Az edzőtábor felé indult már a busz. Bakugo sok mindenen elgondolkodott az elmúlt időszakban. Döbbenten vette észre azt, amit már mindenki látott rajta a vizsgán: A bosszúvágya eltörölte a józan ítélőképességét és a célját. Meg akarta változtatni a hősipart, de nem erőszakkal. Noha bocsánatot akart kérni Minetától a viselkedése miatt, esélye se volt rá. Vagy a sors hozta úgy mindig, vagy pedig az, hogy megsértődött rá. Ám, most esélye van javítani, hiszen pont mögötte ül. Megkocogtatta óvatosan a vállát.
- Beszélhetnénk?

A srác ekkor megfordult, de nem szólalt meg. Ez lényegében egyet jelent azzal, hogy folytathatja.
- Nagyon sajnálom, amit a vizsgán és utána leműveltem veled. Nagyon nagy szemétládának tűnök a szemedben, igaz?
- Ne próbáld elferdíteni az igazságot. Mindenki szemében az vagy.
- MIT UGATSZ?! -kiabálta Bakugo, mire mindenki megugrott a buszon, Minetán kívül. Az ő hangja nyugodt maradt és meg se rezzent a hangemelkedéstől.
- Momentán arról a tényről, hogy úgy viselkedsz, mint egy hatalmas hólyag. Mindenki felett töröd a pálcát, lenézed a feletteseidet és azt hiszed, hogy bármit megúszhatsz. Ha Nezu, Aizawa és All Might nem lenne, akkor te már régen a börtönben rohadnál.
- Csak ennyi a bajod velem? -sziszegte vissza. A válasz még kegyetlenebb volt.
- Nem győzöm ismételni: Mindenkinek az osztályban ugyanaz a véleménye. Az, hogy velem úgy beszéltél, ami után azon gondolkozok, hogy anyádat ezzel a szájjal puszilod meg, egy dolog. Ám hadd tegyek fel egy kérdést: Néztél már tükörbe akkor amikor úgy viselkedsz még Ochakoval, vagy bármelyik lánnyal szemben, mint egy geciputtony? Vagy az is jó példa ide, amikor fennhangon osztod az észt a világról ,mintha te lennél az atyaúristen?
Ekkor Bakugo ledöbbent. Mindenki kerülte a vizsga óta a tekintetét és voltak olyanok is, akik szabályosan féltek tőle, vagy már leírták róla, hogy nem sokáig lesz a UA Hősakadémia tagja. Nem tudott mit válaszolni, csak lesütötte a szemét.
- Számomra ez a válasz mindent elmondott. Nem tagadom, hogy van eszed és erős vagy. DE nem jogosít fel arra, hogy gátlástalan bunkó legyél. Jó lenne, ha ezen elgondolkodnál.
Ezekután Bakugo a megállóig meg sem mukkant.

Nem sokkal az osztály megérkezése után, egy magasabb, fákkal jobban körbevett területen a Leauge of Villains is tanyát vert. Noha a terep miatt akkor se vennék észre őket, ha keresnék is, minden másban katasztrofális körülmények uralkodtak. Nem volt esélyük fürdeni és emellé még tüzet se gyújthatnak, mert a füst lebuktatná őket. Midoriya viszont figyelte, ahogy a Wild Wild Pussycats próba elé állítja a tanulókat. Főleg Bakugot nézte, ahogy szólóban rohan a tábor felé és sorban szedi le a gólemeket. Elégedett volt legbelül. Tomura, Himiko, Twice, Muscular és megannyi gonosz ebben nem annyira osztozott.
- A fenébe is. Miért nem lehet ma este randalírozni? Annyira zsengéknek látszanak. Most komolyan, ellen kell állnom annak, hogy ne most tépjem le a végtagjaikat. -morogta Muscular. Midoriyának hányhatnékja volt a tagtól. Nem volt erkölcse se emberi morálja. Csak egy gyilkológép, semmi több.
- Azért, mert még a profi hősök felkészültek a támadásra. Ezek ellen esélyed nincs, ha csapatban támadnak. Aizawa törölné a képességed, Tigre pedig képes az ütéseidet visszavágni rád. Tehát, első lépésként hamis biztonságérzetet kell nekik adni és úgy rajtaütni. Így nem számítanak rá.
Midoriya meglepődött Tomura kijelentésén. All for One ráhagyta a kis ölebére a tervezést, aki viszont ezt pofátlanul jól rakta össze. Kétségbe is vonná saját tervét ezen a ponton, de erre jön rá a rég közmondás valós megtestesülésére: Vak tyúk is talál szemet. Éppen befejezte volna a megfigyelést, amikor két kar ölelte át hátulról és egy kéjes hang duruzsolt a fülébe.
- Annyira cuki, amikor figyeled a terepet. Szinte már most megvágnám az arcod és lenyalnám róla a vért.
Ekkor egy közeli fába pisztolytöltény fúródott, mesúrolva a lány haját. Mindezt a többiek csak akkor fogták fel, amikor már megtörtént. Midoriya kezében ott volt a stukker és feléjük célzott, noha szemét nem vette le a lenti térről.
- Úgy látszik, hogy ti is alábecsültök, mint Stain. Ám azzal a nyomoronccal szemben van egy oltári nagy különbségem: Eddig már szemtől szemben öltem meg profi hősöket. Titeket sem nehezebb elintézni.
