Kai Chisaki éppen a vacsoráját ette, mikor hívást kapott. Nem szeretett ilyenkor telefonálni, elvégre, senki nem szereti azt, ha megzavarják. Tomura volt a vonal végén, aki beszélni akart a férfival. Overhaul elégedett volt. Megmenekítette a bizniszét és még ezt a gyökeret is a lába alatt fogja tudni.

Tamaki és az éjszakai műszakos csapat, Krisihima, Kyoka, Bakogu és Kaminari már a kezdettől fogva benne találták magukat a sűrűjében. Már ki sem szálltak a vonatból, mikor hatalmas robajra lettek figyelmesek. Két óriási gonosztevő gyepálta egymást, valószínű, hogy valamin összevesztek. Ám, a csapat semmi perc alatt lerendezte. Ez csak előétel volt, a főétel igazán csak most kezdődik.

Nejire csapatával megérkeztek a luxus apartman részleg felé. Itt leginkább bankárok, politikusok és gazdag vállalkozók laknak ellökve a középosztályt maguktól. Tsuyu, Iida és Todoroki várva az utasítást meneteltek a lány mögött. Dan is velük tartott, mondván, ezt a helyet mindig is látni akarta.

Kai vakaródzott. Kiütése volt az efféle hősködő kölyköktől, de még a felnőttektől is. Azt hiszik, hogy jót cselekednek, közben ezzel akarják pótolni üres és szánalmas életükben a hiányt. Eri legszívesebben menekült volna, de már ereje nem volt hozzá.

Egy órája róttuk az Ogre szektort. Eddig minden csendes és nyugodt volt. Egyik fülemben egy spéci kommunikátor tanyázott, ami észrevehetetlen és suttogást normális beszéddé alakítja a vonal túloldaláról, ahol jelenleg Aizawa vezényelt. Nem hittem volna, hogy a dolgok egy perc múlva fenekestül felfordulnak.

Másnap az a tíz 1-A osztályos tanuló, magamat is beleértve állt a Symbols of Peace épülete előtt, akik elfogadták Mirio ajánlatát és letették a Hős Licensz vizsgát. Újdonsült vezetőnk a szokásos mosolyával várt minket.
- Sziasztok! Remélem, külsőre tetszik a központotok.
Az biztos, hogy kitettek az építők magukét. Szinte megszólalt a hely a szépségtől. Időközben Dan is jött oda hozzánk.
- Hát te mit keresel itt? – kérdezte Mirio.
- Csak meg akartam nézni, milyen egy ügynökség belülről. Nem mindennap láthatok ilyet, Vault Boy. – mondta mosolyogva Dan.
- Akkor gyere. Te vagy a díszvendégünk. – ajánlotta mosolyogva Mirio és átkarolta Dant, akár egy jó cimbi és megvakarta a füle tövét.
- Ezt inkább hanyagold. A végén még feltüzelsz. – reagált rá Dan elpirulva. Láthatólag Mirio bejön neki.

Kai Chisaki, ismertebb alvilági nevén Overhaul eléggé furcsa Yakuza vezető volt. Tény, hogy alapjaiban határozott volt és minden követ megmozgatott a sikerért, egy valamit utált: Ha harcolnia kell. Sokan biztosan rávágnátok, hogy pacifista természetű, de nem ez az igazság! Tisztaságmániás volt, nem kis mértékben. A háza, ami lényegében luxus kastély kategóriát képviselt, szinte csillogott a tisztaságtól. Ahogy áztatta magát a kád meleg vízben, a háttérben szólt Beethoven Holdfény Szonátája, a ruhái a mosógépben tisztítódnak, elégedett volt.

A Dannel való közös gyakorlás után Mirio jött oda hozzánk.
- Látom, hogy jól szórakoztok. – jegyezte meg mosolyogva okkal. Miután majdnem mindenki festékben úszott.
- Mondhatuk. Hogy ezt nehezen fogom lemosni a bundámról, az hétszentség. – nevette el magát Dan.
- Valaki rendelkezik kutyafürdetés terén tapasztalattal? – kérdeztem a többiektől hangosan, mire páran felröhögtek.
- Robin! Annyira szeretlek ilyenkor. – jegyezte meg Dan és nyújtózott. – Na, megyek is.
- Azért jöttem ide, hogy tájékoztassam a hősügynökségem tagjait, hogy holnap megnézhetitek az új főhadiszállását a Symbols of Peacenek.
Erre minden megnevezett ujjongott.

