Ez a reggel úgy indult, mint bármelyik másik nap. Az egyetlen furcsaság talán egy ballonkabátot viselő alak lehetett, aki célirányosan tartott Endeavor ügynöksége felé. Fél pillanatra állt meg a bejárat előtt, hogy elolvassa a firkákat. Ciccegve ment be.

Endeavort a titkárnője ébresztette fel.
- Uram! Danniel Harris várja a bebocsájtást.
- Mi? Jah, persze, jöhet. – mondta álmosan és a jegyzeteire nézett. Biztos elaludt. A titkárnő kimenetele után tíz perccel az a ballonkabátos alak jelent meg. Levette a kalapját. Ekkor volt látható, hogy az arca inkább egy farkashoz hasonlított. Még a fülei se voltak emberiek.
- Üdvözlöm Uram! – mondta nyugodt basszushangon.
- Nocsak, Daniel Harris. A legendás halál angyala! A nagy céllövő, aki tíz kilométerről is képes kilyuggatni bárki fejét, aki…
- Már megbocsásson, de húzza ki a nyelvét a seggemből! – jegyezte meg morogva Daniel. – Különben is, te jobb lennél kutyának! Ahogy láttam, kutyául is bánik veled a társadalom.
- Azt jól látod. – mondta Endeavor, majd töltött magának whiskeyt. – Nem kér?
- Nem iszok alkoholt. Inkább gyümölcslevet. A narancslé a legjobb számomra. – válaszolta Daniel és kiszolgálta magát hellyel. Endeavor kivett a mini hűtőszekrényéből egy dobozzal, majd töltött a férfinak és odaadta a papírokkal együtt. A tag azonnal ránézett a papírra.

Hosszú ideig a csendet csak a papírzörgés váltotta fel. Egy idő után szólalt csak meg Endeavor.
- Szóval el tudja vállalni? – kérdezte.
- Nem kicsit kér. Egy nőt öljek meg, aki állítólag korrupt és magára akarja húzni a vizes lepedőt, hogy a tízmillió yenes rablása fel ne tűnjön. Eléggé kacifántos nekem a sztori. – vallotta be fülét vakarva Daniel, majd kiitta narancsleve maradékát és a pohara a lángoló férfi fele lökte. – Pöccintesz még egy pohárral?
Endeavornak baszta a csőrét a férfi kijelentése, de most ő volt az egyetlen megoldás. Töltött egy második pohárral, majd átadta neki.
- Pedig egyszerű! Anno a feleségem volt, de aztán hátbaszúrt, amikor elváltunk és azóta minden szálat megmozgat azért, hogy én szégyenbe kerüljek. – kapta meg a választ Daniel. – Különben meg, nem mindegy, ha megfizetem a pénzt?
- Nem hidegvérű gyilkossal állsz szemben, Gyufafej! – morogta hangosan Daniel. – Én csak korrupt alávaló mocskokat intézek el, akiknek a rongyos élete másokét teszi tönkre. És ha van valami, amit munkám során rühellek az nem más, mint a hazugság, hogyha az ügyfeleim átvernek és ártatlant ölök meg. Meg lehet próbálni, de egy biztos: Addig üldözöm a tagot, ameddig az utolsó lehelet el nem száll belőle.
Danielnek már nem tetszett ez a tag. De húszmillió yen üti a markát. Meg aztán, biztos háttere van informátora, Marco által.
- Biztosíthatlak afelől, hogy nem ez a tervem. Megölöd azt a boszorkát és tied a pénz. Itt van az előlegnek szánt félmillió nagy címletekben. – mondta Endeavor és átnyújtotta felé a táskát. Daniel megszámolta az összes pénzt, majd elvette az aktatáskát.
- A halál angyala szolgálatára áll, Enji Todoroki. 24 óra múlva tekintse elintézettnek az ügyet. – hajolt meg a bérgyilkos és visszavette kalapját. Nem is sejtette, hogy csapdába sétál bele.

Azon a napon én, Ochako és Aizawa hazakísértük az írót és Rei Todorokit. Mondjuk, furcsa a kérésük, hiszen Ragna Quirkje megakadályoz minden nem kívánt harcot. Mikor elértük Ragna házát, akkor a szemembe nézett.
- Ami azt illeti. Egy dolgot kérek tőletek: Vigyázzatok Todorokira. Szerencsétlen, most kicsit ki lehet akadva a dolgok állásában.
- Ezt hogy érted? – kérdeztem. – Csak nem megint berágott rád ok nélkül? Mit az utolsó este Magyarországon, mikor leléptetek a koncertre.
- Bár az lenne. Az egész riporter támadás és dolog a nagyapjával kapcsolatban. Tegnap egész nap Uraharával beszélgetett. Szerintem az öreg amiatt is ment ki a tömeg elé. – válaszolta Rei. – Csak elköszönt tőlem a mai nap és hiába öleltem át, akkor se viszonozta.
A nap már lement és lassan beesteledett.
- Rendben. Meglátom, mit tehetek. – mondta Ochako és belém karolva jelezte, hogy ideje visszaindulni a kollégiumba. Aizawa kijelentette, hogy fontos dolga akadt, úgyhogy ketten amilyen gyorsan csak tudunk, siessünk vissza a kollégiumba. Barátnőmmel egyetlen szót se szóltunk, csak szedtük a lábunkat. Amikor félúton voltunk, hirtelen kirázott a hideg. Megálltam és felnéztem. Két magas épület között egy repülő alak sziluettjét láttam, aki célirányosan haladt előre. A szárnyai feketék voltak, bár ezt a félhomályban nehéz volt kiszúrni, mert a közvilágítás itt karbantartás alatt volt.
- Valami gond van? – kérdezte Ochako és megszorította a kezem.
- Nem tudom, miért, de eléggé rossz érzésem van.
- Ez csak illúzió. – nyugtatott meg. – Ideje indulnunk.
Engedelmesen követtem, de legbelül az érzés nem akart megszűnni.

