Bishamon Bíróság, Reggel 10 óra.

Sarada és Kenji együttesen mentek fel az ügyvédi pódiumra. Szemben az ügyészségi részen Gou Karuma karba tett kézzel várta őket. Itt voltak még a küldetésre kiküldött SoP tagok és La Brava is. Sarada okkal kérte ezt: Ha megpróbálnak ismét a bizonyíték hamisításával, akkor legyen a „tökéletes” ügyész felé egy-két keresetlen szó. Endeavor az első sorok között ült, bűntudatos arccal. Mikor a bíró megérkezett, a terem elcsendesedett.

-  Rendet! – kiáltott a bíró és csapott a kalapácsával. – Az ügyvéd készen áll?
- Igen, bíró úr! – kiáltotta határozottal Sarada.
- Az ügyészség készen áll? – kérdezte a bíró halkan, lévén, nem akart újabb kioktatást.
- Igen… bíró úr. – sóhajtotta Karuma halkan, mindenki meglepetésére. Ez eléggé furcsa volt tőle. Talán ő állt a hackertámadás mögött és most megjátssza a tiszteletet?
- Akkor a nyitóbeszédet kérném öntől, Karuma.
- Természetesen. Ahogy a tegnapi tárgyalás során kiderült, az áldozat, Archimonde fulladásba halt bele, amit kötél okozott. A kardot a halála után állították bele. Továbbá, a tettes nem egyedül vitte véghez a gyilkosságot, hanem minimum két személy társaságában. Továbbá, a másolat kardot használták.
Ez eddig nem különbözött el az eddigi bizonyítékoktól. Sarada hezitált, hogy közbe szóljon, de nem akarja rontani az esélyeit. Ám, Karuma felemelte bal kezét és a mutatóújjával intett.
- Ez még nem jelenti azt, hogy Kenji nem követte el a gyilkosságot. Csak azt, hogy voltak tettestársai.
- OBJECTION! – kiáltott fel Sarada. – Amíg nincs indíték és hiteles szemtanú, addig ezek a bizonyítékok nem mutatnak közvetlenül Kenjire!
Ekkor újabb zsivaj támadt, ám a bíró azonnal csapott a kalapácsával. Karuma csettintett.
- Téved! Ellie ugyanis tanúja volt a gyilkosságnak. Természetesen, már a váróban van.
- Rendben van. Hívják be. – adta ki a parancsot az őröknek a bíró. Két perc után Ellie feltűnt a bíró előtt.
- Akkor, kedves Ellie! Számoljon be, mit látott azon az estén, amikor Kenji lemészárolta Archimondeot.
Karuma tőle teljesen szokatlan módon, udvariasan kérte a tanút. Ezt Sarada nem hagyta szó nélkül.
- HOLD IT! Érdekes, hogy tegnap még véletlenül sem említette meg, hogy tanúja volt az esetnek.
Szemmel láthatólag megszületett a logikusnak ható magyarázat az ügyész isten fejében.
- Egyszerű! Ahogy tegnap is mondtad, az itteni igazságszolgáltatás őrei hevet-havat összehordott és újra kellet nyomoztatnom egy külön detektív csapattal. Az eredményeket nézve… mostmár mindketten ugyanazokkal a bizonyítékokkal rendelkezünk. Így, logikusnak tűnik az, hogy a tanú látott mindent. Különben, már felszólaltál volna ellene, nemde?
Sarada csak bólintott.

