Enji Todoroki, hősnevén Endeavor reggel óta csak járőrözött és csak a tárgyalásra ment be. Fél hatkor már miden téren fáradt volt.
- Hawks! Bemegyek az irodába és pihenek egy kicsit. -sóhajtotta, amikor kint voltak az utcán járőrözni.
- Csak nyugodtan. Még mindig felzaklatja az, ami a tárgyalóteremben történt? -kérdezte kicsit aggódva.
- Mondhatni.
- Ne aggódj emiatt. Hamarosan tényleg rács mögé juttatjuk a teljes bagázst. Onnantól pedig a nép is megtanulja a rendszer kifogástalanságát.
Endeavor csak fáradtan bólintott és bement a hősügynökségére. A titkárnőjétől kért kávét és bement az irodába. Persze, hogy felzaklatta Midoriya kérdése. Honnan tudhatott a múltjáról?

A kávét átvette és lassan inni kezdte. Elgondolkodott az egészen. Nagyon bánja, amit a családjával művelt, de mindig azzal magyarázta magának, hogy a nagyobb jóért cselekszik. Csak ez semmit nem ért, mikor csak a lánya, Fuyumi és a legkisebb fia, Shoto tartja vele a kapcsolatot. Felesége nem is akarja látni, középső fia pedig teljes szívéből megveti. Ami pedig Touyát illeti… nem tudja hol van, vagy egyáltalán él-e még. Noha az állam fabrikált fedősztorit arra az esetre, hogyha valaki megkérdezné a családi állapotának negatív dolgait, nem tudott úgy az utcán közlekedni, hogy ne érezte volna a tekinteteket a tarkóján. Ekkor a titkárnő berontott.
- Uram! Újra feltörték a hősblokk adását. Sőt! Mindent feltörtek, ami sugározni tud.
- Hogy érti? -kérdezte vissza immáron hideg hangon. Legbelül viszont tudta, hogy valami nem stimmel.
- Minden médiafelületet feltörtek. Tévé, videómegosztók, valós idejű hirdetőtáblák, amit el lehet képzelni.
Endeavor azonnal bekapcsolta a tévét és szó szerint belefagyott a vér az ereiben. Noha évek teltek el, felismerte a képernyőn beszélő alakot.

Időközben Rei Todorokinál végeztek a rutinvizsgálattal. Az orvos igencsak kedves és türelmes vele szemben. Végülis, ő mentette a menthetőt. Férje ugyanis úgy hozatta be, hogy élet és halál között lebegett. Immáron stabil állapotban örvendhetett, ami viszont örökre megnyomorította. Eljött a hat óra és nagy nehézségek árán, de bekapcsolta a tévét. Alig tudta az ujjait használni, mivel az idegek erősen megkárosodtak. Tudta, hogy mit fog látni, ugyanis elmosolyodott.
- Ügyes legyél, fiam. -súgta. A tévében ugyanis Touya Todoroki nézett bele a kamerába.
- Üdvözlök mindenkit Japánban. Engem úgy ismernek, mint Dabi. Ám a valódi nevem… Touya Todoroki. Persze, ezt bárki hazudhatja. Ő a legnagyobb hős elsőszülött fia, aki meghalt egy gonosz keze által. Viszont ez hazugság. Hadd mutassam be a hivatalos DNS vizsgálat végeredményét, ami bizonyítja az igazságot.
A kép fél percre megmutatta a papír digitalizált formáját. Persze a hivatalos részt meghamisították, mivel illegálisan végezték el. A lényeg, hogy az eredmény 99,99%-ban Enji Todoroki fia. Aztán visszatért Touyára, aki folytatta a mondandóját.
- Mivel tisztázódott az, hogy nem a levegőbe beszélek, szeretnék beszélni Enji Todorokiról. Aki rideg céltudatos természetével takarja azt a rengeteg undorító és aljas dolgot, amit a családjával szemben tett. Ismerjük a sztorit: All for One a családomat megtámadta, amiért megakadályozott egy hatalmas merényletet All Might ellen. Én meghaltam, a felesége pedig örökre nyomorék lett. Hadd mondjak el valamit: Ez mind hazugság, amit az állam talált ki annak érdekében, hogy makulátlan maradjon a hírneve. Hadd kérdezzek valamit: Tudjátok, milyen érzés egy olyan apa mellett felnőni, aki kiszámíthatatlan és könnyen dühbe gurul? Nekem és a testvéreimnek pont ezt kellett átélnünk. Minden egyes nap félelemben voltunk, hogy mikor támad ránk. A lapoknak meg azt nyilatkozta, hogy feleségét, vagyis az anyámat szerelemből vette el. Pedig mindez azért volt, mert egymaga nem tudta All Mighttól elvenni az első számú hős titulust. Rengeteg alkalommal küzdött meg vele és mindig alulmaradt. Igen, jól sejtitek, az apaságot mindig úgy képzelte el, hogy a gyermeke a legjobb Quirkkel fog rendelkezni és majd az lesz az első számú hős. Ám az élet megtréfálta, aminek mi ittuk meg a levét. Fuyumi, a húgom és Natsuo, az öcsém selejtnek lettünk számolva. Én még határeset voltam, de velem is úgy bánt, mint a mosott ronggyal, aminek köszönhetem ezt a rengeteg égési sérülést. Innentől minden adja magát, hogy amíg a külvilág felé a mintaapát, a négy fal között megtestesült szörnyeteg volt. Számtalan alkalmat fel tudnék sorolni, amire a józan ember elborzadna. Kezdve azzal, hogy részegen a húgomat meg akarta erőszakolni, mivel a fejébe vette, hogy így születhet meg a „Mesteri Quirkje.”. A legkisebb öcsémet, Shotot pedig olyan kegyetlen edzésben részesítette, hogy abba majdnem belehalt. Ebből lett nekem elegem és nyíltan kiálltam ellene. Ám akkor még nem voltam olyan erős, hogy le is győzzem, emiatt a vereségem után eltűntem a lakásból. Cserébe egy valamit megfogadtam neki: Amikor már erősebb leszek, visszatérek és megölöm.