- Úgy válogasd meg a szavaidat, hogy egyetlen csettintéssel hamuvá égethetlek. -szólalt fel Dabi és készült volna megtámadni, ám Kurogiri lépett közbe.
- Hagyjátok abba! A kakaskodásotokkal csak magatokra vonjátok a figyelmet. Egyelőre maradjunk észrevétlenek.
Midoriya azonnal eltette a fegyvert és változatlanul nézte a terepet. Dabi is inkább visszadőlt a fának, Himiko pedig duzzogó arckifejezéssel, de elpirulva nézte a srác hátát.

Estére a táborba érkezett a két osztály. Ott várta már a Wild Wild Pussycats, akik még vacsorát is adtak nekik. Bakugo csak felkapta a tányérját és elment egy olyan helyre, ahol egyedül lehet. Úgyis kell idő, hogy megszokja azt, hogy senki sem akarja az osztályban. Egy sziklaszirt, ami a távolra remek kilátást ad, tökéletesen megfelelt erre a célra. Leült egy szikladarabra és már éppen elkezdte az első falatot enni, amikor valaki megszólalt.
- Takarodj a helyemről, álhős!
Elsőre azt hitte, hogy valamelyik B osztályos, de ekkor látta, hogy egy kis srác az. Ismerte látásból és hallásból. Ő Kouta, Mandalay unokaöccse. Bakugo válasza szintúgy otromba volt.
- Nincs ráírva a neved, szóval nem.
Kis szünet állt be. Kouta újra megszólalt.
- Nem hallottad, fajankó?! Áll föl a helyemről, különben…
- Mi lesz? Megpróbálsz lelökni? Az a helyzet, hogy nem vagy nálam weősebb! És a többiekkel ellentétben, nekem nem nagy kunszt atyai pofont lekeverni egy szemtelen kölyöknek.
Bakugo visszavágása után folytatta az evést. A srác dühe és parancsolgatása miatt Kouta viselkedése megváltozott.
- Miért nem a többiekkel eszel?
- Mi közöd van hozzá? -kérdezte Bakugo két falat között, de egy idő után felelt a kérdésre. -Nem kívánják a társaságomat, mert mindenki azt hiszi, hogy eszelős vagyok.
- Mert ez az igazság, nem, Bakugo Katsuki?
Ettől kis híján kiköpte az ételt. Soha nem mondta meg a nevét. Ám, most esett le neki, hogy ez a nagy hírnév átka. Ezt Kouta is megerősítette.
- Látásból megismertelek. Állandó jelleggel úgy pattogsz, mintha a gatyádba szórtak volna egy egész csapat hangyát. Pedig, ezzel a nagy pofával csak nagyobbat fogsz zuhanni.
- Ha annyira gyűlölöd a hősöket, akkor…
- Miért vagyok itt? Nincs más választásom. A szüleimet gonosz ölte meg és a hősök annyiban hagyták! Egytől egyik hányingerem van tőletek! Ebbe beleértve az unokanővéremet is! Ám veled ellentétben én nem csinálom a fesztivált. Tudom, hol a helyem.
Bakugo legszívesebben ezen a ponton hajította volna le a sziklákról, de lelkileg ahhoz is fáradt volt, hogy akárcsak felpofozza. Befejezte a kajálást, majd a tábor felé indult. Ám, még Kouta felé volt egy megjegyezni valója:
- Kiválóan áltatod magad, de be kell lásd: Te sem vagy különb nálam.
A kissrác erre nem tudott mit mondani… vagy inkább nem akart.

Másnap reggel kezdődött a kimerítő edzések garmadája, ahol a Quikrkok voltak a középpontba. Ezalatt a Leauge of Villains is csiszolt a terven. Midoriya magában remélte, hogy semmi gikszer nem fog beleszaladni a konkurencia kiiktatásán. Egy dolog zavarta a legjobban: Mióta idejöttek, semmiféle módon nem veheti fel senkivel a kapcsolatot. Néha ez kizökkentette a koncentrációjából és gyakran elkalandozott a fantáziája. Nem egyszer vette észre azt, hogy valaki felé szól. Végül, ebéd után le akarta a frusztrációját vezetni és elkezdte az edzését a késsel. Két kést hozott magával. Az egyiket edzésre használta, míg a másikat bevetésnél a végső megoldás gyanánt. Kyudai doki adtta, amit átitatott az Overhaul által forgalmazott ampullával. Kísérleti fegyver volt, tény, de jelenleg bármiben megbízik. Normálisan vezette le edzését, amíg egy kés ki nem védte az egyik suhintását. Himiko volt az.
- Nem gond, ha beszállok?
Midoriya csak elégedetten bólintott és azonnal belekezdtek a késpárbajba. Fél perc múlva leterítette a lányt és a nyakának szegezte a kést.
- Nem rossz a technikád, de van még rajta mit csiszolni.
- Köszönöm. De ezzel még nincsen vége. -suttogta kéjesen Himiko, majd a felpattanás után felborította ellenfelét. Végül most ő volt fölényben, legalábbis úgy tűnt. -Most én nyertem.
- Nehogy azt hidd, hogy csak te élsz aljas eszközökkel. -reagált rá Midoriya és oldalra gurult, ezzel földre terítve Himikot. Erre elkezdett nevetni, amiben a srác is becsatlakozott.
- Furfangos srác vagy. Nem csoda, hogy megölted Staint.