Ellie megköszörülte a torkát és belekezdett.
- Ahogyan tegnap mondtam, kamerákat helyeztem el. Viszont, nem voltam ott, mikor a gép, ami a tegnap látott képet készítette, mert dulakodás hangját hallottam a legnagyobb gyárépületből. Kíváncsiságomban, remélve, hogy egy szellem volt az, bementem és egy benti láda mögé bújtam és onnan néztem ki. Akkor láttam, hogy Kenji, vagyis a tettes az éppen imádkozó pózba állított férfibe állította bele a pengéjét.
- OBJECTION! – kiáltott fel Sarada és a kardról készített képet mutatta fel. – Ha az áldozatot azzal szúrták volna le, akkor a markolaton nem lenne vér.
- OBJECTION! – vágott vissza Karuma. – Ismételten triviális baromság!
- OBJECTION! Gondolkozzon már el azon, hogy miért került oda vér, ahova nem kéne? Elmondom: A markolat legszélén, egy vékony vonalban tiszta a terület. Tehát, a kérdés, hogy miért van az ott? Egyszerű: A kardot egy zsineggel erősítették az épület tetején lévő oszloppal. Amikor az áldozat megfulladt, akkor kiengedték a zsineget és úgy állították bele. Egyszerű az oka ennek a túlbonyolított folyamatnak: Nincs más ujjlenyomat a markolaton, így lazán rákenhetik Kenjire.
- Igaz. Sajnálom a tévedésemet. Ami a valóság, hogy tényleg egy géppel engedték ki a kardot, ami áthasította az imádkozó áldozatot.
- Annyi lenne a kérdésem, hogy milyen módszerrel oldották meg, illetve, hogyan ölték meg az áldozatot? – kérdezte a bíró Elliet. Eddig Sarada remekül vissza tudta venni az irányítást.

Ellie felvette az embereknél szokásos „merengő” tekintetet.
- A tettes Kenji volt és két nagydarab férfi, akik az áldozatot megkötözték és szigetelőszalaggal odaragasztották egy székhez. Aztán, recés élű késekkel vagdosták, ami üvöltözéssel járt volna, de az áldozat szája be volt kötözve. Végül, egy vaskos kötéllel megfojtották és egy zongorahúrral berögzítették a kardot, hogy a kiengedéskor pontosan az áldozat hátába hatoljon. Mikor leszedték a székről, imádkozó pozícióba állították, majd Kenji kiengedte a zsineget. Most, hogy így belegondolok, a fénykép is azt örökítette meg.
- OBJECTION! – kiáltott fel Sarada és a fényképre váltott. – Ellentmondást találtam az utolsó kijelentésben. Ahogyan tegnap megtárgyaltuk, a fényképen lévő köralak nem egyezik a vádlottéval.
- Akkor mégis kiével? – kérdezte élesen Karuma. Sarada ekkor komorodott el.
- Akármennyire furcsa kijelentést fogok tenni, de Ellie Brooks, vagyis a szemtanú az.
- OBJECTION! Na ne röhögtessen. Még elnézem a tegnapi mutogatást rám, de ez már az abszurd! Mire alapozza ezt?
- Az alakja megegyezik a fotón látottal.
- Ha csak ennyi, akkor maga csapnivaló ügyvéd. – nevette el magát az ügyész. – A lányom imádja a popénekeseket és a mostani nagy díva alakja hasonlít az önére. Akkor, ha a logikáját használom, akkor ön ügyvédi pálya mellet még énekel is? – kérdezte gúnyolódva, de Sarada meg se rezzent.
- Humorizáljon, ahogy akar, csak van maga számára egy meglepetésem. Bizonyíték! Ez itt!
Ekkor az ügyvéd felmutatta azt a két oldalt, amit Momo csencselt ki a dossziéból. Karuma arcán hirtelen döbbenet és félelem futott át.
- Ez hamis… - vágta rá döbbenten, de Sarada folytatta.
- A két oldal egy Ellienek küldött mappából származik. Direkt úgy írták, hogy semmiféle kézírást ne lehessen felismerni. De, ha ez nem lenne elég, az összes fényképezőgép meg volt semmisítve. Csak egy maradt épen, ami ezt a képet készítette.
A tárgyalóteremben ekkor újfent hangzavar alakult ki, amit a bíró egy kalapácsütéssel hallgattatott el. Ellie arca valamilyen oknál fogva kifejezéstelen maradt. Mintha egyetlen büdös szót sem fogott fel abból, hogy őt vádolják. Karuma visszavágni készült.
- Mostmár komolyan a hócípőm is tele van! Ez még mindig nem jelent semmit!
- Karuma úr! Tény, hogy véletlennek hangzik, de az alak és az üzenetek már nem arra engednek utalni.
- Már megbocsátsanak, de maguk emberi életről beszélnek úgy, mintha ez egy videójáték lenne. – súgta halkan Ellie, mégis mindenki hallotta. Ami ezek után jött, arra senki nem volt felkészülve.

