehéz lehet a barátodat így látni. -mondta együttérzően, mire Bakugo megfordult és átölelte. Soha nem szerette az efféle dolgokat, de most jól esett neki a törődés. Nem válaszolt semmit, csak legbelül összeomlottan simogatta a lány hátát. -Amúgy, nagyszerű srácnak néz ki. Ha nem tette volna a társadalom tönkre, akkor biztos velünk együtt koptatná az iskolapadot. Quirk nélküliség ide vagy oda.
- Igen. -felelte Bakugo halkan. Ennek a lánynak már most több esze van, mint azoknak a felfuvalkodott hólyagoknak a U.A. vezetésén belül, az egyszer biztos.

Este Midoriya személyesen vállalta az esti mese olvasását Eri és Kouta felé. Noha ezek triviális dolgoknak számítottak, legbelül apaként érezhette magát, amitől szívből tudott mosolyogni. A végén Kouta megszólalt.
- Mielőtt elmész, kérdezhetek valamit?
- Igen, bár már megtetted. De kérdezz még egyet.
- Biztos, hogy a világ meg fog változni? Mármint, láttuk az adást, amiben szerepeltél.
- Nem, hacsak nem teszünk erőteljesen azért, hogy változzon. Eddig senki nem tett ezért semmit vagy gyengén lépett fel. Mint egy álló homokóra, amiben nem pereg a homok. Viszont én tenni akartam mindig is. Ahogyan ma megtettem az első lépést.
- Igazad van, Midoriya. Az életünket megváltoztattad a jó irányba. Teljes szívemből elhiszem, hogy minden mást is meg fogsz változtatni, ami romlott.
- Aranyos vagy, drága Eri. -mondta Midoriya és megpuszilta a kislány arcát, majd Kouta is kapott egy ölelést. -Na most aztán aludjatok jól. Holnap pedig kirándulni megyünk.
- Jóéjt! -felelték fellelkesülve mindketten.