Endeavor szó szerint megfagyott félelmében. Mindig azon rimánkodott, hogy ne kerüljön felszínre az igazság vele kapcsolatban. Nem a hírnevét féltette, hanem az irháját. Amikor harcolt vele, még tini volt és a kék lángok, amivé a tűz Quirkje fejlődött, messze erősebb volt. Most már esélye sincsen a győzelemre. Könnyei folytak a szakállára, amik el is párologtak égő szakállán. Ám nem ért véget a dolog, mivel Touya felállt és folytatta a hatásszünet után.
- Akik azzal jönnek, hogy sajnáltatom magam, azok nagyot tévednek. Szembesíteni akarom az embereket azzal, hogy a rendszer az ilyen velejéig rohadt embereket nevezik hősként és a vezetés diktatúrájának köszönhetően éltetni kell őket. Emiatt csatlakoztam Scarlet King oldalához. Ő látja igazán jól a dolgokat. A Top 3-as Pro Hősökben egy a közös: Rejtegetnek valami titkot. Hawks például korábban ártatlan emberek százezreit ölte meg azért, mert kiadták neki parancsba. Semmiféle megbánást nem tanúsított. Jómagam csak öt embert öltem meg. Szóval akkor: Ki is a pszichopata? Vagy ott van Mirko, aki egész Japánban akkora anyagi károkat okozott, aminek a kártérítése simán felemésztené a világ összes fejlődésben lévő országát. A harca közben kereszttűzben meghalt emberekről meg ne is beszéljünk. És megannyi hős van, akinek olyan mértékű mocsok van a számláján, csak nincs annyi időm, hogy az összeset felsoroljam. Lényeg, ami lényeg: Apa! Tudom, hogy látod és hallod, amit mondok! -kiáltotta és a kamera felé mutatta az ujját, mintha csak ott lenne vele szemben. -Három napot kapsz arra, hogy meggyónd a bűneidet! Ugyanis… akkor jövök el érted és öllek meg. Miért nem most? Azt akarom, hogy minden sejted járja át a haláltól való félelem. Érezd át a magányt és az elhagyatottságot, amikor mindenki, legfőképpen a családod elfordul előled. És végül: Próbáld bemagyarázni a nekik, hogy sajnálod az elbaszott döntéseidet, amivel nyomort okoztál. Addigis…
Ekkor az adás kikapcsolt és az adás valami gagyi teleregényt nyomatott tovább. Enji csak mereven nézte a képernyőt. Hát eljött ez a pillanat a számára.

Egy perc sem kellett ahhoz, hogy ez az adás futótűzként égesse fel az első számú Pro Hős hírnevét. Noha hősként nem volt semmi szégyellnivalója első látásra, magánélete miatt rengetegen felháborodtak. A Twitter és Facebook fiókjára azonnal érkeztek az üzenetek. Ennek egy része nyomdafestéket nem tűrő stílusban íródtak, mások pedig magyarázatot… sokkal inkább az igazságot várták a nagy hőstől. Emiatt Mizudaria este 7-re azonnali sajtótájékoztatót rendelt el a Minisztérium elé, ahol Endeavornak kötelező volt a részvétel. A kezébe nyomott egy papírt.
- Ha követed az utasításaimat, akkor mindent tisztázni fogunk. Rohadjon meg Scarlet King is a kurva anyjába. -morogta a végén.
- Nem találták meg?
- Sajnos nem, mivel nem történt gyilkosság. Viszont ez a húzása már gátlástalanul övön aluli volt.
Erre csak bólintott és kiment a színpadra. A tömegre nézve látta, hogy rengeteg halálát kívánó transzparensekkel jöttek el. Nyelt egyet és leült. Mizudaria kezdte az egészet.
- Jó estét mindenkinek! Ma tájékoztatjuk a polgárokat, hogy mi történt a feltört adásban. Jómagam is átnéztem a felvételt és bátran állíthatok egy dolgot. Scarlet King kitalált vádakkal jött elő azért, hogy a hősökbe vetett hitük és rajongásuk meginogjon. Biztosíthatok mindenkit arról, hogy folyton ellenőrzés alatt tartjuk a hősök munkája által okozott károkat és mindig minimalizálni fogjuk azokat. Ami pedig a személy, aki magát Touya Todorokinak, Enji Todoroki elsőszülött fiának vallja magát, a DNS tesztet is hamisította. Mindezt azért, hogy a hírnevét támadják meg. Erről viszont a kérdések előtt Enji nyilatkozik. Átadom a szót.