Ragna és Rei a lakásba menve leültek a kanapéra, hogy egy hosszú erotikus csókkal kezdjék meg azt, amit nem írhatok le ide, mert ez egy shonen. A lényeg, hogy smárolás közben Ragna kicsit kinyitotta szemét és ez volt az a pillanat, amit isteni szerencsének hívok. Ugyanis, a közeli magas háztetőről egy csillogó valamit látott. Érezte, hogy ez valami távcső lehet. Szándékosan lelökte a kanapéról a földre Reit és ekkor irdatlan ablaktörés hangja hallatszott. Ragna ránézett a kanapéra, amit valami eltalált ott, ahol fél pillanattal a nő volt.
- Ez meg mi a faszom? – kérdezte. Odakint dörgött az ég. Megjött a beígért vihar.
- Nem tudom, de jobb, ha sietünk egy olyan helyre, ahol nem lesz efféle meglepetés. – súgta a nő. Ragna kinézett a fedezékül szolgáló asztalról. Nem látta azt a valamit. Ám, nem voltak biztonságban. Elkapta a nő kezét és magával rántva rohant fel az emeleti fürdőszobába. Ott nem volt ablak. Becsukták az ajtót, majd Ragna elővette a telefont.
- A picsába! A villámlás miatt tropára ment az adótorony. Nincsen térerő. Magunkra vagyunk utalva.
Rei tekintete aggódó volt. A bejárat felől léptek nyoma hallatszott.
- Ki lehet az? – kérdezte.
- Nem tudom, de rád pályázik. Az a találat, ami a kanapén volt, az a fejed helye volt. Akárki az, halálpontos mesterlövész.
- Akkor mit tegyünk? – kérdezte rémülten.
- Maradj itt. Én elbeszélgetek vele. Van pofája védett helyen támadni ránk.

Vissza a támadás elejére. Dan egy épület tetején landolt. Elővette mesterlövész puskáját, ami házi készítésű volt. Könnyű, mégis kezes és lövése másfél kilométeren belül halálpontos volt. Összerakta, majd belenézett a távcsőbe. Rei valami selyemfiút hozhatott a lakására. Emlékezett Enji papírján arra az adatra, hogy a nő előszeretettel visz fel férfiakat a lakására, hogy kiélvezze a testi örömöket. Hát, most lesz utoljára benne része, mert az egyetlen, ami magáévá fogja tenni ezt a szipirtyót, az egy 7,62*51 milliméteres golyó. Rácélzott és még mielőtt meghúzta a ravaszt az olvasó felé fordult.
- Figyelem! A most következő jelenetet ne próbálják ki élesben, kivéve, ha szakmabeli vagy. Abban az esetben: Üdv, kolléga!
Ezután lőtt. Azt hitte, hogy a nőnek annyi, de csak az üres kanapét lőtte meg. Ekkora mákjuk van? Mindegy, ritkán vét hibákat és ez kétszer nem fog előfordulni. Érezte az orrán az esőcseppet. Akkor nincs mese, a házba kell menni. Nem szereti senki az ázott bundaszagot. Szétszerelte puskáját és a táskába rakta vissza. Aztán kibontotta szárnyait és akárcsak egy siklóernyős, szépen a talajon landolt. Nyugodt tempóban bement a lakásba. Mikor feltörte az ajtó zárját, kiment az áram. Sebaj, a tökéletesen lát szegényes fényviszonyok között. Bement egy Glockhoz rögzített zseblámpával. Nem hagyhatta elmenekülni a célpontot. Körbenézett a földszinten, de senki nem volt ott. Ez furcsa. Ám, ekkor egy hang ütötte meg a fülét.

