Emlékeztek, hogy Erdélyi Vanessza megszökött, hiába volt rajta vastag jégréteg? Nos, mint kiderült, hogy valaki segített az elszöktetésben. Azt viszont a legmerészebb álmaimban sem gondoltam volna, hogy Japánba hozzák. Az a bűvészcsávó csinálta, aki a táborban elrabolta Tokoyamit és Bakugot. (Atsuhiro Sako a neve. Illene emlékezned rá, ha már ugyanabban az univerzumban vagy, mint az eredeti. – R) Szabadna megtudnom, hogy hogyan emlékezzek, mikor annyira nem volt sok szerepe eddig? (Minden epizódban feltűntetik mindenkinek a nevét és a Quirkjét. – R.) Ez mekkora baromság. Na mindegy, vissza a sztorihoz.

A dokképületben a gonosz szövetség és Angius várták Atsuhirot. Amíg meg nem érkezett, mély csend volt az épületben. Himiko a késeit élezgette, Dabi úgy tett, mintha aludna, amit Twice arra használt ki, hogy meleg vízbe mártotta a kezét, annak reményében, hogy bepisil. Lassú, komótos léptek hallatszottak a távolból, ezzel jelezve, hogy Atsuhiro közeledik. Mikor megérkezett, megszólalt.
- A feladat teljesítve. Erdélyi Vanessza elhozva.
Elővette egy kicsi gömböt és a földre dobta, ami úgy alakult át egy megfagyott nővé, mintha egy fa nőtt volna gyorsított felvételen. Mikor az átalakulás befejeződött még Twice is abbahagyta gyerekes ténykedését.
- Azta! És én még azt hittem, hogy a fagyos, frigid nő csak szófordulat. – mondta döbbenten.
- Ne csodálkozz rajta, hogy ilyen. – vágott vissza Atsuhiko. – Még így is jókor kapta a sztázist és léptem meg idő előtt. Mondjuk hála a közelben kitörő káosznak.
Dabi felkelt és kezeit a nőre tette, ami elkezdett kiolvadni. Mikor megtörtént hátralépett. Okkal. Vanessza azonnal felkelt és támadni akart. Ám ekkor Angius lépett közbe és lándzsáját Vanessza nyaka felé tartotta.
- Csak semmi hirtelen mozdulat. Beszélni akarunk. – mondta Angius határozottan.
- Hol vagyok? Mi ez a hely? – kérdezte bizonytalansággal kevert vad hangon.
- A búvóhelyemen és helyileg Japánban. – mondta Tomura. – Én vagyok Tomura Shiragaki. A legnagyobb gonosz az alvilágban.
Angius elfojtotta a nevetését.
- Mit keresek itt? – kérdezte kicsit nyugodtabban a nő. Himiko csillogó szemmel nézte Vanesszát. Látta a szemében a vérszomjat.
- Megmentettünk lényegében a haláltól. – mondta Tomura és előredőlt az általa összeeszkábált trónuson. – Mindezért cserébe egy feladatot kérünk tőled és utána az egész városban azt csinálsz, amit akarsz.
- Persze és el is higgyem. – jegyezte meg cinikusan Vanessza, de legbelül felhagyott a gyilkossági kísérlettel.
- Tán szopatásból mentettünk meg, te hülye picsa? – kérdezte Twice, ami hatalmas hiba volt, mert Himiko megragadta és felelte a földről.
- Még egy ilyen pofátlan, szexista megjegyzés és kivágom a nyelvedet vagy a töködet érzéstelenítő nélkül, mocsok! – kiáltotta rá és az előbb megélezett kést a férfi felé tartotta, aki nyögve könyörgött.
- Elég legyen ebből az óvodából! – kiáltott a társaságra Angius. – Fontosabb dolgunk is van annál, mint a gyerekes sérelmek!
- Igazat kell adnom neki. Tedd le szépen, Himiko ezt a nyüszítő férget. – mondta Tomura, le nem véve tekintetét Vanesszáról.
- Tetszik nekem az a fiatal lány. – jegyezte meg Vanessza mosolyogva. – Akkor vissza a témára: Mit kell tennem azért, hogy szabad legyek?