Sarada hajthatatlan maradt a teóriája mellet.
- Hát, ha igazak a tények, akkor meg maga megölt egy embert, ráadásul különös kegyetlenséggel.
- És ezt honnan veszi? – kérdezte Ellie, hangjából immáron teljesen kiveszett az érzelem.
- Egyszerű. Honnan tudja, hogy zongorahúrral biztosították a kardot? Onnan lehetetlen lett volna látnia. Ahogyan azt sem láthatta, hogy recés késekkel vagdosták! Innét tudom.
- Ez szép és jó, de mi az indítékom rá? Nem ismertem ezt az embert.
Ez egy érdekes kérdés lehetett mindenki számára. Kis ideig Sarada is csendben maradt, amit Karuma ki is használt.
- Látják! Emiatt rühellem a védőügyvédeket! Folyton összekamuznak mindent! És most lássa, hogy mit ért el vele: Megbántotta a szemtanút! Kérem a bíróságot, hogy azonnal ítélje el Pengeélű Kenjit életfogytiglanra és Saradától meg vegyék el az ügyvédi jelvényét!
Ekkor kivágódott a tárgyalóterem ajtaja és Eijiro rohant be. Direkt késett, hogy az Ellie sátrában talált mappát elhozza. Azonnal Saradához sietett és átadta. Rögtön belenézett, miközben a tömeg összesúgott. Mikor a bíró lecsapott a kalapácsra, azonnal csend lett. Az ügyvédnő átnézte a papírt és csettintett.
- Itt van a bizonyíték és az indíték egyben, bíró úr! A mappában a gyilkosság részletei vannak és emellé le is van írva, miért kell megtennie. Tíz millió Yent kapott volna az államtól, egészen pontosan Gou Karuma számlájáról. Minden részlete pontról pontra megegyezik a valóságban végrehajtott tervvel. Egyetlen hibát vétett összességében: Nem semmisítette meg ezt a terhelő bizonyítékot! Ha sikerült volna, soha az életben nem lenne ellenbizonyítékom! Nyílván, Karuma nem vette észre ezt a kis bakit, úgyhogy ment tovább a tervével, ami a hírnevét ismét visszahozza: Megmásítja a bizonyítékokat! Emiatt minden követ megmozgatott. Nincs igazam?!
Szándékosan hagyta ki azt a részt, hogy emiatt felbérelte Endeavort. Meglepett arca is arról árulkodott, hogy erre még ő sem készült fel. Karuma immár úgy fújtatott, mint egy fenevad és a hangja is úgy visszahangzott, mintha már közel lenne a vereségéhez.
- Ezt az arcátlanságot! Maga… maga… MOCSKOS NÉMBER!
- Nem nevezném azt arcátlanságnak, ha szemtől szemben megmondom az igazságot önnel szemben. Jah, és lógsz az SoP-nek egy vadiúj géppel. Márha, az örök időkig tartó hűsölést túléled a Null Űr dimenziójában.
- NEM HISZEM EL! NEM HISZEM EL! Hogy lehet az, hogy itt is elbukok?! Egy olyan helyen, ahol nem kéne lennie profi ügyvédnek! Először Naruhodo Ryuichi, most meg maga. Rohadjatok meg….
A végén elkezdte ütögetni az előtte álló széket, végül ájultan esett össze.
- Szemmel láthatóan Kenji Murasashi, a vádlott ártatlan! Őrök! Vigyétek el Ellie Brooksot és Gou Karumát! A tágyalásnak vége!
Egyetlen kalapácsütés kellet ahhoz, hogy az igazi borzalom elszabaduljon.

