Az edzőtábor elleni támadás a médiának pont, hogy jót tett, hogy az embereket tájékoztassa: A Gonoszok Szövetsége sikerrel rabolt el egy diákot. Az akadémia előtt újságírók tolongtak. A hírekben egész nap ez ment. Az emberek egy része elkezdtek pánikolt. Engem és minden más sérült társamat a közeli kórházba szállítottak.

Arra ébredtem, hogy mindkét kezemet fogják. Ochako és anyám voltak azok.
- Fiam! – mondta anyám és átölelt. Viszonoztam ölelését, és mosolyogtam, még ha legbelül üresnek éreztem magam. Körbenéztem. Urahara is ott volt.
- Mester. Szeretnék beszélni önnel.
Ő csak bólintott és közelebb ment hozzám és kérte anyámat, hogy hagyjon minket egy percre hatszemközt, de én ezt elutasítottam. Anyám akkor is szeretni fog, ha megtudja, mit tettem. Ochako is maradhat. Nem hibáztatom, hogy szakít velem, elvégre, ki akar egy gyilkossal járni?
- Megszegtem a mesternek tett ígéretem. Emberi vér tapad a kezeimhez. – mondtam a sírás határán. Ochako átölelt.
- Embert öltél a Hokuto Shinken által? – kérdezte a mesterem halkan.
- Igen. – mondtam és beszámoltam a történtekről. Ochako is meghallgatott. Tudni akarta, mi történt.
- És még a barátomat se tudtam visszahozni. Nem lehetek így hős! Nem érdemlek rá a titulusra.
Urahara sóhajtott, miután meghallgatta a történetem.
- Midoriya! Attól tartok akkor túl nagyot kértem tőled. Tény, hogy egy hősnek nem kenyere mások életének kioltása. Viszont, eljön az a pillanat, hogy önvédelemből vagy mások megvédésének érdekében nincs más út. Az elmondottad alapján pont ez az eset állt fent. Viszont egy pontban igazad van. Nem lehetsz hős, ha nem tudod megmenteni a barátodat. Van esélyed, elvégre csak a csatát nyerték meg, de messze még a háború vége.
Mondata végén Urahara visszaült a székre. Ochako megcsókolt, hogy jobban érezzem magam.
- Nem hibáztatlak én se. Önvédelem volt. Eset lezárva. – mondta mosolyogva a barátnőm.
- Én sem hibáztathatom a fiamat, hogy erre kényszerültél. Megmentettél egy fiút. – mondta anyám és átölelt.

Ekkor jöttek be az osztálytársaim, akik olcsóbban úszták meg. Mindannyian örültek, hogy most már jól vagyok testileg és beszámoltak a fejleményekről. Ochako és anyám közben végig fogták a kezem. Elmeséltem a saját történetemet is. Elképedtek azon, hogy megöltem Musculart. És az sem segített a lelkiállapotukon, hogy Bakugot nem tudtuk megmenteni. Innentől a vélemények kétfelé szakították az osztályt. Az egyik fele azt vallotta, hogy csapatosan keressük meg Bakugot. A másik fele inkább a profi hősökre bízta volna az egészet, mert a tábori eset után feltételezték, hogy nagyobb fába vágnánk a fejszénket. Személy szerint megmenteni akarom Kacchant. Nem nagyképűségből, hanem annak okán, hogy a barátom és az osztályunk tagja. Elég hamar anyám is közbeszólt.
- Ne tedd fiam! Már nem bírja a szívem azt a megpróbáltatást, amin most keresztülmész. Nem akarom, hogy meghalj. – mondta a könnyeivel küszködve. Átöleltem anyámat. Meg tudtam érteni az aggódását. Ekkor az ajtók kinyíltak és All Might lépett be, Momot átkarolva. Szerencsétlen lány nagyot kaphatott a fejére.

Beszámoltunk neki is a dolgokról. Figyelmesen meghallgatta a mondandónkat.
- Szép munka volt, gyerekek. Viszont, ezen a ponton bízzátok rám a dolgot. Hibásnak érzem magam, hogy nem voltam ott, amikor megtámadtak benneteket.
- Én jobban hibásnak érzem magam. – mondtam halkan. – Elvégre, majdnem sikerült megmentenem. Az pedig kevés ide. Már jól vagyok és elhatároztam: Meg fogom menteni Kacchant, ha az életem múlik rajta.
- Ne tedd, fiam! – mondta anyám és zokogva az ölembe borult. – Már az eddigiek is életveszélyesek voltak a számodra és nem akarlak elveszíteni.
- Hallgass édesanyádra, Midoriya fiam! – tanácsolta All Might. Semmit nem értenek.
- Anya! Köszönöm, hogy féltesz, de nem fogom meggondolni magam.
Anyám még keservesebben sírt. Simogattam a hátát.
- Akkor én is veled megyek. – mondta Ochako. – Valakinek kell vigyáznia rád, nemde?
Osztálytársaim közül páran jelentkeztek. Ekkor All Might ismét közbevágott.
- Én nem egyezek bele! Nem tudjátok…
- Hiába erősködsz, Toshinori. Ismered a fiatalságot, főleg Midoriyát, nem? – mondta Urahara, aki eddig csendben hallgatott. – Ha valamit a fejükbe vesznek, onnantól nincs megállás.
- De Urahara! Ez sokkal veszélyesebb, mint egy átlagos iskolai feladat! – mondta All Might, ezzel kvázi vitátába szállt. Viszont, mesterem elmosolyodott.
- Szerintem tisztában vannak vele. Csak nézz a szemükbe és meglátod, hogy tesznek a veszélyre, ha a barátjuk életéről van szó.
All Might elhallgatott. Kis gondolkodás után sóhajtva szólalt meg.
- Látom, hogy esélyem sincs nyerni. Midoriya, fiam! Viszont, egy valamire megkérlek, és ez vonatkozik azokra is. akik részt vesznek az akcióban: A célotok Bakugo fiú megmentése. Bármi történik is kerüljétek a konfrontációt. Csendben hozzátok ki.