Angius hálás volt azért, hogy végre a tervéről van szó.
- Kai Chisaki, becenevén Overhaul megölése. A Yakuzák nagy vezetője, aki All for One és All Might haláláig csendben mozgatta a szálakat. Ám, amikor a legnagyobb hős és a legnagyobb gonosz szinte egy időben távoztak a másvilágra, akkor akcióba lendült. Övé az alvilági piac 80%-a.
- Eléggé szimpatikus fiatalember. – jegyezte meg Vanessza elégedetten, aki lényegében megkínálta magát hellyel. Himiko adott neki néhány szendvicset, amit a közeli áruházból vett jutányos áron (lényegében ellopta. – R.).
- Örülök a véleményednek, ugyanis őt fogjuk kinyírni közösen. Ha sikerül, akkor a Gonosz Szövetség, Tomurával az élen lép a helyére.
- Oh. – mondta halkan Vanessza egy falat lenyelése után. – Egyedül is meg tudom ölni.
- Ne bízd el magad! – jelentette ki Tomura. – Nem ismerjük a Quirkjét teljes egészében, mert ő maga soha nem lendült akcióba. Ez nem olyan, mint akikkel eddig harcoltál.
- Téged se láttunk soha harcolni, már nem azért, hogy kötözködjek. – jegyezte meg Dabi.
- Mert nem akarom, hogy ismerjék az ütőkártyámat, vagyis a képességemet.
Angius elnyelte a kiábrándító válaszát. Helyette megköszörülte a torkát.
- Sokkal hatásosabb, ha egyszerre támadtok rá. Én kintről fedezlek titeket, hogy az erősítés ne érkezzen meg!
- Egész pofás elgondolás. – mondta nyújtózkodva Vanessza, miután befejezte étkezését. – Ha betartjátok a szavatokat, akkor nem foglak titeket kibelezni.
- Három óra és szabad vagy ténylegesen. – mondta Angius.

A démonpáncélos nem is hazudott. A kikötőbe három alak jött Overhaul kíséretében. A zöld melegítő fehér prémmel és a fekete gatyával még nem lett volna annyira feltűnő. Viszont, a Pestis Dokira hajazó bizarr maszk egyértelművé tette, hogy ő kicsoda. Angius egy biztos pontot figyelte a jövevényeket úgy, hogy őt nem vették észre még akkor sem, ha minden sarkot átkutatnak.
- Nem hiszem el, hogy személyesen kellet eljönnöm ide. Undorító hely és büdös is. – morogta Overhaul.
- Uram! – szabadkozott egy tömzsi tag. – Egy kikötőnél mást nem várhatunk.
- Nem is az zavar. A gyengeség és a szánalom bűze. De ma egyszer és mindenkorra pontot fogunk tenni az egészre és még választhat is: A könnyebb vagy a nehezebb út.
- Bár, annak a nyápic Tomurának mindkettő a biztos végzet lesz. – jegyezte meg egyikük, mire felnevettek. Angius fejcsóválva figyelte az eseményeket. Hamarosan nem lesz ekkora egyikük pofája sem. Bár, valamennyire érezte, hogy valami rosszul fog elsülni. Hát igen, Murphy egy igazi rohadék.

Mire megérkeztek az épület elé, Overhaul feltartotta kesztyűs kezeit.
- Ti itt álljatok meg! Csak akkor törtök be, ha gáz van.
- Értettük, főnök. – mondták mindhárman. A nagyfőnök nyugodt léptekkel ment be az épületbe, ahol Tomura és bandája várta.
- Üdv a hajlékomban, Kai Chisaki. Vagy inkább Overhaul jobban cseng? – üdvözölte Tomura.
- Nekem teljesen mindegy. Azért jöttem, hogy beszéljünk és csak egyszer fogom elmondani, mi az üzletem lényege.
- Természetesen, ó hatalmas Uraság. Mindig is megtiszteltetés, ha meglátogat egy ilyen nagy személyiség.
- Húzd ki a nyelved a seggemből, Tomura aranyom! – parancsolt rá Kai nyugodt, de határozott hangon. – Nem vagy te kutya. Nem vagy az a harapós fajta.
Kijelentéséből látszik, hogy nem igazán csípi a nyalizást. A bent lévő tagok feszülten figyeltek. Mindenki a tervet követte és már csak a jelre vártak.
- Elmondom, mi a helyzet. – kezdett bele Overhaul. – Amióta All for One meghalt, azóta a te lyukas kezed vezeti ezt a bagázst. És mit értél el vele? Folyamatosan szívatnak a konkurens bandák. Most ott tartunk, hogy a te területed erre a kis pöcegödörre zsugorodik le és csak maroknyi emberrel rendelkezel, akikre ha ránézek, nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek?
- Már megbocsáss, de a tervemet nem lehet időben lemérni. Igaz, kevesen vagyunk, de számunk egyre gyarapszik. És lassan, de biztosan meg fogjuk hódítani a világot. – vágott vissza Tomura. Egy kis csend után Overhaul halk nevetést hallatott, mintha valami jó viccet meséltek volna. (Hát ez az. Jó vicc. – R.)
- Világuralom? Most komolyan? – kérdezte Overhaul, miután kinevette magát kellően. – Egy kérdés: Mennyi akciófilmet néztél meg egy pohár kakaó mellet? Húsz éves létedre ilyet benyögni? Még egy kisgyerek vagy egy emós tini mondaná, akkor oké. Nevetséges vagy.
Overhaul ismét nevetni kezdett, majd egy szempillantás alatt abbahagyta. Tomura nem reagált a megjegyzésre.
- Akkor tisztázzunk valamit, te ráncos, orángután segglyuk szájú pöcs. – mondta Overhaul immár halál komolyan. – Nem vagy abba a helyzetben, hogy bármit csinálj. Az üzletem annyi, hogy nekem dolgoztok, és még fizetlek is titeket. Sokkal jobb, mint ebben a sötét pöcegödörben egy átkozott, üres illúziót kergettek. Meghajoltok vagy megtörlek titeket. A döntés a ti kezetekben van.