- Ahhoz semmi más nem kellett, csak egy spéci 0.38 Special töltény a revolveremből.
- Bevallhatok valamit? -kérdezte Himiko, mikor felállt és felvette a késpárbajban elvárt harci állást.
- Ne kímélj. -válaszolta Midoriya, miközben felpattanva egy újabb párbajba kezdtek bele.
- Csak amiatt csatlakoztam Tomurához, mert meg akartalak ismerni. Azt az embert, aki valóban hősöket öl szemtől-szemben.
- Milyen kedves. De ettől nem lágyult meg a szívem és azt pláne ne várd el, hogy az öledbe boruljak. Csak egy csapattárs vagy, semmi több.
Ekkor Himiko olyat mondott, ami meglepte.
- Nem is baj. Szívesen veled tartok, bármi is történik.
Midoriya fél pillanatra elvesztette a ritmust és Himiko kerekedett felül.
- Én nyertem. Menjünk vissza. Mr. Löttyedtzacskó pofa megint el akarja játszani a nagyokosat. „Hamarosan a világ a markunkban lesz.” Esküszöm, mintha Vészt hallanám az Animániából. Csak annak még el is hinném.
Erre a megjegyzésre Midoriya felnevetett. Valahol bánja már, hogy All for One emberei a következő hetet se fogják megérni. Ám, lehet arról szó, hogy All for One bérencei között nem igazán erős a hűség? Továbbá, kellenek az emberek a csapatához.

Másnap este a tanács összeült. Valami mintha megváltozott volna. A légkör sokkal feszültebb volt. Mizudaria arcán is eléggé borús gondolatokat lehetet leolvasni.
- Miért hívott össze minket? -kérdezte Shiniji. All Might, Endeavor, de még Nezu sem értette az okát annak, hogy miért volt vészhelyzeti tanácskozás úgy, hogy 12 óra sem telt el a legutóbbi ülés óta.
- Eléggé súlyos ómen ütötte fel a fejét. Ahogyan az előttetek álló aktában is benne van, sorra tűnnek el a másod és harmad kategória sorolt hősök.
Senki nem mondta ki nyíltan, de a harmadrangúak általában a cenzorokhoz tartoztak. Hősnek nem igazán nevezhetőek, sokkal inkább bérgyilkosoknak, akik azokat teszik el láb alól, akik szembe mernek szólni a hősökkel vagy a hősvezetéssel. Mizudaria eredetileg a tömeges tüntetések ellen szervezte össze őket. All Might beletekintett az aktába, ahogy a többiek is.
- Ez Scarlet King műve. -jelentette ki Endeavor és Nezu egyszerre.
- Már megint ezzel jöttök?! Az ég szerelmére! Ezek valójában öntörvényű…
- Elég legyen, Shiniji! Majd átveszem. -szólt rá Mizudaria és megigazította nyakkendőjét. -Ezek tényleg öntörvényű nyomorékok és közük lehet Scarlet Kinghez. Mivel már mindenki tudja a hírzárlat ellenére, hogy az imposztor legyőzte az eredeti hősgyilkost, így egyre bátrabbak. Továbbá, azt rebesgetik, hogy mi nem tudunk semmit tenni ellene. Ennek okán azon embereket ez a bagázs sorban bevédte és leölte a kiküldött hőst vagy hősöket. Csak egy üzenetet hagytak a hullájuknál: Le az álarcos gazemberekkel!
- A legutolsó a mai nap történt kora reggel. Ezzel immáron 45 hőst öltek meg. -zárta le az összefoglalót Endeavor. -Azt akarja mondani, hogy ennek járjunk utána?
- Igen és juttassátok börtönbe a…
Ekkor kopogás hallatszott és azonnal berohant egy titkár.
- Mr. Mizudaria! Súlyos dolog történt!
- Mi az? -kérdezte vissza, ám a válasz egy igazi gyomros volt.
- A Leauge of Villains újra lecsapott! Elrabolták Bakugo Katsukit és elvitték az egyik búvóhelyükre!
Hosszú ideig döbbent csend alakult ki. Aztán egy másik titkár rohant be.
- Mr. Mizudaria. Az előbb jött a céges faxra egy üzenet, amiben koordináták vannak leírva egy mellékelt üzenettel: Itt találjátok meg Bakugo Katsukit! A küldője ismeretlen és nem lehet lenyomozni!
All Might azonnal felpattant és elkezdett rohanni az épület tetejére, hogy felvegye az izmos alakját. Fél perc múlva Mizudaria kiadta a parancsot:
- Azonnal segítsetek All Mightnak! Első fokú riasztás van érvényben!

Pár órával a bejelentés előtt Midoriya és Muscular éppen a sziklák közelében rejtőztek el. Noha Tomura terve mellé meghagyta, hogy a célpontokon kívül másokat csak ártalmatlanítsanak, társa nem volt teljesen biztos abban, hogy ezt egyesek be is fogják tartani. Honnan volt ebben biztos? Nos, Muscular szövegéből, ami ezen a ponton abszolút kéjes volt.
- Nem fogok annak a ráncos pofájú majomnak ugrálni, az egyszer biztos. Mindenkit kinyírok és a letépett végtagjaikat fogom trófeaként kitenni a szobám ablakára.