Normális esetben a tömeg tapsolni kezdene, de ez csak félig valósult meg. A másik fele hurrogott és pfujolt. Mást nem tehettek, mivel Hawks, Kamui Woods, Mt. Lady és Edgeshot felügyelt a rendért. Endeavor a papírra nézett. Valamiért nem tudta ezt elmondani. Lényegében nem szól ez másról, mint megint takarásról. A lelkiismerete már a Sportfesztivál óta késztette a kitálalásra. Mély levegőt vett.
- Amit az adásban láttak, az igaz. Tényleg Touya Todorokit látták, aki anno nyíltan fellépett a terrorom ellen. Az is igaz, amit a családomon belül történt. Viszont biztosíthatok mindenkit arról, hogy ezeket mélységesen megbántam. A legkisebb fiam, Shoto például megbocsájtott nekem, ahogyan Fuyumi is. Nem kérem azt, hogy bocsássanak meg nekem, de értsék meg, hogy nemes cél miatt csináltam. Mégha az eszköz megkérdőjelezhető és minden etikai kódexet áthág.
Mizudaria fenntartotta a pókerarcot, de legbelül szét tudott robbanni az idegtől. Csak jussanak ki innét, megkapja a magáét. Ez hamar el is jött, ugyanis a tömeg immáron teljes mértékben kezelhetetlenné vált. Elkezdtek tojással dobálózni és skandálták: Dögölj meg, Endeavor! Azonnal levonultak, míg a kirendelt Pro Hősök oszlatták a tömeget. Bemenvea minisztériumba Mizudaria felpofozta.
- Mégis mi a faszt csináltál?! Annyira kurva nehéz a parancsomat KÖVETNI?!
- Sajnálom, uram. De ezt a harcot egyedül kell megvívnom. Magamnak okoztam a bajt, de ezt helyre akarom hozni.
- Azt most sikerült elszúrnod, te vadbarom! -kiáltotta teljesen magából kikelve, majd megfordult. -Ha ennek vége, búcsúzz a toplistától… családverő senkiházi!
A hősvezetés feje idegbajosan ment be az irodába és akkora lendülettel csapódott be az ajtó, hogy az visszhangzott. Endeavor teljesen magára maradt, hiszen a kollégái sem hagyták szó nélkül a parádés nyilatkozatát.

A kollégiumban mindenki le volt sokkolva. Még Todoroki is, aki általában baltaarcot viselt. Ochako és Ashido átölelték, de ebből semmit nem érzékelt le. Hogy tehetett ilyet a testvére? A teljes családját a tűzvonalba lökte. Bakugo azonnal helyrerázta magát (ami valójában egy óra volt, mivel megnézték a kudarcba fulladt sajtónyilatkozatot is.).
- Srácok! Tudom, hogy sokan nem értetek velem egyet, de most kérek meg rá mindenkit, hogy védjük meg az osztálytársunkat az elkövetkező napokban. Biztos vagyok benne, hogy bombázni fogják kérdésekkel.
- Ez csak természetes. -felelte halkan Iida. Mineta már a legelején kijött a szobájából az adást nézte.
- Nem kell annyi időt várnunk. Jönnek. -súgta, mire mindenki odafordult. Nem ok nélkül mondta, ugyanis lábdobogások százait hallották. Nem volt olyan, aki nem látta az adást és most célirányosan Todoroki felé mentek válaszokért. Rögtön a tíz legkeményebb kötésű az ajtó elé állt és gátolták meg a bejövő hadsereget. Hiába üvöltözték, hogy csak Todorokival akarnak beszélni, egy centit se mehettek beljebb. Még arra is képesek voltak, hogy ütlegeljék az akadályokat, ezzel ellökve őket. Ekkor jött a felmentősereg Aizawa formájában, aki azzal kezdte, hogy a legelső kint lévő diákot lefogta. Vele volt még a Nagy Hármas is.
- Szabadna megtudnom, mégis miért tobzódtok itt?
- Válaszokat akarunk megtudni az adással kapcsolatban. -felelte a lefogott.
- És ez indok arra, hogy csürhe módjára, erőszakot is bevetve itt zajongtok? Megszegve legalább három kollégiumi szabályt?
Erre megálltak. Ugyan erős volt a késztetés arra, hogy semmibe vegyék Aizawa fenyegetéssel egybekötött kérdését, de tudták, hogy annak ők fogják meginni a levét. A tanár elengedte a sáljával a tagot.
- Most azonnal parancsoljuk mindnyájatoknak, hogy menjetek vissza a hálókörletetekbe!
- Továbbá, ne zaklassátok Todoroki Shotot. -tette hozzá Mirio, immáron semmiféle mosollyal az arcán. -Ezeket ne vegyétek kérésnek, sokkal inkább parancsnak.
