A páros találkozása Himiko nővérével és Tomura felkészülése bőven okot adott arra, hogy felkészüljenek ők is. Reggel Japán elhagyatott szegmenseinek egyikében Himiko és Twice éppen készültek az edzésre.
- Amit megfigyeltem, hogy a nővérem gyors és páratlan harcművésszé alakult. -kezdte az összefoglalást Himiko. -Az elmondása alapján megölte a szüleinket, ami nem kis teljesítmény.
- Ezt hogy érted? Talán hegylakók voltak? -kérdezte Twice.
- Nem, de képzett katonák. Apám ráadásul aktív volt a különleges erőknél. Mikor Amerikának segített Vietnámba, ő volt az egyetlen a szakaszából, aki túlélte. Még én sem próbáltam meg egyetlen alkalommal az életükre törni. Így már minden aggodalmamat érted?
Twice morgása bő válasz volt.

Kis szünet után Himiko kezdte meg az első lépést egy meglepő dologgal: Letépte Twiceról a maszkot. Amikor az arcát megérintette a fény, egyből összezuhant, mint libaszar az esőben.
Mit csináltál?! Azonnal kérem vissza a maszkot! MOST!
Próbálta megfogni, ám Himiko feldobta a levegőbe és az egyik kivett szikéjével szétszabdalta azt, míg a levegőben volt.
- Teljesen elmentek otthonról?! Világosan megmondtam…
- Hallgass és figyelj a szavamra! -kiáltotta Himiko, mire barátja tényleg megállt az eszelős mormogásban. -Tisztában vagyok vele, miért hordod ezt! Viszont abba gondolj bele, hogyha ezt a gátat átléped, mi mindenre lehetsz képes. Eddig egy klónt tudtál képezni. Ha átléped ezt, akkor akár ötszáz… nem is, ezer klón gyártásával hatalmas taktikai előnyre tehetsz szert. Ez lesz az első lépésünk.
- Nem vagyok képes rá. Te nem láttad azt a borzalmat, amit én. Saját hulláim hegyén álltam, az ég szerelmére…
Himiko ekkor lekevert neki egy pofont és barátja szemébe nézett.
- Soha nem is próbáltad magad megtenni. Ezt rögtön látom rajtad.
- Könyörgök. Alig tudom visszatartani magam attól, hogy elkezdjek esztelenül támadni…
- Azért vagyunk kettesben. Vagy látni akarod a barátodat meghalni, mert a gátlásaidat képtelen vagy átugrani?
- DEHÁT ÉLSZ, BA…
- Igen, de nem sok kellett hozzá! -kiáltotta vissza Himiko szó szerint Twice arcába. -Megmentettél, de ha képes lettél volna mondjuk tíz klónt alkotni, akkor már jobban jártunk volna! Nem érted, mire akarok kilyukadni?
Twice csak zihált. Himiko ellépett tőle. Ideje volt bedobni az ütőkártyát és szívtelennek lennie… még ha ez jelenleg nagyon fáj neki.
- Egy hetet kapsz tőlem ahhoz, hogy átlépd a korlátaidat. Amennyiben ez nem történik meg, távoznod kell a csapatból. Remélem, felfogtad a tét jelentőségét.
Twice erre csak szomorúan, de szemében kemény motivációval bólintott és felállt. Nem akart távozni a csapatból és teljes mértékben Himikonak adott igazat.