Ekkor Vanessza nem bírta cérnával. Szemei dühösen parázslottak.
- Milyen jogon osztod az észt, maszkos?! Senki nem becsmérelheti le Tomurát, világos?
Angius a tetőről figyelte az eseményeket. Eddig a tervek szerint haladnak a dolgok. Amint komolyabban megküzd a két fél, a legalkalmasabb pillanatban Tomura és Dabi támadnak hátulról és oldalról. Ha mégis próbálna eliszkolni, akkor Himiko elvágja Overhaul torkát. Ez a terv bolondbiztos. Legalábbis remélte. Vanessza folyamatosan támadta a maszkos férfit, aki folyton kitért az ütései elől.
- Dögöljél már meg! – kiabálta Vanessza folyamatos sorozás közepette.
- Tetszik a stílusod. Mit szólnál ahhoz, hogyha itthagynád ezt a szerencsétlen nyámnyilát és csatlakoznál hozzám? – kérdezte Overhaul. Kitérése közben levette a kesztyűjét. Valamire készülhetett.
- Nekem senki nem parancsol! Főleg nem az áldozatom! – kiáltotta Vanessza és a karjából csontdárdát készített. – Ez lesz az utolsó, ami végzetedet hozza el.
Overhaul felé rohant, de az fél pillanattal a becsapódás előtt kitért előle és megérintette a nő vállát.
- Igen. Ez az utolsó csapás, ami a végzetedet hozta el. – mondta elégedetten Overhaul.
- Miről be…ÁÁÁÁÁHHHH!
Vanessza a mondatát se tudta befejezni, mert a teste elkezdett felduzzadni. Sikoltozásából kivehető volt, hogy fájt neki. Fél perc sem telt bele és a nő felsőteste darabokra robbant. Az épületet teljesen beterítette a vér, hús és belsőség nem kevés csonttal. Ellenben, Tomura nem mozdult, hiába adódott alkalma támadni.
- A fenébe. – súgta halkan Overhaul. – Ezért utálok harcolni. Be kell piszkítanom a kezem. Nem győzők megint fürdeni...
- Te…te… ROHADÉK! – kiáltott fel Himiko kiakadva. Nem ismerte annyira jól Vanesszát, mégis megkedvelte. Nem csoda, hogy sorscsapásként érhette a veszteség. Elővette kését és dobásra készen célozta be ellenfele nyaki artériáját.
- Himiko! Állj le!
A lány csak döbbenten nézett Tomurára.
- Hogyan kérhetsz tőlem ilyet? Láthattad…
- Engem viszont semmi nem állít meg! – kiáltott fel Atsuhiko és támadásra készült, ám Overhaul megragadta a karját, amitől tőből lerobbant. A férfi sikolyai betelítették az épületet.
- Most, hogy ritkítottam a csicskáidat, a napnál is világosabb, hogy te vagy a gonoszok közül a legszánalmasabb, legostobább vezető. Nem is értem, miért fárasztom magam azzal, hogy idejöttem. A lényeg, hogy rád is ez a sors vár, hogyha nem hajtasz fejet előttem. Itt a névjegyem, ha mégis kihúznád a ráncos fejedet a fenekedből.
Overhaul elővett egy névjegykártyát és odahajította Tomura elé, majd angolosan távozni készült, ám félúton megállt.
- Jah és tisztálkodj meg előtte. Úgy bűzlesz, hogy a görény könyörögne a receptért.