- Aki ellenszegül, az 24 órás gyakorlatot fog kapni, amit magam fogok felügyelni. Világos?
Aizawa fenyegetése tökéletesen hatott. Letettek a további törekvéseikről és elindultak vissza. Mikorra már az utolsó is elhagyta a területet, Bakugo kijött.
- Köszönjük a közbelépést. Nem tudtuk azt, hogy meddig tudjuk fenntartani.
- Nem kell. Ez a dolgom a tanítás mellett. A fegyelem fenntartása. Ti is menjetek aludni. Most.
Ez volt a jelzés, hogy jobb, ha ők is elteszik magukat holnapra. Todoroki ellenben egyetlen szemhunyásnyit sem tudott aludni. Most mit tegyen?

Reggelre Shoto üzentet kapott a telefonjára. A Rehabilitációs központba kell mennie, amilyen gyorsan csak tud. Ezt az apja írta és hozzátette, hogy Fuyuminak és Natsuonak is küldött egy hasonló üzenetet. Miután megkajált, azonnali kérvényt kért Nezutól, amit meg is kapott. Az igazgató személyesen kísérte ki az autóhoz. Eközben biztosította arról, hogy holnap senki sem fog kérdezősködni a diákok közül. A Rehabilitációs Központig az út eléggé nehézkes volt. Az újságírók és tévések próbálták megállítani a kocsit. Szóval emiatt Vlad a sofőr és Aizawa pihen az anyósülésen. Persze a Pro Hősök sem úszták meg, mivel feltörték a főbb újságokat és onnét posztolták majdnem az összesnek a bűneit, amit az állam takar. Mi sem bizonyítja jobban, mint az autórádióban szóló beszédek garmadája, amiben tagadtak mindent. Jelenleg viszont ez abszolút nem érdekelte. Megérkeztek a Rehabilitációs Központ elé, ahol már egy szem újságíró sem tanyázott.
- Megérkeztünk. -morogta Aizawa. -Két óra múlva gyere vissza.
- Értettem. -felelte Todoroki és kiszállt. Nem is kellett sokat gyalogolnia ahhoz, hogy megtalálja anyja kórházi szobáját. Ott már mindenki várta. Két testvére, Natsuo és Fuyumi, anyja, Rei szokásos mosolyával nézett rá és integetett és apja, aki komor, de bűnbánó tekintettel nézett rá. Amint anyja mellett helyet foglalt, kezdetét vehette a meddő próbálkozások garmadája.
- Köszönöm, hogy eljöttetek. -kezdte Endeavor. -Mint ahogy azt ti is láttátok, Touya jelentkezett és immáron nyílt hadüzenet előtt állok. Nem fogom tisztára mosni és mentegetőzni, mert arra a viselkedésre semmit nem tudok felhozni.
- Totál felesleges lenne. -bökte ki Natsuo. Mindig is gyűlölte apját, ami miatt Fuyumival karöltve költöztek ki. -Úgysem fogok megbocsájtani. Amit meg a bátyám tett, azzal csak egyet tudok érteni.
- Ez badarság. Megértem a dühét és a megvetését, de nyilvánosság elé tárni a családi dolgainkat már tényleg övön aluli. -mondta ki Fuyumi, mire Shoto felemelte kezét.
- Ne anyánk előtt vitatkozzatok. -súgta halkan, de érthetően. Endeavor folytatta.
- Egyetlen dologra kérlek meg titeket. Mivel csak én vagyok a célpontja, ezért senki se álljon közénk.
Ekkor Natsuo összecsapta a tenyerét és cinikusan megszólalt.
- Gratulálok… apa. Most először a nyomorult életedben adtál egy igazi atyai tanácsot. Ezt is megéltük.
- Natsuo! Ezt…
- Bár túlságosan későn. Emlékszem, hogy anno majdnem megölt. Most pedig nem fog félmunkát végezni. Legszívesebben személyesen nézném végig, hogy hamuvá éget, de sajnos akkor dolgozom és elfogytak a szabadságaim.
- Hogy vagy képes ilyeneket mondani?! Az apánkról van szó. -korholta le Fuyumi a bátyját, mire elkerekedtek a szemei.
- Most tényleg azt az apád véded, akihez képest a pedofil pap ártatlan bárány? Nem emlékszel arra, amikor meg akart erőszakolni, amit Touya és ÉN akadályoztunk meg a saját testi épségünk árán?
- Hogyne emlékeznék! Csak nem a múlton rágom a kefét és próbálom a családot egybetartani.
- Egybetartani? Persze, rendben van. Bocsássunk meg ennek a gőzölgő és lángoló szarkuparcnak, akit apámnak kéne nevezni! Mi lesz legközelebb?! Bocsássunk meg Scarlet Kingnek?
- Ebből most legyen elég. -emelte meg a hangját Shoto és kettejük közé állt. -Ha továbbilag is veszekedni akartok, akkor tegyétek odakint.
A kedélyek nyugodni látszódtak. Shoto visszament anyjához és melléült. Endeavor folytatta a monológját.