Egy hét telt el. Twice megfogadta Himiko szavát és egyre jobban hajtotta magát. Meg is látszott a végeredményen is. Az első napon csak egyetlen klónt készített el tökéletesen, de a többi gyakorlatilag formátlan masszává vált. Ahogy haladtak a napok annál több és több klón maradt meg tökéletesen. Himiko látta rajta azt is, hogy kezd egyre jobban felhagyni a magában beszélgetéssel, amik legtöbbször afféle belső viták voltak. Twice már a hetedik napon úgy viselkedett, mint egy normális ember és képes volt 100 klón kihozni. Himiko tapsolt neki az utolsó napon.
- Tudtam, hogy sikerülni fog.
- Hála neked, barátom. -súgta Twice és megölelte barátját.
- Ne nekem hálálkodj, hanem magadnak. -válaszolta és visszarakta Twicera a maszkját, immáron teljesen ép állapotba. -Megérdemelted, hogy a Leauge of Villains csapat részese maradt. De most menjünk.
- Hová? -kérdezte Twice, megvakarva a fejét. -Ha esetleg egy vidámparkról lenne szó, abba benne vagyok.
- Félig találtad el. Mialatt itt edzettél, megkértem Atsuhikot és Spinnert, hogy építsen ki egy erős kiképzőtábort és szerezzen be élelmiszereket. A találomra belőtt hely stimmel. Ott rendesen tudunk edzeni.
- És mi van Dabival?
- Eléggé furcsán viselkedik, ha engem kérdezel. -mondta Himiko, miközben megnézte a térképet. -Nappal van csak a lakásban, de mire lemegy a nap, szó szerint felszívódik.
- Biztos edzeni van.
- Remélem. A legrosszabb az lenne, ha elárulna minket. De ezt kizártam. Viszont, ne szarakodjunk itt többet.
Mindketten elindultak a kijelölt pont felé. Himiko átkarolta barátját és elpirultan rámosolygott. Büszke volt rá, hogy megtette az első lépést az erős harcos felé.

Himiko és Twice mire megérkeztek egy ténylegesen elhagyatott vidámparkba Japán egyik eldugott szegletébe, már Atsuhiko és Spinner készen voltak a feltupírozással. Ez nem mást takart, mint a helyet szó szerint halálos akadálypályák sorává alakítani, ahol egyetlen hiba is halállal végződhet. Már a „pihenőszoba” is az összeomlás szélén állt. Ám, ez nem zavart senkit. Kemény edzések egész sorát nyomták le abban a megmaradt három hétben. Korán keltek és ájulásig edzették magukat, ahol a kajaszünet is ritkaságszámba ment. Nem meglepő módon, de Himiko vezette a csapatot, aki mindannyiuknak edzéstervet ötölt ki abban az egy hétben, mialatt Twice leküzdötte gátlásait. Szemmel láthatólag apjától örökölte a megfigyelőképességét. Ez viszont nem jelentette azt, hogy felettük áll. Nagyon sokszor összeesett a fáradtságtól és nem egyszer kellett ellökni egy rozsdás vasrúdtól, ami akár meg is ölhette volna. Spinner is megszívta nem egyszer, egy egy leszakadt fal vagy állvány miatt. Ez ugyanis a Quirkje, a Gyík a falakon való tapadást tette próbára. Ám, az edzés egy hónap múlva meghozta gyümölcsét. Mikor hazaértek hullafáradtan, szakadtan és sebekkel gazdagítva, sokkal erősebbek, elszántabbak és szívósabbak voltak, mint azelőtt. Ha jelenleg szembeszállnának a hősökkel, már nagyobb esélyekkel távoznának győztesen.

Másnapra a csapat kipihenten várta Tomurát haza, hogy megbeszéljék a hovatovább lépéseit. Ám, hiába, nem adott életjelet magáról.
- Ez eléggé szokatlan tőle. Ennyire elhúzódhatott volna az edzése Fukushuval? -kérdezte Twice fejvakarás közepette. Immáron a lakásban nem viselte a maszkot.

- Akkor jelezték volna valahogy. -felelte Himiko, amikor Atsuhiko mobilja megszólalt.
- Tomura SMS-t írt. -jelentette ki hangosan a mobil gazdája. Amikor elolvasta, azonnal jelzett. -Helyzet van! Tomura éppen egy Nomuval küzd és kell a segítségünk! A helyzete alapján All for One egy régi rejtekhelyén tartózkodik.
Nem kellett több a csapatnak, azonnal útnak indultak. Ebbe Dabi is beletartozott, akit még fel se kellett ébreszteni, már az ajtóban állt. Csak egyetlen dolog nem fért egyikük fejébe: Miért küzdene Tomura All for One katonája, vagy katonái ellen?