Ekkor Midoriya megragadta az eltett shotgunt, hogy végleg elnémítsa. Ám úgy volt vele, hogy semmi kedve már most a csapattársát kinyírni. Ekkor Kouta jött egy tányér étellel a kezében, hogy magányosan elfogyassza. Egyáltalán nem volt hajlandó a hősökkel enni. Ez alapjáraton Midoriyát nem izgatta, ellenben Musculart igen. Mikor látták Dabi jelzését, azonnal odaugrott hozzá.
- Hékás! Már rögtön felismertelek!
Ettől Kouta reflexszerűen hátralépett. Felismerte a tagot, ami miatt az arca rettegésbe torzult.
- Te… ölted meg a szüleimet!
- Így van. Anno megpróbáltalak volna téged is kibelezni, de az a hímnőstény Tigre megállított. Szerencsére nincsen itt, hogy megvédjen! Úgyhogy ideje veled is játszani…
Midoriya rögtön a srác elé ugrott. Torzított hangja nem tudta elnyomni az undort és gyűlöletet, amit ez a mocsok okozott.
- Azonnal hagyd őt békén. Tomura feladatát kell teljesítenünk.
- Nekem nem fogsz parancsolgatni, pláne nem szórakozás közben! Szóval, állj félre, ha nem akarod a következő játékszeremként végezni!
Midoriya csak felsóhajtott és elővette a shotgunt és egyenesen Muscularra célzott. Erre viszont az ellenfele felnevetett.
- Ezzel a kicsi műanyag vacakkal akarsz megijeszteni?! Na ne…
- Kölyök! Fogd be a füledet!
Kouta ösztönszerűen tette, de még így is hallotta a dörrenést és látta az éles villanást. Ez valódi lőfegyver. Muscular hátratántorodott és kigyulladt.
- Mi a fasz?! -kérdezte döbbenten és próbálta magát oltani, sikertelenül.
- Nehogy azt hidd, hogy nem készültem fel arra, hogyha elkezdesz önkényesen gyilkolni. Emiatt hoztam a különleges „Sárkánylehellet” lőszerrel megtöltött shotgunt. Ezzel gyakorlatilag a pokol tüzén foglak roston elégetni. Továbbá, hiába próbálod eloltani vízzel vagy földre fekvéssel! Az anyaga hasonlít a foszforra. Szóval, neked véged!
Ebben Midoriyának volt igaza. Beszéd közben Muscular csak az izomépítő Quirkjének használatával tudta eloltani. Ám, azonnal kapta a következő és a rá következő lövést addig, amíg volt a tárban. Muscular ugyan megsebesült, de sikerrel vitt be egy ütést Midoriyának, amitől kis híján lerepült a szikláról.
- Nem mondom, erős csúzlid van és eszed. -mondta elismerően, majd a sebzett arca részére egy maszkot tett. -Nem hittem volna, hogy be kell vetnem a teljes erőmet. De legalább nagyobb élvezettel fogom letépni a lábaidat! És a kölyök sem lesz kivétel ezután. Az a ringyó anyja és senkiházi apja lógnak még az arcom megsebesítése miatt.

Ekkor Muscular egy igencsak izmos szörnyeteggé alakult. Midoriya normális esetben megrémült volna, de jelenleg a gyűlölete felülírta.
- Fiú! Menekülj, amíg nem késő!
Ám Kouta teljesen lefagyott. Így Midoriyának muszáj volt az első csapást elszenvednie, amitől hátrább tántorodott. Azonnal ki kellett eszelnie valamit, különben itt fog meghalni. Elugrott és előkapta a revolverét és azonnal rálőtt Muscularra, reménykedve, hogy a szívét találja el. Ám, az meg sem érezte. Azonnal odébb ugrott egy olyan helyre, aminél legalább a leesés kockázatát csökkenthette. Jelenleg nem volt semmi fegyvere, csak a gránátjai és a Quirkfosztó tár a revolverhez. Nem akarta használni, de nem volt más választása. Ám, folyamatosan kerülgetnie kellett a rohadék támadásait, így az újratöltés lehetetlennek tűnt. Megpróbálta a normális kését beleszúrni, ám az lepattant róla. Ekkor Muscular felkapta a sziklának vágta, amitől összeesett. Midoriya a becsapódás után ugyan nem érzett erős fájdalmat, de csengett a füle és alig tudta megmozdítani a kezeit.
- Hát ennyi tud All for One talpnyalója? Nem csoda, ha az a szerencsecsomag sorra bukja el a dolgait.
Muscular felnevetett mondata végén és felkapta Koutát, aki meg sem mozdult. A sziklaszirt végére vitte, ahol elkezdte lóbálni.
- Felajánlok egy üzletet, Scarlet King! Ha megengeded, hogy kényemre-kedvemre kínozhassalak, megkímélem ennek a szánalmas kiskölyöknek az életét. Vagy a szemed láttára nyírom ki!
A Muscular nevetéséből származó düh új erőt adott Midoriyának. Sutyiban újratöltötte revolverét, immáron a Quirkfosztó töltényekkel és egyenesen becélozta a férfit. Lassan lépett egyre közelebb és közelebb. Normál esetben már helyben lelőtte volna, de meg akarta megmenteni a túszt.
- Ne szórakozz velem! Ha azok a gyújtó töltények meg sem karcolnak ebben az állapotban, akkor hagyományos töltényekkel mire fogsz menni? -nevette el magát Muscular. Ám, a válasz meglepte.
- Az erőd elvételére, rohadék.