Emlékeztek, hogy Erdélyi Vanessza megszökött, hiába volt rajta vastag jégréteg? Nos, mint kiderült, hogy valaki segített az elszöktetésben. Azt viszont a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy Japánba hozzák. Az a bűvészcsávó csinálta, aki a táborban elrabolta Tokoyamit és Bakugot. (Atsuhiro Sako a neve. Illene emlékezned rá, ha már ugyanabban az univerzumban vagy, mint az eredeti. – R) Szabadna megtudnom, hogy hogyan emlékezzek, mikor annyira nem volt sok szerepe eddig? (Minden epizódban feltűntetik mindenkinek a nevét és a Quirkjét. – R.) Ez mekkora baromság. Na mindegy, vissza a sztorihoz.

Másnap reggel Dan a kollégiumba ment Ragna társaságával. Felkeresték Miriot, aki meghallgatta a végeredményt.
- Sikeres küldetés. – jelentette ki Dan. – Endeavor és Hawks nem fog több vizet zavarni.
- Ez kitűnő. – mondta mosolyogva Mirio és átnyújtotta a táskát. – Itt a pénz, amit megígértem.
Dan kivette a pénzt és megszámolta.
- Igazságszerint, már most visszaadnám az egészet. Azt a húsz millát, amivel Endeavor lógott tegnap lenyúlta Marco társam a számlájáról.
- Hagyd csak. – legyintett Vault Boy. – Én szavatartó ember vagyok.
Ekkor viszont Ashido jött oda Danhez és belekarolt.
- Üdv Dan. Gondoltam, én is megjutalmazlak a fáradozásért. – mondta a pink lány vigyorogva.
- Szia, Pinky. Köszi, de mondtam, hogy meleg…
- Tudom, tudom, de akkoris törődnöd kell saját magaddal és a körmeid ramaty állapotban néznek ki. Ezen fogunk változtatni – reagálta le Ashido.
- Menj csak. – mondta Mirio. – Ashido a U.A. Legjobb manikűröse. Se perc alatt tökéletes karmokat csinál.
Dan beletörődött a sorsába. Utólag belegondolva, rá is férne egy kis ápolás.

Reggeli után láttam, hogy Ashido és Momo közösen ápolják a farkas férfit. Míg Momo masszírozta, addig Ashido reszelt, vágott és fényesített.
- Nem is tudtam, hogy ennyire profi vagy ebben. Elismerésem. – jegyezte meg Dan elégedetten, figyelve a lány munkásságát.
- Ugyan már, ez alapmunka. – legyintett a lány. – Anyám szépségszalont vezet. Noha nem vagyok ebben annyira érdekelt, rám ragadt pár trükk.
- Csak pár? – kérdeztem vissza. – Egy nap alatt maszekba levarrtál ezer yent osztályonként és még az olyan bonyolult esetek se kottyantak meg, mint Tokoyami madárkarmai. A tanári részről nem is beszélve. Annyi potya ötöst varrt be, hogy a jegyei miatt nem kellet többet aggódnia.
Ashido kacsintott a kijelentésen, majd ismét Dan felé fordította a tekintetét.
- Amúgy, hallottunk a nem annyira becsületes szakmádról. Szabad megkérdeznem az okát, amiért csinálod?
Dan kis idő után bökte ki. Volt érzéke ahhoz, hogy kiben bízzon meg.
- Tetováló szalont akarok nyitni. És ha csak egy olyanban dolgozok, abból semmit nem tudok össze harácsolni, max 20 év alatt jó esetben. – mondta a farkas férfi nyögve, mert Momo egy pontot keményen érintett. – Mit hittél? Hogy jókedvemben ölök?
- Dehogy. – legyintet vigyorogva a lány, aki jelenleg rátért a pedikűrre. – Csak mindenkinek van motivációja ugyebár.
- Tényleg, van egy kérdésem, ami érdekel jelen helyzetben. – Fordult felém Dan. – Neked mi a motivációd, Robin?
Elmés megnevezés, mondhatom.
- Szimpla életcélom van, Don Kartács: Az első képességek nélküli hős, hosszú idő után.
- Ez aztán nem semmi. Biztos nehéz lehet velük egy ligában játszani. – csodálkozott Dan.