- Tudom, hogy meg fogok halni azon a napon, amikor a fiammal összecsapok. Viszont, egyvalamit még el akarok mondani. Tényleg megbántam azt a viselkedést, amit veletek szemben műveltem le. Feleségemet gyerekcsinálónak, titeket meg bábuknak kreáltam meg, akikkel kompenzáltam a gyengeségemet. Ám ilyenkor jövök rá, hogy mit vesztettem el saját kezűleg. Nem mondom, hogy a túlvilágon találkozni fogunk. Ti a mennyországba kerültök, míg én a pokolban fogok elégni. Szeretlek titeket.

Enji teljesen megtört ezen a ponton. Nagyon nehéz volt ezeket a szavakat kierőszakolni magából. Ám az igazi gyomros ezután jött. Natsuo felállt.
- Szép kis vezekelés. Csak az az icipici bökkenő, hogy átlátok rajta. Amiatt csinálod, mert a napjaid meg vannak számlálva.
- Bátyus! Azért ilyet nem mondhatsz. Mi van, ha apa komolyan gondolja?
- Ennyire még te sem lehetsz ennyire naiv! Két kibaszott éve költöztünk el. Azóta egyszer sem látogatott meg sem engem, sem anyát! Csak arra futotta, hogy részegen bejött ide és pofázott valami olyasmiről, hogy mennyire sajnálja. Persze a népnek beadta az szép kis esti mesét, miszerint terrortámadást éltünk túl. A sok gyökér meg felfogta úgy, nem tudta anyát és Touyát megmenteni. Kitől?! Saját magától biztos nem! Szóval felőlem megdögölhet, mert amikor kiléptem a kibaszott lakásunkból, azóta az apám a szememben halott! Viszlát!
Ekkor kiviharzott. Shoto anyjára nézett és meglepődött. Mintha elégedetten mosolygott volna, de mikor összetalálkozott a szemük, ismét normális volt az arckifejezése. Csak a fáradtság miatt káprázik a szeme? Fuyumi is felállt és elköszönt. Biztos Natsuo fejével próbál beszélni. Enji csak rájuk nézett.
- Tudom, hogy ti sem bocsájtotok meg.
- Anyám nevében nem nyilatkozok, de én túltettem magam a dolgon. Nem azt mondom, hogy nincs igaza a legidősebb bátyámnak, de a halálod nem old meg semmit. Nekem viszont mennem kell. Sok sikert a közelgő harcodhoz.
Ezekután megpuszilta anyja arcát és távozott. Enji kettesben maradt feleségével és őrlő gondolataival. Kis idő után felállt és odament az éjjeliszekrényhez megnézni a fényképet, amin a teljes család volt látható.
- Remélem, hogy egy nap valamilyen úton-módon teljesen egészséges leszel. -súgta. Rei csak kifejezéstelen arccal nézett rá.

Endeavor megpróbáltatásai nem itt értek véget. Délután háromkor ismét ülésezni kellett. Mizudaria mintha teljesen lenyugodott volna. Viszont Nezu és All Might tudta, hogy ennek mi az oka.
- Nos, a tegnapi és a mai őrület rendesen bekavart mindenkinek.
- Az egyszer biztos. -morogta Mirko, akinek jelenleg a szemöldöke fel volt szakadva. -Egy tizenéves kis gecikutyulék kővel dobott meg és hamis tetűnek nevezett. Az volt a szerencséje, hogy visszafogtam magam. Különben megtanult volna egy foggal szotyizni.
- Engem meg folyton zaklatnak az újságírók és mindenféle más médiás gyökerek. Egyelőre ignorálom őket, de nem tudom, meddig tartható az állapot.
- És tudjuk, hogy ez kinek a hibája. -jegyezte meg Shiniji szúrós tekintettel.
- Így van! Ha Endeavor tartotta volna magát a tervhez, akkor ezt olcsóbban megúsztuk volna! -kiáltotta a nyuszilány.
- Emberek! Nem hibáztathatjuk azért, amit tett. -szabadkozott All Might. -Elkövette ezen bűnöket és most jelenleg vezekelni akar.
- Azt elhiszem, de amikor a hősök tekintélye forog kockán, akkor nem érdekel ezen semmitmondó részlet. -zárta le a vitát Mizudaria és felállt. -Hála a kis „ömlengésednek”, miattad megrogyott mindaz, amit felépítettünk. Mivel ennek főbb oka az, hogy ellentmondtál nekem, elébe megyek a dolgoknak. Megfosztalak az első számú Pro Hős titulustól.
- Micsoda?! -kérdezte All Might és Nezu egyszerre.
- Jól hallottátok. Ezenfelül pedig ez volt az utolsó napod, hogy a hősi tanácsban lehetsz tag.
- Ez őrültség! -kiáltott fel Hawks is. -Touya pont erre játszik. El akarja vágni az összes biztos pontot, ami segíthet rajta.
- Leszarom, hogy mit akar. Hála neki a hősök tekintélye megingott. Akkora tömeg skandálja a hősök leváltását és Scarlet King igazát, amit már nem tudunk füst alatt lerendezni. Úgy látom jónak, ha Endeavor szépen ki lesz pöckölve és folytatjuk az általa okozott lyuknak a befoltozását. Emiatt két hétig kényszerszabadságot rendelek el a többi mellé. Addigra meg el fogják felejteni a tetteidet. A gyűlést berekesztem!
