Másnap az a tíz 1-A osztályos tanuló, magamat is beleértve állt a Symbols of Peace épülete előtt, akik elfogadták Mirio ajánlatát és letették a Hős Licensz vizsgát. Újdonsült vezetőnk a szokásos mosolyával várt minket.
- Sziasztok! Remélem, külsőre tetszik a központotok.
Az biztos, hogy kitettek az építők magukét. Szinte megszólalt a hely a szépségtől. Időközben Dan is jött oda hozzánk.
- Hát te mit keresel itt? – kérdezte Mirio.
- Csak meg akartam nézni, milyen egy ügynökség belülről. Nem mindennap láthatok ilyet, Vault Boy. – mondta mosolyogva Dan.
- Akkor gyere. Te vagy a díszvendégünk. – ajánlotta mosolyogva Mirio és átkarolta Dant, akár egy jó cimbi és megvakarta a füle tövét.
- Ezt inkább hanyagold. A végén még feltüzelsz. – reagált rá Dan elpirulva. Láthatólag Mirio bejön neki.
Félreértés ne essék az olvasóban, nem az volt Dan fő célja, hogy megnézze a jövendőbeli munkahelyünket. Sokkal másabb oka volt annak, hogy csatlakozzon. Amikor tegnap este befejezte a játékot öccsével, Jakekel, letette a Skypeot. Hallotta tisztán, hogy odafent nagyban megy a fülledt erotika. Nem akarta őket zavarni, ha már egyszer megtette. Ekkor megcsörrent a mobilja. Az átlag polgárokkal ellentétben, neki egy régi Nokia 3310-es telefonja volt. Egyszerű ok miatt használta ezt az őskövületet: Nem lehet lehallgatni, ellentétben a mostani készülékekkel. Ránézett a számra. Marco volt az. Kiment a teraszra és felvette.
- Szia, Dan. Jól érzed magad Japánba? – üdvözölte Marco jóbarátját.
- Igen, jól. Köszönöm kérdésedet. Jövő hét Hétfőn megyek haza. Akkor jó lesz a szokásos?
- Inni egyet a jól megszokott pubban? Még szép. És az eredeti célpontod hogy van? – kérdezte Marco.
- Máshonnan, de kapja a golyót rendesen. – vágta rá a farkas férfi, mire Marco felenevetett.
- Ha nem lennél, ki kéne találni. – nyögte ki sóhajtva Dan barátja. – Van egy hírem: Újabb megbízás futott be.
- És kit kell levadásznom? – kérdezte Dan érdeklődve, miközben előhalászott egy szál cigit és meggyújtva szívott egy slukkot.
- Épp ez a legérdekesebb. Grant Alberhecth.
- Végzet? Azt hittem, hogy már feldobta a pacskert, azt a vén csont.
Grant Alberhecth egy legendás mesterlövész, akinek minden lövése halálos. Nem vét hibákat, mindig előrelátóan cselekszik. Nem ok nélkül kapta a Végzet elnevezést. Csak Dan tudott rajta kifogni, de akkor gyakorlás volt, tehát nem adott bele mindent. Most viszont, élesben kell vele harcolnia. Dannek tetszett a kétoldalú küzdelem.
- Nem. Sőt, egy Yakuza vezér, névszerint Kai Chisaki fogadta fel, hogy őrizze a házát.
- Az igen. Legalább ezért a melóért megfizetnek?
- 30 millió dollár. Előlegként meg küldtek ötmilliót.
- Mennyit? – kérdezte kis híján hangosan a farkas férfi. Nem kapott még ennyit egy melóért.
- Jól hallottad. Ráadásul a tag megbízható. Lenyomoztam a számláját és az adatlapját is különböző oldalakról.
- Én azért nem bízok ebben a melóban.
- Tudom, tudom. Személyes találkozó. Azt írta a tag, hogyha elfogadjuk, akkor holnap este találkozik veled szívesen az irodájában.
Dan kicsit gondolkodott. Végül megszólalt.
- Írd meg neki, hogy benne vagyok.
- Rendben. Majd hívlak az eredményekért. Szia.
- Szia. – Köszönt el Dan és letette a telefont. Elfelejtette, hogy cigit gyújtott, így eldobva a csikket és eltaposva, gyújtott egy másikat, amit már rendesen elszívott.
Odabent az Ügynökség káprázatos volt, mégha kicsi is a maga két emeletével. A földszinten a konyha, a biztonsági és kommunikációs terem foglalt helyet. Az első emeleten az irodáink voltak. A sajátunkat kényünkre-kedvünkre berendezhettük. A másodikon a vezetők foglaltak helyet. Ott már találkoztunk a nagy hármas két tagjával, a kicsit szégyenlős Tamaki Amajikivel és a sziporkázó kedvű Nejire Hadoval. Én tüzetesebben megvizsgáltam a lányt, mire Ochako oldalba bökött.