Ekkor Bakugo jött ki.
- Ez a vesztes pöcs egy ligában velünk? – nevette el magát. – Még száz év múlva se, ahogyan te is.
- Drága Bakugo! – jelentettem ki nyálasan. – Hányszor is gyepáltalak el? Hányszor törölted fel a taknyoddal a harcaink helyszínét?
Ekkor Kacchan feje teljesen vörössé vált. Úgy volt vele, hogy inkább Danen élezi a körmét.
- Én vagyok a legnagyobb elitek egyike.
- Dulifulikám, ezzel a magatartással csak azt éred el, hogy harcban te fogod kapni az első golyót a fejedbe. – jegyezte meg Dan. – Így szokott lenni általában a horrofilmekben is. A legnagyobb pofájú döglik meg először.
- Tényleg?! – kérdezte vissza tajtékozva – Ha ennyire nagyra vagy magaddal, akkor fogadjunk!
- Mire gondoltál?
- Egy az egy ellen! Akit kiütnek, az veszít. Ha vesztek, akkor odaadod mind a húsz milliót, ami a táskádban van.
- Nocsak, tudsz a pénzről? Legyen. – mondta Dan. – De én határozom meg a csata helyszínét.
Ezzel kezet fogva elkezdődött kettejük versenye.

Aizawa engedélyével használhatták a gyakorlati területet. Annál az épületnél álltak meg, amiben az első évadban volt az első hősi gyakorlati vizsgánk.
- Mit szólnál az alábbihoz, Szőke herceg? Én elbújok, amire öt percem lesz. És neked húsz perc áll rendelkezésre, hogy kiüss. – mondta Dan és elővett egy pisztolyt, amiben festék golyó volt. – Viszont, ha meglőlek, akkor én nyertem. Ergó, még azzal is sokra mész, ha az idő lejárta előtt sértetlen maradsz. És, hogy előnyt adjak, használhatod korlátlanul a Quirkodat.
Bakugo nem vette észre a csapdát és bólintott. Én és a többiek a megfigyelő részbe mentünk, hogy kövessük kettejük párbaját. Aizawa beállította az időt és elindította a gyakorlatot jelző sípot. Addig pár osztálytársam fogadást kötött.
Mikor jelezte a rendszer, hogy Bakugo mehet, azonnal berohant, majd megállt. Egy percig csend volt, aztán lépések hangjait hallotta az emeletről. Felfelé robbantott, ám csak annyit ért el, hogy felfedte a pozícióját, Dant nem találta el. Másik monitoron látszott, hogy Dan direkt rohant, hogy paranoiássá tegye ellenfelét, így még egy konzerv elütésének hangja is ugrásra késztesse. Még egy ilyen trükk után bevált a terve. Kacchan alig mert megmozdulni. Viszont Dan tudta hol van és ekkor olyan történt, amire nem voltam felkészülve. Hátán fekete szárnyak tűntek fel és halk suhintásokkal elkezdett repülni Kacchan felé. Emiatt kellet a két lyuk is, hogy gyorsabban közlekedjen. Fejjel lefele kikukucskált az egyiken, majd kinyújtotta a középső ujját a lyukon. Kacchan észrevette és azonnal robbantott, csak ismét a nagy semmit találta el. Eltelt öt perc és félidőnél jártak. Riválisom lihegett és a karján is látszottak az erek. Már a fél gyakorlati épületet lerombolta, de Dannek egyetlen karcolást se okozott. Viszont, ha így játszik tovább, kifut az időből. Immár halkan és óvatosan repült ellenfele feje felé, hogy onnét találja el. Ám azelőtt leszólt riválisomra:
- Héj, bájgúnár! Vesztettél. – mondta és lőtt. Kacchan homlokát megcsapta a zöld festék. Vége volt a meccsnek és Dan nyert. Kacchan idegbetegen akart kivonulni, ám Dan utánnaszólt.
- Mivel te vesztettél, akkor íme a büntetésed: Össze kell gyűjtened az alábbi hősöktől egy-egy aláírást. – nyújtott át a férfi egy listát, amit riválisom kikapott a kezéből és elvonult dühösen.