Endeavor szó nélkül felállt és távozott. Kimenve látta, hogy kordonnal van védve az épület és annak száz méteres területe. Azonnal felrepült és az irodája felé ment. Ott is kordonok választották el az épületet az odatolongó riporterektől. Nem hallva meg skandálásukat, felment az irodába és az arcába temette a kezét. Várhatta ezt az eredményt, de még ettől függetlenül fájdalmas volt hallgatni. El is aludt a székén. Fél óra múlva ébresztette fel Hawks, kávéval a kezében.
- Jobban van, uram? -kérdezte aggódva.
- Persze. Csak fáradt vagyok. -morogta és elvette a kávét. -A családom és a hősvezetés is elfordult előlem. Legalább te mellettem vagy.
- Ez csak természetes. Maga juttatott be ide. Ez a legkevesebb. Viszont, Mizudaria parancsa, hogy nem avatkozhatok bele a harcodba.
- Én is kérni akartam tőled. -jegyezte meg mosolyogva és belekortyolt a kávéjába. -Tudod mit mondott Julius Ceasar?
- Az a tag, aki a műlábába csempészte a heroint?
- Igen, az. -morogta a végén. Sosem tudta helyén kezelni Hawks vicces oldalát. -Alea iacta est. Vagyis a kocka el van vetve. Ez folyik most.
A szárnyas férfi csak bólintani tudott rá. Hatalmas háború van készülőben és attól a ponttól fogva, mikor az a bizonyos Midoriya Izuku bejött a tanácsterembe. Eddig csak a vihar előtti csend történt meg. De ez biztos csak rosszabb lesz ennél.

Midoriya késő délután kábán ébredt fel. Az altató hatása már lassan kiment. Érezte, hogy immáron karjai helyén már csak protézisek vannak. Ezek szerint az akció sikeres volt. Két meleg valamit érzett melkhasán. Felnézve látta, hogy Eri és Kouta az, akik ki tudja mióta, de rajta aludtak. Biztos aggódtak érte, mintha az apjuk lenne. Ekkor viszont egy hang megszólalt a szoba másik sarkából.
- Látom felébredtél.
Himiko volt az. Mellette Twice ült, akivel kártyázhattak. Nem felelt semmit, mivel még a környezetét próbálta felfogni. A gyengélkedőn van, ahol pavilonokkal takarták el a kíváncsi szemek elől. A lány felkelt és egy pohár vizet nyújtott felé. Felemelkedett és beleivott.
- A két kicsi azóta itt van, mióta a doki befektetett ide. -mondta Twice, de nem ment oda hozzá.
- Aranyosak. -mondta halkan. -A doki merre van?
- Elment, miután végzett a műtéttel. Azt mondta, hogy fontos dolga akadt az ügyeddel kapcsolatban.
Érdekes. Semmiféle parancsot nem adott ki neki. Himiko letette a poharat, majd Midoriya homlokát fogta meg. Nem volt láza sem.
- Ezek szerint a műtét sikeres volt. Hogy érzed magad?
- Mintha átment volna rajtam az úthenger. Viszont, ne velem foglalkozzunk. Mi történt addig, míg ki voltam ütve?
A lány elmosolyodott.
- Ahogy tervezted. Touya keményen odatette magát és sikerült bedobnia a puskaporos hordóba az égő gyufát. Jelenleg a nép nagy része a halálát kívánja és a többi hőst szidja.
- Endeavor beismerte bűnösségét és emiatt Mizudaria és a teljes hősállomány nyakig vannak a szarban. Komolyan mondom, mintha látnoki képességed van arra vonatkozólag, hogy mi fog történni.
- Twice, te drága jó lélek. Nincs emögött jövőbe látás. Sokkal inkább logika és pszichológiai hadviselés.
- Ezt hogy érted?
- Endeavor feljegyzései között találtam egy érdekes apróságot. Ha nem tüzetesen vizsgáltam volna át, akkor nem alakulhatott volna ki a terv. Mikor az első számú Pro Hős titulust megkapta, akkor készült volna beismerni a családja ellen elkövetett bűnöket. A probléma csak ott merült fel, hogy Mizudaria minden hősnek a magánéletét tabuvá tette. Akármekkora diktátor, meg kell hagyni egy dolgot: Mindenre gondolt.
- Pont, mint a Tefal? -szólt bele Twice.
- Ha te mondod. -hagyta rá Midoriya, majd folytatta. -Touyának elmagyaráztam, hogy az apját először hírnevén keresztül semmisítse meg, hiszen a nép onnantól fogva ezüsttálcán fogja felkínálni. Ami meg a kései sajnálkozását illeti, elfelejtett a depressziója miatt egy dolgot. SOHA ne kérjen bocsánatot a tetteiért, főleg ha mások hírnevét is kockára teszi. Akármennyire nagyszerű gesztus a beismerés és a valós sajnálat, ha ezzel megássa a sírját.