Ekkor lőtt, ami telibe talált. Muscular érezte és látta, hogy a Quirkje semmivé foszlik. Koutát elengedte, aki magatehetetlenül zuhant. Midoriya sikerrel fogta meg és tette le biztonságos talajra. Ellenben, az ellenfele erővesztés ide vagy oda, de még egyszer támadni próbált. Ekkor viszont egy hatalmas ütést kapott az arcába, amitől megtántorodott. Ezt három újabb követte, amitől az egy perccel ezelőtt keménykedő gonosz most belepasszírozódott a talajba.
- Mi a faszt csináltál velem?! Az erőm…
- Elszállt, igaz? -kérdezte Midoriya, akinek a hangja a torzító ellenére érezhetően elégedett volt. -Ne aggódj, csak egy órára. Az más kérdés, hogy azt megéred.
Midoriya lassan lépkedett Muscular felé és töltötte vissza a fegyverébe a normális töltényeket. Hadd féljen még utolsó pillanataiban.
- Csak vicceltem azzal, hogy megölöm a kölyköt és téged. Valójában, szeretem All for Onet.
- Én meg nem. Tervezem kiiktatni, de lényegtelen jelen pillanatban. Szóval szereted a vicceket? Akkor elmondok neked egyet. Mi az? Szarul néz ki, szarul érzi magát és nem éri meg a másnapot? -kérdezte és a férfi fejének szegezte a revolvert.
- Én? -kérdezte félve Muscular. Midoriya azonnal fejbe lőtte, ami a robbanótölténynek hála egy lefejezéssel ért fel.
- Így van. Te voltál a csattanó.

Kouta csak egy idő után tudott megszólalni.
- Köszönöm, hogy megmentettél, de nem fogom ezekután se tisztelni a hősöket.
- Kölyök! A jó ügyet szolgálom, de te magad is láthattad… nem vagyok szent. Hős meg pláne nem.
- Akkor minek mondod magad? Hiszen ti mindig oldalt választotok és úgy püfölitek egymást.
- Abból a korból kinőttem. Egy új irányt akarok bevezetni Japánban. Ahol a hősök nem holmi imitátorok, akiket a bevétel és a haszon érdekel. Komolyan érdekli őket a nép sorsa és öröme. Tőlem elvették ezt, ami végképp jelezte, hogy az egész rendszer legbelül rohadt.
- És akkor te mégis mit teszel ezért?
- Majd meglátod. -felelte Scarlet King, majd felnézett. -Jól elment az idő. Vigyázz magadra, kölyök.
- Nem csatlakozhatok hozzád? -kérdezte Kouta. Valamiért sokkal megbízhatóbb lett Scarlet King a szemében.
- Ha ezt akarod tenni, akkor bizonyítsd a szándékodat. A szavak ide kevesek.
Ezzel a mondattal elindult a tábor felé. Nem akarta, hogy valamelyik bérenc teljesítse idő előtt a küldetéseket. Akkor bukni fogja az egész tervet.

Todoroki és Bakugo a káosz kitörése előtt a bátorságpróbán voltak. Egyiküknek sem volt kedve a B osztály olcsó ijesztéseit végigszenvedni, de ez volt a program. Alig kezdték el, mire nekik is feltűnt a vaskos füstfelhő és kék lángokban úszó fák.
- Megtámadtak minket! Minden diákot megkérjük, hogy menjenek az óvóhelyekre! Csatába csak akkor bocsátkozzatok, ha nincs más opció!
Mandalay telepatikus üzenetét mindenki megkapta.
- Induljunk. -súgta Todoroki. Bakugo morogva vele tartott. Balszerencséjükre, a csata megtalálta őket. Ugyanis, Oijiro és Tokoyami éppen Moonfish ellen harcolt. Bakugo mást is kiszúrt. Ochako és Tsuyu egy gonosszal küzdenek és nem állnak nyerésre. Normális esetben nem érdekelné a dolog, lévén tudta, hogy Ochako erős, viszont biztosra akart menni.
- Segítek a lányoknak. -hadarta, majd faképnél hagyta Todorokit. Pont jókor lépett közbe, mert Ochako ártalmatlanította a lányt, nem maradt meg az ellenlépés. Egy rahedli tű fúródott Ochako testébe és elkezdte a vérét szívni.
- Milyen remek látvány. -súgta kéjesen. -Rengeteg finom vér, amit megihatok.
- Hamarosan a saját véredet fogod megízlelni! -kiáltotta Bakugo, majd egy jól irányzott, One for Allal megkevert robbanással trafálta telibe.
- Vigyázz vele! Ő Himiko Toga! Benne van a top 10 legkörözöttebb gonosztevőiben! -kiáltotta Tsuyu, mialatt Ochakot felsegítette.
- Nem kérdeztem, kivel állok szemben! -kiáltotta vissza Bakugo, szemét le nem véve ellenfeléről, aki éppen összeszedte magát. -Menjetek az óvóhelyre. Addig feltartom.
- Nem szép dolog megzavarni egy embert munka közben. Nemde… Bakugo Katsuki?
- Cöh. Legalább nem kell bemutatkoznunk. Bár, a szemem előtt egy ingyenes céltábla lebeg.
- Kölcsönös az érzés. -hajolt meg Himiko és elővett egy újabb szikét. -Ezért a bunkó húzásodért kivéreztetnélek. Viszont, másféle parancsokat kaptam. Szóval, választás elé állítalak: Vagy magadtól jössz önkéntesen, vagy erőszakkal ráncigálunk el téged. Ha a helyedben lennék az előbbit választom.