- Drágám. Nem szabad ennyire megbámulni senkit. – szidott le a barátnőm. – És ne gyere nekem a „Hűséget esküdtem, nem vakságot.” című szöveggel.
Nejire kicsit elpirult.
- Nem arról van szó. Pusztán nem értem a BnHA fanbázis kiakadását.
- Nem is fogod, Midoriya. – vágta rá Tamaki halkan, mégis érthetően. – A fanbázis jelentős részét volt Narutosok teszik ki, akik már akkor dobálóztak halálos fenyegetéssel, meg manga égetéssel, amikor megölték Kakashit.
Már minden világos volt. És akkor a Yaoistákról ne is beszéljünk, meg az elszállt teória gyártoktól, mi? (Tudod a mondást: Bizonyos szériákról vagy jót, vagy semmit. – R) Igaz. Ebbe beletartozik a Marvel és a Star Wars is. (Ne is mond. A Marvel legtöbb fanja egy képregényt se olvasott el, de van pofája ahhoz, hogy leugassa Martin Scorseset. – Dan) Igen, olvastam róla. Tegyük félre a témát, vagy itt fog gyülekezni a legtöbb MCU-s és osztja az észt. (Igaz. – Ragna és Dan.)
Mirio irodájához érve láttuk, hogy előkészített egy kisebb bulit. Sütik, üdítők és fel is díszítette erre az alkalomra a helyiségét.
- Mielőtt kicsit ünnepelnénk, szeretném a létszámot felolvasni. – jelentette be Mirio és elővette a jegyzetét. – Jelenleg három vezető van: Nejire, Tamaki és jómagam. Azonfelül tízen jelentkeztetek a csapatunkhoz az osztályotokból: Midoriya Izuku, Ochako Uraraka, Tsuyu Asui, Eijiro Kirishima, Kyoka Jirou, Tenya Iida, Momo Yaoyorozu, Todoroki Shoto, gyakornokként pedig Bakugo Katsuki, és Denki Kaminari. Az 1-B osztályból kettő biztos: Itsuka Kendo és Tetsutetsu Tetsutestsu…
- Mirio! Ha zavar a fogsorod, akkor vedd ki és úgy mond. – szólalt fel Nejire, mire felröhögtünk.
- Tudod, drága kollegina azt, hogy nem vagyok megbarátkozva ezekkel a nyakatekert nevekkel. – sóhajtott fel Mirio, majd ismét köhintett. – Egy ideig mellőzzük a négyemberes hiányt és koccintsunk.
Tényleg, hol kolbászolhat a két B osztályos és a két gyakornok? (Ha jól emlékszek a 1-B rész lebetegedett, úgyhogy a betegágyat nyomják. Denki meg szüleit látogatja. Ne firtassuk az okokat. – R.) És Bakugo? (Valami új eszközről papolt reggel, amit maga fejlesztett ki. Még mindig a tökéletesítésen dolgozik. – R.) Értem. A nagy hármas kiosztotta a poharakat és átadta minden jelenlévőnek. Még Dan is kapott egy fél literes gyümölcslevet, amibe beleszagoltam.
- Ez vodka? – kérdezte Tsuyu, aki hozzám hasonlóan cselekedett.
- Igen. – felelte a farkas férfi.
- Még csak reggel 9 van. – csodálkoztam.
- Tudom. Azért kértem hozzá narancslevet. – reagált rá Dan. Eskü, néha fárasztó ez a férfi. Tényleg, van egy kérdésem felé, amit eddig nem mertem megkérdezni.
- Miért nem csatlakozol hozzánk, mint hős?
Kérdésemre hirtelen mindenki abbahagyta a beszélgetést. Todoroki figyelt a legjobban, elvégre Dan az ő anyját akarta megölni, igaz később már az ő pártját fogta.
- Nem nekem való a spandex, barátom. Akármennyire is jól állna benne a seggem, a szőrzetemet kikezdené. – adta meg a választ Dan.
- Most minden hülyeséget félretéve… Szerintem az lennél, szakmádtól függetlenül. Nem kéne emberek életét kioltani és szerintem bő fizetést is kapnál.
Kijelentésemre Dan abbahagyta a bohóckodást.
- Nem mondom, hogy nem élvezem a társaságotokat. Félreértés ne essék, ha nem úgy alakult volna az életem, akkor még igent is mondanék. Viszont, vannak döntések, amik ha nem is sültek el jól, nem bántam meg. A szakmám ezek közül az egyik ilyen. Ráadásképp, ti Tini Titánok sokkal erkölcsösebbek vagytok nálam. Én rólam egyáltalán nem mondható el.