Kimentünk gratulálni. Dan mosolyogva fogadta.
- Valakinek van kedve ellenem játszani és több kihívást nyújt?
- Igen, nekem van. – mondtam mosolyogva. – Viszont tét nélkül.
- Akkor ketten megyünk ellened, ha nincs kifogásod. – mondta Ochako, aki végig a kezemet fogta.
- Nincs. Ami az igazságot illeti… kíváncsi vagyok Robin és az ifjú madonna párosára. – jelentette ki Dan. – Ugyanúgy maradhat...
- Minden. Van ötletem ahhoz, hogy megnyerjük.
A farkas férfi kíváncsian figyelt.
- Van nekem is ötletem, hogyan kommunikáljunk hangtalanul. – mondta Ochako és beavatott a kézjelek használatába. Egy perc után bemutattam tudásom. Összetettem két kezem, béke jelet mutattam, a hüvelyk és mutatóujjamat összetettem és végezetül szemem elé tettem kezem.
- Pantsu maru mie. Látom az alsód. – mondta Dan faarccal.
- Ez az! – kiáltottam és egy bonyolult pacsizásba kezdtem Dannel.
- Drágám! Az ég szerelmére! Egy fontos gyakorlat előtt vagyunk és ti hülyéskedtek? – kérdezte Ochako és megborzolta a hajam és Danét egyaránt. A farkas férfi felnevetett.
- Nem is rossz ötletet hoztatok elő. – jegyezte meg Dan. – Biztos kapizsgáljátok a képességemet.
- Igen. Lévén látható, hogy farkas vonásaid vannak, az adott állatra jellemző tulajdonságok jellemzik Quirkodat. – állapítottam meg, míg egy paintball pisztolyért nyúltam. – Kitűnő szaglás és hallás, még kiválóbb látás, akár gyér fényviszonyok mellet is. Továbbá, a pedikűrnél láttam, hogy a lábaid tappancsosak, így hangtalanul tudsz közlekedni, ha akarsz. A fekete szárnyaid extra mobilitást adnak, így levegőből is kaphatjuk az áldást.
Dan ledöbbent. Aizawa elmosolyodott.
- Nem kis feladatra vállalkoztál, Dan. – jelentette ki tanárom. – Midoriya Izuku az osztály megfigyelője. Remekül tudja belőni a képességeket még akkor is, ha először látja azokat.
- Az látszik, hogy éles az eszed, Robin. – ismerte el Dan. – A kérdés viszont, hogy gyakorlatban is ennyire hasznos a tudásod?

Öt perc múlva jelzett a gép, hogy mehet a móka. Mindketten óvatosan haladtunk az épületen belül, nehogy már idejekorán magunkra tereljük a figyelmet. Az emeletről hallottunk zajokat. Itt vettük remek hasznát a kézjeleknek. Ám, Dannak sikerült támadnia, amit kikerültünk, de nem tudtuk honnan. Ha ez így megy tovább, akkor hamarosan bukjuk a feladatot. Ekkor jutott eszembe az Izanagi templomban tanult harmadik szem technika. Stain óta nem használtam és nem is gyakoroltam, de most más megoldás nem volt. Becsuktam a szemem és próbáltam ismét az energiaérzékelésre hagyatkozni. Nem akart olyan gyorsan bejönni, viszont szaglásom és a hallásom felerősödött. Közel volt hozzánk egy oszlop mögött. Kezemet összeraktam, hogy egy Tenha Kassatsut elsüssek. Ellenfelünk nem is sejtette, hogy mi történik, így váratlanul érte, amikor az oszlop gyakorlatilag darabokra robbant. Viszont, gyors reflexeinek hála kiugrott onnét, mielőtt rádőlt volna, ám a még gyorsabb reflexű Ochako meglőtte a paintball pisztollyal a landolás pillanatában. A gép sípolt.
- Vége a meccsnek. A győztes Star Knight Deku és Uravity.
Odasiettem Danhez és felsegítettem.
- Ez szép volt. Remekül összedolgoztatok és a technika, amit használtok káprázatos. Robin és Csillagfény! Minden tiszteletem a tietek. – nevette el magát Dan.
- Köszi. Már van tapasztalatunk csapatmunka terén. – mondta a nevetés után a barátnőm és átölelt. Mikor kimentünk az épületből, mindenki megtapsolt.

A nap hátralévő részében szinte minden osztálytársam megpróbálta legyőzni Dant kisebb, mind nagyobb sikerrel. Végül az egész átment Paintball harcba, úgyhogy Ochakoval közösen kamatoztathattuk a Payday 2-ből szerzett tudásunkat. Nem gondolt senki se arra, hogy a külvilágban időközben olyan események történnek, ami később mindannyiunkát próbára tesz.