Erre Bakugo szavak nélkül, mindössze egyetlen felé irányzott vakító robbantással felelt. Ezt Himiko kikerülte, és ismét az oldalára csatolt gumiszerű tűit használta. Ez viszont teljesen hasztalan volt, mivel ellenfele kikerülte és egy még nagyobb robbantást intézett felé. Sikerrel tért ki előle, ám Bakugo pont erre játszott. Ismét használta a One for Allt és tíz százalékra felemelve robbantott ismét. Mivel nem volt esélye kikerülni, ezért Himiko ismét repült vagy húsz métert. Bakugo elkönyvelte ezt győzelemnek.
- Nem lesz itt semmiféle elrablás. Sokkal inkább az, hogy a Targatosban fogod tölteni életed hátralevő részét. Szóval add meg magad.
Ekkor elég sok dolog történt. Himiko szó szerint elolvadt egy hatalmas kacaj kíséretében. Bakugo érezte, hogy a nyakába döfnek egy tűt és valamit belefecskendeznek a vénáiba. Ekkor teljesen eltompult és a világ megszűnt körülötte. Utolsó tisztán hallott mondata Himikotól kárörvendő kijelentése.
- Ostoba bolond! Sosem mondták neked azt, hogy a vakmerőség nem kifizetődő?
A Leauge of Villains teljesítette a célját. Csak azt nem tudták, hogy Midoriyáét is.

Mandalay, Pixie Bob és Tigre ez idő alatt próbálták menteni a diákokat és letartóztatni a gonoszokat. Tucatnyi C kategóriás gonosz, akiket már régóta köröztek. Ellenben Mandalay aggodalma percről percre növekedett.
- Hol van Kouta? -kérdezte idegesen.
- Ne aggódj. Biztos valahol elbújt vagy a menedékhelyen van. -felelte Pixie Bob, de hangjában érezhető volt, hogy magát is áltatja. Tigre felkiáltott.
- Ott van!
Kouta sértetlenül lépett eléjük, de megállt egy ponton.
- Mi a baj? Nem ismered fel az unokanővéredet? -kérdezte Mandalay. Érezték, hogy baj van, mivel a srác viselkedése rideg volt. Scarlet King a távolban figyelt. Akkor akarta Mandalyt megölni, amikor a legkevésbé számítanak rá. Ám, Kouta őt is meglepte.
- Hol voltatok, amikor ugyanaz a gonosz megtámadot, aki megölte a szüleimet és szabadlábon volt egy éven át?
- Mi? -kérdezte döbbenten Mandalay, majd összeszedte magát. -Segíteni akartunk…
- Fenéket. Ti csak magatokkal törődtök és úgy állítjátok be kinevezéseteket, mintha ti lennétek a világ közepe. Én viszont meguntam.
- Hagyd abba! -kiáltotta Tigre és a srác elé lépett. -Ne mondj ilyeneket. Mi szeretünk és törődünk veled. Emiatt fogadtunk be a Wild Wild Pussycats berkeibe.
- Inkább azért, hogy mutassátok a világ felé, hogy nem kamuhősök vagytok. Én viszont másképp döntöttem. Ideje saját kézbe vennem a dolgokat! Éljen soká Scarlet King!
A felkiáltása után Kouta vízgömböt idézett meg Mandalay feje körül. Azonnal elkezdett fuldokolni és próbálta levenni magáról. Ekkor Tigre megütötte a srácot. Ez volt a remek alkalom Scarlet King számára. Felkapta a normális kését és egyetlen jól irányzott célzással dobta Mandalay fejére. Az ütés miatt a vízgömb megszűnt, de azonnal fejbe találta a kés és markolatig beleállt. Pixie Bob és Tigre döbbenettől megfagyott arccal nézett egykori csapattársukra, aki úgy hullott le a földre, mint a száraz falevél.
- Küldetés teljesítve! -jegyezte meg hangosan Scarlet King és leugrott Kouta mellé. -Jól vagy?
- Igen. -felelte és felállt.
- TE MOCSKOS GYILKOS! -kiáltott fel Tigre és dühében támadta Scarlet Kinget ütésekkel, ahol érte. Azok eleinte nem okoztak kárt, de az erejük olyan volt, amitől hátratántorodott és a repedés is kiszélesedett. Kénytelen volt elővenni a shotgunt és azonnal belelőni ellenfelébe. Csak hagyományos töltény volt benne, mivel a spéci lőszert elhasználta. Ám azok lepattantak róla. Pixie Bob megidézte a föld elementálját, ami azonnal beszállt a küzdelembe.
- Nocsak! Érdekes menet elé nézek. -morogta kéjesen és az utolsó shotgun lövéssel leszedte az elementált. Ez viszont újfent hasztalannak bizonyult.
- Miért ölöd meg a becsületes hősöket?! -üvöltötte könnyező szemmel Pixie Bob.
- Ti? Becsületesek? Hány embert taszítottatok nyomorba a mocskos rendszeretekkel együtt? Mennyi ártatlan halálát mosták tisztára azért, hogy ti jobb színben tűnjetek fel? -kérdezte vissza Scarlet King, miközben nézte őket. Húznia kellett az időt, mivel a csatába újabb szünet állt be. Meddig fognak tökölni Bakugo elrablásán? Kezével a másik késéért nyúlt. Ebben a szituációban csak így lehetett esélye.