Ezzel egy időben a gonoszok rejtekhelyén.
Tomura és bandája elégedetten figyelték a tévében a híreket.
- Szánalmas látvány, nem igaz? – kérdezte Tomura a lekötözött Bakugotól. – Az emberek már most próbálnak megnyugodni és keveset elmondani.
- Cseszd meg! Ijesztő egy fasszopó vagy, mondták már? – kérdezte vissza ingerülten a riválisom. A többi gonosz elröhögte magát.
- Mondták. Viszont nem válaszoltál a kérdésre.
- Hol a francba érdekel? Inkább kapcsoljatok át a Viasat 6-ra. Nemsoká kezdődik a Dragon Ball Super. Inkább azt nézem, mint a bamba pofádat.
- Eléggé szemtelen vagy.
- Te meg pofátlan!
- Oh. Ezt bóknak veszem.
- Bocs, de ha még a férfiakat szeretném, téged akkor is csak péklapáttal kényeztetnélek! – vágott vissza Bakugo. Még a közelbe lévő fapofák is felnevettek, Himiko már a könnyeit törölgette. Tomura fel sem vette a sértegetést.
- Olyan ajánlatom van a számodra, amit nem utasíthatsz vissza. – mondta Tomura. – Engedjétek el. Nem lenne tisztességes dolog, hogy a vendégünk nem érezheti magát otthon.
- Végre, egy jó ötlet. – mondta mosolyogva Bakugo. – Viszont valami harapnivaló is kellene. Már nem kopognak a szemeim az éhségtől, hanem harangoznak.
Noha a többiek ellenezték, megtették főnökük utasítását. Kacchan időközben átgondolta a helyzetet. Egyedül nem tudná legyőzni a legalább tízszeres túlerőt, mégha legszívesebben akarná is. Menekülni sincs esély és Midoriyától meg kitelik, hogy mentőakcióba kezd. Egyetlen megoldás maradt: Húznia kell az időt. Kiderült, hogy nincs semmiféle ehető. Idegesen odament a pult másik oldalára és egy jegyzettömbre firkált. Végül, letépte a cetlit és átadta Tomurának.
- Ezeket szerváld be! Csinálok akkor kaját én.

Vissza az én sztorimhoz. Összeszerveztük a csapatot az önkéntesekből. Rajtam kívül Ochako, Todoroki, Eijiro és Tsuyu jelentkezett. Kint vártam rájuk, míg elkészülnek. Anyám is kint volt, aki próbált lebeszélni az egészről.
- Fiam. Kérlek. – mondta halkan és könyörögve. – Amit csinálsz, az öngyilkosság.
- Anya! A barátom veszélyben van! Ha nem teszek semmit, akkor nem érdemlem meg a hős titulust. Ígérem, hogy egy darabban fogok visszajönni.
Kezdett ciki lenni a szituáció számomra, mert a többiek jöttek és még hozzájuk csapódott Momo is. Ochako rögtön odasietett és anyámat átkarolta.
- Higgye el! A fia tudja, mit csinál. Már tényleg kezd éretten gondolkodni és meghozott egy életbevágó döntést. Büszkének kell, legyen rá, amit eddig elért és bíznia kell benne. Én az lennék a helyében. – mondta nyugtatóan. Ochako hangjában volt valami, ami képes arra, hogy a legtöbb emberre hasson. Anyám lassan elfogadta a döntésemet és visszament a kórházba.
- Akkor mind itt vagyunk. Ideje belevágni. Momo! All Might azt mondta, hogy van ötleted, hogy hova mehettek.
- Igen. A ránk támadó Nomura raktam egy nyomkövetőt. Tessék, itt a helymeghatározó. És a jeleket is szépen fogja, tehát tíz kilométeres körzetben van.
- Köszönöm. Majd visszaadom. És ne aggódj értünk. Hamarosan visszatérünk és Bakugot is magunkkal hozzuk. Ezt megígérem. – mondtam magabiztosan.
- Viszont, ha a koodrinátához érünk, és ott csak egy gombafejű srác van ott és azt mondja: Köszi, hogy jöttetek, de Bakugo egy másik gonosz rejtekhelyen van, akkor ott fog megrohadni. – fűzte tovább a beszélgetést Ochako.

A csapat készen állt az útra, amely a pokolba visz. Nem lesz egyszerű munka. Ám, ahogy egy mondás tartja: A legkönnyebb nap mindig a tegnap. (Ez nem a CoD Modern Warfare 2 egyik küldetésének a neve? – R.)