Ragna tudta, mit csinál. Direkt olyan szobába ment, ahol az akusztika összezavarhatja ellenfelét.
- Nem tudom ki vagy, de hatalmas ostobaságot követtél el, hogy védett házat támadtál meg. – mondta normális hangon, mégis olyannak hangzott, mintha kiáltotta volna és a szobát sem lehet pontosan belőni.
- Ki vagy?! – kérdezte az idegem.
- Miért vagy rá kíváncsi? Azt ajánlom, hogy húzzál el innét, mielőtt kénytelen vagyok az erőmet használni! – reagálta rá Ragna és csettintésre készült. A két ujjbegye vörösre váltott. (Csáky Csaba, becenevén Ragnafan. Quirk: Plot Shield. Minden írónak, mangakának öröklött képessége. Amíg írója a világnak, addig nem érheti se őt se a lakását támadás. Viszont, amint ez megtörténik, jogában áll kitörölni az illetőt.)
- Állok elébe! Gyere csak, ha mersz! – kiáltotta vissza a férfi. Kezdte sejteni, hogy honnan származik a hang forrása, van annyira kifinomult füle, hogy ezzel a trükkel nem lehet sokáig átverni. Ekkor csettintés hangja hallatszott, mire felemelt puskával várta a támadást. Ám, semmi nem történt.
- Mi van? Az ölebeidet hátrahagytad? – kérdezte vissza a férfi. – Daniel Harris nem egy átverhető valaki.
Ragna csak döbbenten nézett. Daniel Harris? Ilyen karaktert nem írt bele a sztoriba. Lehet, hogy valaki idehozta, hogy végezzen Reiel? Ekkor kinyitódott mögötte az ajtó és kattanó fegyverhang jelezte, hogy a fegyver ki van biztosítva. Az író felemelte kezét és megfordult, farkasszemet nézve a bérgyilkossal.
- Szóval te egy másik történetből vagy.
- Remek meglátás, de fellélegezhetsz. Nem te szerepelsz a listán.
- Tudom. – válaszolta ridegen Ragna és elővett egy cigit. Ha Reinek van egy kis esze, kiszökik és lelép, amíg én szóval tartom.
- Hol van Rei Todoroki? – kérdezte hidegen Dan.
- Nem tudom, kiről beszélsz. – válaszolta azonnal.
- Ne hazudj. Vele akartál hetyegni, nem igaz?
- Nem. Egy gésa prosti szexrobottal. – mondta cinikusan az író. –Különben is, mi célod van vele?
- Mennyit fizetsz, hogy megtudd?
Az író már válaszolni készült, amikor egy hatalmas jégmarok fogta meg Dan fegyvert fogó karját és egy másiktól egy pofont kapott, amitől el akart repülni, ám a fogás miatt nem tudott. Egy kisebb roppanás jelezte, hogy megrándult a csuklója. Ám, van tartalék fegyvere. Egy Beretta, amit kirántott és lőtt. Ragna gyorsabb volt és ellökte a nőt, ám a kulcscsontját telibe trafálta. Rei ekkor határozott úgy, hogy a sarkára áll. Elkapta Dan pisztolyát és a szívéhez tartotta.
- Ha meg akarsz ölni, akkor tessék! Úgyis sejtem, hogy a férjem áll az egész mögött. Csak egy valamire kérlek meg cserébe: Hívj mentőt, hogy Ragna túlélje. Ha halottnak kell lennie, akkor legyen csak egy.
- Ne csináld. – nyögte az író a sebre tartva kezét.
Ekkor volt alkalma Dannek a nő a szemébe nézni és teljesen mást látott benne, mint amit az eligazításkor kapott. Ez nem lehet korrupt és aljas, ahogyan említették. Ez inkább becsületes és kedves nő. Leengedte a fegyvert.
- A telefon a zsebembe van. Megteszem, amit kérsz.

Vissza kicsit az időben. Ochakonak egy idő után vonszolnia kellet. Úgy éreztem, hogy veszélyben van az író és Rei.
- Csak egy rossz megérzés! Most az a feladatunk, hogy visszamenjünk a koleszba. – kérlelt a barátnőm.
Ám ekkor elhaladt Endeavor ügynökségének kocsija Ragna lakása felé.
- Megmondtam, hogy van itt valami baj! Tessék! Menj vissza és szólj a többieknek. Én addig elrendezem ezt az egészet. – reagáltam és kiszabadítottam a kezem a markaiból. Azonnal rohantam vissza. Ekkorra visszatért a lakásba az áram, így láttunk mindent. Amint kinyitottam, pisztolydördülés hangja hallatszott, majd egy csattanás követte. Felrohanva láttam a meglőtt írót és Reit egy idegen farkas férfi társaságában, aki éppen hívást intézett.

Dan ekkor fejezte be a hívást és mikor megérkeztem az ép kezét felemelte. Ekkor Ochako egy szőrös bilincset vett elő, amit fogadok, hogy nekem készített elő, ha hazaértünk. Egyiket Dan kezére csatolta, a másikat a sajátjához.
- Azt sejtem, hogy börtönbe akartok vinni, de ez kezd kicsit nevetséges lenni, nem gondoljátok? – kérdezte Dan a bilincsre nézve, ám hirtelen tapasztalta, hogy lebeg. Barátnőm antigravitálva vitte ki a hátsó kijáraton keresztül, míg a mentők elvitték a sebesült Ragnát.
- Most szépen velünk jössz és kiköhögöd, hogy mit csinálsz, világos? – kérdeztem halkan.
- Rendben. – válaszolta Dan.
Endeavor kocsija éppen a szemünk előtt hajtott tovább. Enji terve csődöt mondott, emiatt el kellet húzniuk a belüket, nehogy gyanússá váljon.