- Tévedsz. – vágta rá Todoroki. – Ha így lenne, akkor anyám életét kioltottad volna. Viszont, te láttad a dolgok hátterét és nem így cselekedtél.
Jogos felvetés szerény véleményem szerint.
- Az más. Neked is vannak az életben előírások, meg ehhez hasonlók…
- Szerintem ne firtassuk tovább a dolgot. – jelentette ki hangosan Mirio, félbeszakítva a vitát. – Ha nem, hát nem. Viszont, piszkos melókra felbérelhetlek? Tudod, olyanokra gondolok, amikbe normál esetben beleakadna a bicskánk.
- Persze, Vault Boy. Te bizonyítottad, hogy megbízható vagy és rendesen megfizeted a munkát.
- Akkor ezt megbeszéltük. Koccintsunk és bulizzunk.
Egy óra múlva már kibuliztuk magunkat, módjával. Aztán Mirio a tárgyra tért.
- Akkor vágjunk bele az első feladatainkba. Jelenleg csak D és C kategóriájú munkák akadnak, lévén, nemrég nyíltunk. Lássuk is az elsőt.
Kivett egy dossziét és kinyitotta.
- Az első megbízásunk… nem lehet. Itt valami tévedés van.
- Összekeverted megint a saját fontos irataidat a normálisakkal? – kérdezte Nejire és ő is ránézett a papírra, ám a döbbenet rá is fagyott az arcára.
- Mi ez a cirkusz? Csak azt ne mondjátok, hogy a Brownieba volt valami. – morogta Tamaki, majd ránézett ő is a papírra. Egy perc után megszólalt.
- Nincs mit tenni. A lehető legóvatosabban kell eljárnunk. – súgta magában Mirio, majd köhintett. – Az első feladatunk megfigyelés lesz nappali és éjszakai műszakban, természetesen a társaságunkkal. A célpontunk Kai Chisaki és a fenségterülete.
Bekapcsolta a vetítőt, ami az asztalát vette, így mindenki látta Mirio asztalán a képeket. Egy magas, díszített Pestis Doktoros maszkot hordó, prémes felsőt viselő férfi. Ismertebb neve Overhaul, aki S besorolású bűnöző.
- Amíg All for One és All Might életben volt, meghúzta magát és egy kis Yakuza bandát vezetett. Ám, kettejük távoztával azonnal akcióba lendült. Hihetetlen birodalmat épített ki, a többi bandát vagy magába olvasztotta, vagy eltiporta. Mára Japán alvilágának a 99%-át uralja. Főbb feladatunk, hogy megfigyeljük a bandájának útvonalait. Mára egy részük annyira nagyképű lett, hogy a banda jelét, a maszkot se veszik le.
- Ez komolyan olyan, mintha a Payday 2-ben egyből magadra veszed a maszkot megfigyelés nélkül. – sóhajtotta Ochako és ebben egyetértettem. Eléggé merész lépés ezt meg nem tenni.
- És mi a teendő, ha minket szúrnak ki? – kérdezte Tsuyu, felemelve kezét.
- Addig nincs baj, amíg tisztes távból követjük őket. Ezért kellünk ide. – mondta Tamaki. – Akkor osszuk fel a csapatokat.
- Rendben. – bólintott Mirio. – Akkor Tamaki lesz az éjszakai őrjáratos és a vásárlói negyed lesz az övé. Vele tart Kirishima, Kyoka, és Tsuyu, továbbá a két gyakornok is.
- Ha nem gond, én másik osztaggal mennék. Nem vagyok éjszakai bagoly, hanem béka. – vallotta be Tsuyu.
- Nem. Akkor te Nejire osztagát erősíted. A luxus apartmanok környékén fogjátok megkeresni Chisaki lakását, ami a főhadiszállása. Veletek tart még: Iida, és Todoroki.
- Akkor az álompár Miriot fogja erősíteni? – kérdezte Kyoka unottan. Már most látom, hogy nincs oda az éjszakáért.
- Igen. Mi az Ogre szektort fogjuk átvizsgálni. – jelentette ki Mirio. Az Ogre szektor nem ok nélkül kapta a nevét. Ugyan forgalmas rész, de ott szokott a legtöbb rablás és gyilkosság történni. A szűk sikátorok elnyomják a jajveszékelők sikolyait.
- Egy fontos dolog: Mindenki a hős egyenruháját mellőzze, mert az csak magára terelheti a figyelmet. – jelentette ki Nejire.
- Lényegében ennyi. Akkor oszoljunk! – kiáltotta Mirio. – Ti ketten jöjjetek velem. Lássunk hozzá.
Akármennyire is féltem a küldetés sikerétől, az izgalom elnyomta azt. A hős karrierem most fog beindulni. Ám, nem sejtette senki, hogy oka volt, hogy megkaptuk ezt a feladatot és végig át leszünk verve.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.