- Tökéletes terv, mint mindig. -ismerte be Himiko. -Endeavort megfosztották az első számú hős titulustól és a hősvezetésből is kipaterolták. Ráadásul, La Brava megnézte a Todoroki család posztjait Twitteren, Facebookon és egyéb platformokon. Ebből bőséggel leszűrhetjük, hogy a családja is kilökte.
Midoriya erre csak bólintott.
- Amúgy, lehetne egy nem ideillő kérdésem?
- Persze, Twice.
- Miért viselkedsz a két gyermekkel úgy, mintha az apjuk vagy a bátyjuk lennél?
Elmosolyodott erre a kérdésre.
- Tudod, ez tart meg emberként. Amióta leléptem a hősök útjáról és szembefordultam a rendszerrel, folyton csak tervezgetek, gyilkolok vagy éppen próbálom eldönteni a jövendőbeli dolgokat. A két kicsivel eltöltött idő kikapcsol és boldoggá tesz. Olyan, mintha visszatérhetek a régi életemhez. Mondhatjuk úgy is, Jin, hogy te emiatt vagy barátja Himikonak. Nemde?
- Igaz. Nem is problémaként vetettem fel.
- Én örülök neki, hogy neveled és velük együtt nevetsz. Ebből is látszik, hogy belőled kiváló apa lesz, ha megnősülsz.
Midoriya hosszú idő után elpirult és felkelve mentegetőzni próbált, mire a kicsik felébredtek.
- Jó reggelt, apa. -motyogták felülve a gyerekek, amitől a srác szívverése kihagyott egy ütemet. Tényleg az apjukként szeretik.
- Nektek is, bár már délután van. -nevette el magát a végén. -Szerintem menjünk enni.
- Persze. Köszönjük Himiko néni, hogy beengedett.
- Semmiség drága Eri. -mosolyodott el Himiko és megsimogatta az arcát.
- Tőlem aztán ne várjatok el ilyesmit. Sosem gondolkodtam apaságon. -integetett Twice, mire felnevettek.

Endeavor este leitta magát és az irodájában firkált valami hivatali papírt. Ha már az utolsó napjait éli, akkor megteszi azt, amire eddig képtelen volt: Valami jót tesz a családjának, pontosabban Shotonak. Rá fogja hagyni a hősügynökségét és a családjára minden ingóságát, amibe a kúria is beletartozik. Meg is irta a U.A.-nek, hogy engedjék el Shotot, amibe azonnal belementek. Mintha ők is éreznék a helyzet súlyosságát? Mikor befejezte, kopogtak.
- Endeavor! Shoto megérkezett.
- Engedd be, Hawks.
Az ajtó kinyilt és Shoto bement rajta. Mivel lassan sötétedett, így felkapcsolta a lámpát. Ledöbbent apján, akit azóta nem látott részegen, mióta a család szétszéledt. Ezt nem hozta szóvá, hanem leült az egyik székre.
- Köszönöm, hogy eljöttél. Nem is kertelek tovább, a lényegre térek. Sejtem… vagyis tudom, hogy tetteim miatt két nap múlva meg fogok halni. Bátyád, Touya minden elhatározta ezt és nem hibáztatom. Ezen a ponton beletörődtem a sorsomba, de menteni akarom a menthetőt. Ha két nap múlva megtörténik, aminek meg kell, akkor az egész ügynökséget rád hagyom. A család többi tagjára a maradék ingóságaimat. Anyád esetében pedig a megtakarításom által olyan műtéteken fog átesni, amitől teljesen fel fog épülni. Ennyit tudok tenni…
Ekkor meglepő dolog történt. Shoto felkelt és lekevert egy erős pofont az apjának.
- Befejezted végre az emo adás sugárzását?! -kiáltotta dühvel és értetlenséggel a hangján. -Hol van az a kemény és büszke oldalad, amit mindig is tiszteltem benned? Jelenleg a bátyám jó útra térítése a feladat, de ahelyett, hogy arra koncentrálnál, itt sajnáltatod magad? Nem kenyerem a káromkodás, de kurva sürgősen nézz a tükörbe! Mert én csak egy nyivákoló picsát látok!
Egy percig csend alakult ki. Az odakint álló Hawks sem mert bejönni erre. Találkozott már Endeavor legfiatalabb fiával, de soha nem hallotta kiabálni.
- Shoto…
- Ha tényleg úgy viselkednél, ahogy egy hőshöz méltó lenne, akkor a sarkadra állnál és fejedet felemelve néznél szembe a veszéllyel. Te mutattál nekem példát ezen a téren All Might mellett. Emiatt viseltem el az edzésedet, amibe majdnem belehaltam. Igaz, hogy egy ponton gyűlöltelek, de az már a múlté.
Endeavor elsírta magát és a tenyerébe temette az arcát.
- Igazad van. Sajnálom…
- Teljesen felesleges. Amire holnaptól fogva koncentrálnod kell, az a végső harc. Ha győztesen kerülsz ki, akkor a nép el fogja felejteni a helyzetet. Ha meghalsz, akkor egy valamit megígérek. Saját magam fogom Touyát és Scarlet Kinget megállítani. Aztán tényleg én leszek az első számú hős? A jövő zenéje.