- Mandalay nem ilyen volt! -reagálta le Tigre, akinek az arcán a mértéktelen harag látszott. Tervezte ismét megtámadni a rohadékot és örökre börtönbe juttatni. -De honnan is tudhatnád, hipokrita gonosz, aki annak dolgozik, aki a világot örök káoszba akarja taszítani?
Ekkor Scarlet King olyan lépést tett, amit nem most akart, viszont csak négyen vannak itt. Cserébe csak ketten fognak innen élve távozni. Hadd lássák, ki fogja őket is eltenni láb alól.
- Onnét tudom…hogy magam is átéltem.
Levette a maszkot és Midoriya arcát látták meg. Mindkettejükben megfagyott a vér. Tisztán emlékeztek az arcára és arra, hogy mit tett és az anyjával mi történt. Ekkor Pixie Bob taktikát váltott. Ha sikerül elhitetni vele, hogy együttéreznek, akkor övék a meglepetés ereje és le tudják tartóztatni. Eloszlatta az elementálját, ami kapitális hiba még ebben az esetben is.
- Nagyon sajnáljuk, ami veled meg édesanyáddal történt. -mondta könnyes szemekkel és lassan felé lépett feltett kezekkel. -Mi mélyen megvetjük Mizudaria tetteit, ahogyan Kamui Woodsot és Mt. Ladyt is. Megértjük a tetteidet. Ezért kérlek… add meg magad. Cserébe rehabilitációt kapsz és beléphetsz a U.A. -be, mint jövendőbeli hős.
- Így van. -tette hozzá Tigre, akinek leesett a taktika, emiatt felemelte kezeit. -És még előkelő helyed is lesz. Plusz elérjük, hogy felfüggesztett börtönbüntetést kapj. Erre szavamat adom.
Midoriya csak a fejét leszegve hallgatta. Úgy adta elő magát, hogy bánja a tetteit. Legbelül viszont nevetni tudott volna. Az hazug szimpátia előadása annyira nevetséges taktika.
- Azt mondjátok, hogy ez lehetséges? -súgta vissza úgy, mintha reménykedne.
- Igen. Mi sosem hazudunk és minden követ megmozgatunk ennek ügyében. Csak tedd le a fegyvert és add meg magad.
Pixie Bob át akarta ölelni Midoriyát, ám egy hangos dörrenés után megállt. Lenézve hasfalán vér kezdett el szivárogni. Ekkor még kapott kettőt, amitől a földre esett, immáron holtan. Tigre látta az okát: Sunyiban elővette a revolverét, de ellenlépést nem tudott tenni, olyan gyorsan történt. Ugyanazt a fegyvert használta, amivel Midnightot és Ectoplasmot megölte.
- Nem hiszek a hazug szavaitoknak. Megvan a saját célom és ti nem szerepeltek benne. Továbbá, noha nem annyira hiszek a bosszúban, de ti elfajzott almotokból származik Eagle, aki hagyta anyámat meghalni. Szemet szemért, fogat fogért!
- MEGHALSZ, MOCSOK!
Tigre ezzel a felkiáltással teljes erőből rohamozta meg Midoriyát, ám erre felkészült. Eldobta a pisztolyát, majd elővette a második, Quirk törlő szerrel átitatott kését és hasba szúrta. Az úgy hatolt át rajta, mint forró kés a vajon. Kouta, aki eddig hátul maradt, lenyűgözte Midoriya profizmusa.
- Hogyan? Közönséges fegyverek…
- Nem hatolnak át a bőrödön, igaz Tigre? Nos, a helyzet az, hogy vagyok azon a szinten, ahol keményebb eszközöket gyártatok le. Pont olyanokat, amikkel még a nehezebb falatok is könnyen megoldhatóak. -felelte baltaarccal Midoriya és kihúzta a kést és szíven szúrta. Tigre a összerogyott és nem mozdult többé. Halála, akárcsak Pixie Bob és Mandalay esetében fájdalommentes és kíméletes. Midoriya visszavette a sisakját és Kouta felé fordult.
- Jól meggondoltad magad a csatlakozást illetően? -kérdezte immár torzított hangon.
- Igen és adtam rá bizonyítékot is. -felelte határozottan.
- Rendben van. De mostantól azt fogod tenni, amit mondok. És nem árulod el a valós kilétemet, sem ami itt történt. Világos? -kérdezte. Erre csak bólintott. Felkapta a kis srácot és elindult a kivonási ponthoz. Ekkor látta a másik felgyulladt facsoportot. Dabi jelzett a sikeréről.
- Az meg…
- Jelzi, hogy itt végeztünk. Ideje eltűnnünk. -jegyezte meg és felkapta a kissrácot. Minél gyorsabban kellett a kivonási pontra eljutniuk.

Tomura Dabi segítségével jelzett mindenkinek, hogy a küldetés sikerült. Figyelte a terepet, ám annyira le volt foglalva Bakugoval, hogy elfelejtette küldetése második részét. El volt telve magától. Ha ezt All for One megtudja, akkor újfent ő lesz a legnagyobb kedvenc, nem pedig Midoriya. Himiko, Twice és Atsuhiko meg is érkezett. Szemmel láthatólag nem volt náluk Bakugo, de a harmadik tag a Quirkjét használva gyönggyé alakította.