Két őr hordágyra rakta Karumát, míg másik kettő megközelítette Elliet. Ám, egy méter távolság sem volt köztük, amikor a nő hirtelen felgyulladt. Megszólalt a tűzjelző, ám a spriccelő víz sem volt képes eloltani, ahogyan a tűoltó hab sem. Fél perc agonizáló sikoly után Ellie holtan esett össze. Csak a csontváza maradt meg. Akik bent maradtak tüzet oltani, csak értetlenül néztek. Momo csak ekkor realizálta a helyzetet.
- Mirio! Azonnal el kell mennünk az elhagyatott gyártelepre!
- Rájöttél valamire?
- Igen. A sátorban találtam egy doboz üdítőt, aminél elég furcsa szagot éreztem, ezért laborvizsgálatra elraktam. Emlékszel az eredményére?
- Persze, de mi köze van… basszus!
A küldetésre kiküldött csapat rohamtempóban ugrott be a csapatszállító járműbe. Gentle és La Brava is velük jöttek, lévén csak Gentlenek van jogosítványa. Miközben mentek az úton, Momo összefoglalta az ügyet.
- Az állam nem nézte jó szemmel, hogy Pengeélű ellentmondott a megbízásnak, miszerint el kellet fognia Archimondeot. Emiatt, eltervezték az eliminálását úgy, hogy még véletlenül se legyen piszkos a kezük. Egy olyan gonosztevőt bíztak meg ezzel, aki másokat tud maninpulálni és kiszöktették Gou Karumát. Innentől már csak egy irányítható balekokat kellet kiválasztaniuk, aki megöli Archimondeot. Erre Ellie Brooksot választották ki azzal, hogy idecsalták a mítosszal. Aki irányítani akarta, egy bandatag lehetett, mert nem volt dulakodásnak nyoma. Odaadta az üdítőt Ellienek, majd amikor megitta, elkezdődött a művelet. Megkapta a dossziét és az abban leírtak szerint cselekedett. Ezekután megpróbálták úgy intézni a helyszínt, hogy úgy tűnjön, mintha Kenji tette.
- Egyetlen dolgot nem számoltak: A felesége felkeres minket és Sarada kiskapu által ugyan, de bekerült. Ez eddig tiszta. Viszont, valami nem tiszta: Ki lehet a valódi bűnös?
Mirio kérdésére akkor érkezett meg a válasz, amikor megérkeztek a helyszínre.

Minden lángokban állt és a tűzoltók oltották éppen. Ám, a legdöbbenetesebb hír La Brava szájából jött.
- Az egyik informátor szerint Archimonde összes embere bent van.
- Akkor ideje közbelépnünk! – kiáltott fel Rei és kiszállt. Shoto szintúgy vele ment. Az épületbe lépni életveszélyes volt ugyan, de kettejük jég képessége szempillantás alatt oltották el a megmaradt lángokat, mégha a testükön egy részén jégpáncél jelent meg. Tettük hősies volt, de már elkéstek. Az összes bentlévő férfi és nő felismerhetetlenségig megégett. Akárki vagy akármi égette meg így, tökéletes munkát végzett. Rei és Shoto közbelépését a tűzoltók megköszönték. Noha megnyerték a pert és Kenji ártatlanságát is sikerült bizonyítani, egyáltalán nem érezték a győzelem édes ízét. Az eset több megválaszolásra váró kérdést tartogatott, mint választ. Az állam tényleg ennyire beleszól a hősügynökségek menetébe? Ha így van, mikor fog az SoP célkeresztbe kerülni?

A tűzesettől távolabb, egy panellakás tetejéről Paula egy színházi távcsövön nézte végig a tűzesetet. Mellette Fukushu figyelte az eseményeket.
- Kitűnő munka, kollegina. Magam sem csináltam volna jobban. – szólalt meg a férfi mosolyogva. A nő ettől nem hatódott meg.
- Tényleg az a terved, hogy az államot és a hősöket egymásnak ugrasztod?
- Igen. Ha már a meghackelt adással nem mentünk semmire a birka nép hűsége miatt, akkor a saját kezünkbe vesszük az irányítást. Ez még csak az első lépcső volt, jön még majd a többi is.
- Emiatt vetted szárnyaid alá azt a lelki roncsot a pereputtyával együtt?
- Igen. Még sok hasznát fogom nekik venni.
Paula szkeptikusan fogta a fejét, amit Fukushu kiszúrt.
- Ne tégy úgy, mintha nem olyan helyzetben voltál, mikor idekerültél.
Erre a nő rondán nézett, de nem válaszolt. Pár perc után mindketten felszívódtak, holott az egyik helikopter kiszúrta őket.