- Már felesleges nekem megfelelned. Ezen a ponton büszke vagyok rád.
Shoto csak elmosolyodott és megveregette apja hátát.

Midoriya nem nagyon pihent, miután felébredt az altatásból. Folytatnia kellett a terveit, egyúttal személyes bosszút akart állni Eri szülei ellen. Korábban már megvizsgálta a kislány hátterét és ez igaznak bizonyult az, amit korábban mondott. Erről a hősök nem tudtak, mivel Overhaul végleg ki akarta irtani őket. Kiküldte Himikot és Twiceot értük, de meghagyta, hogy csak kábítsá el és hozzanak abroncsot. Touyát meg megkérte arra, hogy egy apja által ismert helyre teleportáljon vele. Így egy sziklásabb erdőrészen kötöttek ki.
- Hát ez meg?
- A családom tulajdonában áll ez a rész. -felelte Touya nosztalgikus mosollyal. -Ha balra nézel, látod a kúria csücskét.
- Tényleg. -mondta és hátradőlt. -És biztos hogy ez megfelelő helye a leszámolásnak?
- Igen. Itt edzetett engem és Shotot is. Továbbá, ez magánterület, így senki nem fog közbeavatkozni.
- Arra már nem látok esélyt. Mellesleg, megnéztem az adást utólag. Kiváló munkát végeztél.
Ekkor teleportált be Himiko és Twice. Míg a férfinál és klónjánál a két szülő volt, a lány egy abroncsot vitt magával.
- A futár megérkezett. -kiáltott Twice és egy papírt nyújtott feléjük. -Tessék itt aláírni és átveheti a már előre kifizetett két zsák trágyáját.
Midoriya elmosolyodott.
- Nem veszem át. Nincs rajtuk zsák.
Ekkor a férfi felnevetett és letette a tagokat. Aztán segített Himikonak rájuk húzni az abroncsot.
- Oké. Ez a része megvan. Csak hogy fogunk üzenni Endeavornak? -kérdezte Himiko és kifújta magát.
- Megvan erre a tökéletes módszer. -felelte Touya, viszont Midoriya felemelte a kezét. Előbb szembesíteni akarta az igazságot a rohadékokkal. Hadd tudják meg, hogy aki ki fogja végezni, az jelenleg Erit úgy szereti, ahogyan nekik kellett volna. Lassan lépett hozzájuk. A nőnek hosszú fehér haja és sima arca teljesen szembement az apa rövid szőke haján és dagadt testén.
- Ez biztos hogy az apja? -kérdezte Twice bizonytalanul.
- Igen. Miért kérded?
- Hát akkor kurvára nem ártana egy apasági teszt ide.
Erre már nem reagált rá semmit, hanem megpofozta a kettőst. Azok rögtön feleszméltek.
- Ki vagy?
- Mit akarsz?
- Én vagyok az ítélet hozótok. Emlékeztek egy kislányra, akit Erinek hívnak?
Erre mindkettejükben megfagyott a vér. Ez válasz volt a kérdésére.
- Én, Midoriya Izuku nevelem fel úgy, ahogy maguknak kell.
- Dehát…
- Overhaulnak adtátok el? Igen, de ő már hónapok óta halott. Gyűlölöm a hősöket, de jelen pillanatban titeket még jobban. Egy ilyen angyali kislányt… a saját véreteket adtátok el úgy, mint egy kibaszott bútort!
- Kérlek! Ne ölj meg minket! -könyörgött az apa.
- Tényleg sajnáljuk, de értsd meg. Kényszerhelyzetben voltunk!
Az anya rimánkodását egy -egy újabb pofon követte. Midoriya észrevette, hogy a protézis kiválóan viselkedik és a gondoltait ugyanolyan pontosan követi, mintha valódi lenne.
- Nem kell ide a felesleges könyörgés. Mivel ma megdöglötök. Viszont, módosult a terv. Egy nagy üzenet részei lesztek. Persze, ennek az lesz a vége, hogy ropogósra fogtok sülni, de ez bőven elég a számomra. Touya, kezdheted.
A megnevezett egyetlen határozott kézlendítéssel gyújtotta meg kékes lánggal az abroncsban rekedt párt, akiknek agonizáló sikolyai azonnal betöltötték az éjszaka csendjét. A lángok messzire törtek és felégették a mögötte lévő erdőt is.
- Ez még mindig nem válasz arra, hogyan fogja apád az üzenetet venni! -kiabálta Midoriya.
- Mert a levegőből kell nézned.
Ekkor intett Kurogirinek, hogy teleportálja őket egy magaslati pontra.

Azonnal megérkeztek a közeli magasabb területek egyikére. Midoriya ekkor látta meg azt, amire Touya utalt. Az erdőben a kékes lángok szavakat és betűket formáltak. A következő szöveg lett a végeredmény: Két nap múlva, Este nyolckor, itt! Ezt később Hawks meglátta, de a bandának már csak a hűlt helyét találta. Lefotózta és elküldte Endeavornak. Hamarosan az első számú Pro hős élete legkeményebb ellenfelével néz szembe. Saját fiával… egy szörnnyel, akit egy még nagyobb szörny teremtett.