- Megvan a célpont. Kikre várunk még? -kérdezte Twice.
Ekkor Dabi és Midoriya megérkezett.
- A többiekre ne is számítsatok. Elfogták őket a diákok és Vlad. Aizawa pedig el lett terelve a helyszínről. -foglalta össze Dabi.
- És mi van Mandalayel? Őt is el kellett volna fognunk, nemde? -kérdezte Kurogiri, aki frissen teleportált hozzájuk.
- Attól tartok, rossz hírrel kell szolgálnom. Muscular megölte a teljes Wild Wild Pussycats csapatot. Likvidáltam árulásért. -felelte Midoriya torzított hangon.
- Mondtam én, hogy ne bízzunk abban az eszelős hústoronyban. -sóhajtott Himiko.
- A fő célpontunk megvan. Ideje visszavonulni.
- Sehová nem mentek, Leauge of Villains!
Ez Todoroki száját hagyta el. Legalább hat társával érkezett meg, hogy megmentsék Bakugot. Kurogiri kinyitotta a kaput, amit egyelőre nem tudtak használni, mert egy vastag jégfal gátolta. Midoriya agyában forogtak a kerekek. Végül, benyúlt a zsebébe, amíg senki nem mozdul.
- Amennyiben eldobom őket, forduljatok meg. -súgta alig hallhatóan. Kihúzta a zsebéből a két vakító gránátot és hüvelykujját a biztosítószegbe nyomva dobta el. Amint fémes kattanással földet értek, azonnal megfordultak. A vakító fény meglepte a tanulókat, de Todoroki és Kirishimát nem olyan könnyű megtéveszteni. Dabi olvasztotta a jeget, míg egy vaskos tűznyaláb repült feléje.
- Nocsak. Ennyire azért ne legyél tüzes. A kettőnk harcának ideje még messze van. -súgta Dabi, miután a lángjaival kioltotta a nyalábot.
- Nem is az volt a célom, hogy megöljelek. Hanem ez.
Todoroki megjegyzésére Kirishima pofánvágta Atsuhikot és kivette a mellényzsebéből a kristályokat.
- Visszaszereztük Bakugot! Nem lesz a tietek.
- Azt csak hiszitek. -felelte Atsuhiko és kioldotta Quirkjét. A gyöngyből egy vaskos szikladarab esett ki. -Sosem találjátok meg azt a gyöngyöt, ami Bakugot rejti.
- Felolvadt a jég! Tiplizzünk innét! -kiáltott fel Tomura. Azonnal beugrottak a kapuba, ezzel kikerülve az újabb tűzcsapást. A hősök ezt a csatát teljesen elvesztették.

A rejtekhelyen Atsuhiko elővette a gyöngyöt és visszaalakította Bakugot. Még mindig kába volt, így annak sem volt akadálya, hogy lekötözzék. All for One jelentkezett be a tévén keresztül.
- Leauge of Villains! Látom sikerrel visszaértetek és sikerült Bakugo Katsukit is megszereni.
- Igen, mester. -mondta Tomura büszkén. -Sajnos Muscular megölte a teljes Wild Wild Pussycatset. Emiatt Mandalayt nem tudtuk elhozni.
- Alátámasztja ezt valaki?
- Én szemtanúja voltam. -felelte Midoriya, miután beült egy boxba Koutával. -Jó hír, hogy sikerrel iktattam ki az árulót.
- Értem. És mit keres egy kisgyerek a csapatban?
- Mandalay unokaöccse, aki árván maradt. Viszont, egyetért a nézeteinkkel, így nem látom akadályát a besorozásának.
- Helyes. Őt is kiképezzük majd. Két óra múlva készítsétek fel a hozzám való elszállításra mindkettejüket.
- Értettük. -felelték. All for One kiszállt a vonalból. Midoriya Kurogiritől kért ételt, hogy ketten jóllakjanak. Közben abban reménykedett, hogy a terve sikerrel zárul. Innentől kezd ugyanis nehezedni minden. Sunyiban az egyik fehér szalvétára elkezdett firkálni valamit. Kouta kiszúrta, de Midoriya jelzésére csendben fogyasztotta az ételt.

Fél óra múlva Bakugo felébredt.
- Hol a faszban vagyok?! -kérdezte egyből kiabálva.
- A Leauge of Villains rejtekhelyén. -felelte Tomura, miközben az arcát figyelte. -A mesterünk azt szeretné…
- Leszarom a mesteredet, te sápadt pofájú majom! Én mindig is All Mightot fogom követni és én leszek az első számú hős! -kiabálta.
- Kár, pedig te nagyon jóképű vagy. -motyogta kéjesen Himiko és az nyakához emelte a kését. Erre egy vaskos köpetet kapott az arcába, mire felpofozta.
- Enyhe, Bakugo! Sosem tanultál illemet. -szólalt meg a kocsma távoli végéből egy számára ismerős hang. -Sosem köpjük le a lányokat.
- Nekem ne pofázzál, pszichológiai eset! Nem ismersz, pláne meg nem fogok olyat tisztelni, aki nem mer szemtől szemben beszélni.
- Ki mondta, hogy nem láthatod az arcomat? -kérdezte vissza és lassan odalépett. A félhomályból kilépve Midoriya nézett rá. -Rég láttalak téged, Bakugo. Vagy szólítsalak Kacchannak a régi idők kedvéért?