Angius fortyogott a dühtől. Látta az eseményeket, ahogyan azt is, hogy Overhaul az embereivel nevetve távoztak. Azonnal leugrott és döngő léptekkel indult Tomura felé.
- Mi a faszt csináltál, te gyökérkefe?! – kérdezte kiakadva a démon és szigonyával Tomura nyakát célozta meg. Az nem válaszolt, ami csak olaj volt a tűzre.
- Mond már az okot, te nyápic, vagy itt helyben elvágom a nyakad!
- Az oka egyszerű, de a csökött agyaddal nem fogod fel. Belülről akarom szétrohasztani a bagázsát. – válaszolta nagy nehezen Tomura.
- Te komolyan ennyire hülyének születtél vagy csak tetteted?! – kérdezte idegesen Angius. – Ha most követted volna a tervemet, akkor átvehetted Overhaul helyét egy pillanat alatt! Ehelyett mit csináltál?! Elvesztettünk egy embert és egy meg harcképtelen! Ezt nevezed eredménynek?!
- Ha még egyszer rám kiáltasz, akkor szétrohasztalak. Nem bízok benned, démon. – reagálta le Tomura, ám a fenyegetése üresnek hatott. Angius felröhögött.
- Szánalmas vagy, mit ne mondjak. Igaza volt Overhaulnak: Üres illúziókat kergetsz húszéves létedre. Én viszont valóban ki foglak nyírni, ha legközelebb is fahóvert lófasz módjára fogsz állni az akció közepén.
Angius hátat fordított Tomurának, ami láthatólag vészes hiba volt. Ugyanis, a karjait arra emelte, hogy a démon nyakát szorítsa össze. Ám, ekkor egy kés szegeződött a nyakának.
- Nem fogod megölni. – súgta halkan Himiko. Tomura leemelte a kezeit.
- Ezt vegyem árulásnak? – kérdezte Tomura.
- Ez a fizetséged, amiért hagytad meghalni Vanesszát. – vágott vissza Himiko, majd elrakva kését egy eldugott helyre ment. Karjaival összekulcsolt térdére hajtotta a fejét. Twice meg sem próbált a közelébe menni.

Angius fél óra múlva az ügynöksége előtt volt. Felment az irodába, majd az idegtől, ami még mindig táncolt benne, a sarokba hajította sisakját, ezzel láthatóvá téve sebhelyekkel díszített arcát. Imeprius felfigyelt rá.
- Valami baj történt? – kérdezte.
- Elvesztettük Vanesszát. – morogta vissza Angius.
- Hogy érted, hogy elvesztetted? Nem olyan kicsi az a nő, hogy összetéveszthető legyen egy zacskó mazsolával.
Angiusnak társa kijelentése volt az a pont, hogy ismét kiabált.
- Nem bazdmeg! Tomura, az a csökkent agyú majomszar elbaszta a tervet! A győzelem kapujában álltunk, erre meg leblokkol és két embere veszett oda emiatt! Midez miért?! Egy ostoba illúzióért!
A démon férfi zihált kiabálása végén.
- Ha nem sikerült, akkor nem sikerült. – vonta meg a vállát Imperius, majd beleivott a teájába. Láthatólag, ez sem tudta megnyugtatni társát.
- Hogy a picsába tudsz ennyire közönyös maradni? Kinek a terve volt az, hogy szövetkezzünk össze ezzel a senkiházival? A tied! Mégse te szopsz vele, hanem én!
Imperius egy sört bontott és odaadta társának. Az benyelve a felét, valamennyire lenyugodott.
- Benne volt a pakliban, hogy Tomurával képtelenek leszünk együtt dolgozni. Viszont, ez nem azt jelenti, hogy tehetetlenek vagyunk. Van más módja, hogy Overhault leüssük és neked már nem kell csinálnod semmit.
Angius nem szólalt meg, csak ronda tekintettel nézett rá. Az angyal folytatta.
- Nemrég alapult egy hősügynökség, az SoP. Első feladatuk nem lesz más, mint Overhaul megfigyelése és kiiktatása. Azt mondom, hogyha megbolygatjuk a szálakat, akkor ismét nyeregben leszünk.
- Ezt mégis hogyan akarod kivitelezni? – kérdezte Angius morogva.
- Egyszerűen olajat fogunk önteni a tűzre és minden megy magától. – adta meg mosolyogva a választ Imperius.

Angius azt nem tudta, hogy társa a Dark Webről felfogadott egy bérgyilkost, akit tekintélyes jutalom fejében le fogja vadászni Overhaul egyik legfontosabb testőrét és rákeni egy másik bandára. A tag nevét csak úgy ismerik, mint a halál angyala.