A nyaralásunk utolsó hetére mindenkit kiengedtek az orvosiból. Kyoka Jiro hála a kezeléseknek hamar felépült. Tsuyu ellenben… nem igazán. Egy teljes napig sírt, hiába vigasztalta bárki, testvéreivel egyetemben. A gáz az, hogy tisztán emlékezett, mit akart tenni, mégha az akaratán kívül csinálta és Bakugo nem akart megbocsájtani már az orvosi szárnyban sem.

Másnap Orlok Ferenc beszédet mondott. Ragna a telefonján nyomatta be a rádiót, mintha már előre tudta volna a dolgot mikor fog megtörténni.
- Hölgyeim és Uraim! Mint ahogy azt önök is tudják, apám szemétként kezelte nemcsak a polgárokat, hanem azon hősöket is, akik azon ügyködtek, hogy nyugodtan álomra hajtsuk a fejünket minden éjszaka! De ennek a mai nappal vége, ugyanis én, Orlok Ferenc megígérem a média előtt, hogy azért fogok küzdeni, hogy a hősipart feltámasszam!
Hatalmas taps hangzott el. Ferenc tovább folytatta.
- Első lépésként az apám által ellopott vagyont abba fektetem bele, hogy újra alapuljanak elfeledett hősügynökségeink. Másodsorban, kiengedem az összes újságírót, aki apám bűnét a nyilvánosságra akarta hozni. Jöhetnek a kérdések.
Nem figyeltem tovább a beszélgetést, mert veszekedés hangjai hangzottak el. Tsuyu valószínűleg összeszedte a bátorságát és bocsánatot kért Bakugotól. Ismét, hátha már lenyugodott.
- Kurvára nem érdekel! Engem csak az izgat, hogy miért emlékszel mindenre, mikor elmekontroll alatt voltál?!
- Nem tudom én se, de kérlek! Hidd el, hogy nem volt szándékos. – mondta ismét a könnyeivel küszködve Tsuyu. Közbe kellet lépnem.
- Kacchan! Tényleg nem ő a hibás. Miért akarna egyáltalán megölni? Ebbe gondolj bele.
- Nem érdekel, és ne ugass bele, hogy mit gondoljak! – kiáltott rám teli erőből. – Én csak egy valamit tudok: Ha Eijiro nem akadályozta volna meg, hogy a nyelve megfojtson, akkor ennek a cafkának hála már alulról szagolnám az ibolyát!
Ekkor Kaminari teli erőből pofonvágta riválisomat, teljes joggal.
- Azt hiszed, annyira kemény vagy, hogy beugass Tsuyunak, mi?! – kiáltott és ismét ütésre emelte fel a kezét, ám én megfogtam. – Tudod, milyen érzés, mikor nem tudod a cselekedeted uralni és látnod kell mit teszel?! Vagy csak a löttyedt fasz a szádban csak annyit enged, hogy ok nélkül válogass, kik a hibásak?! Mindig is ehhez értettél, nem?!
- Beszóltál, Pikachu?! Lefejellek, mint bálna a tartályhajót! – vágott vissza riválisom, ám erre Urahara közbelépett szó szerint, mert kettejük közé állt. Aizawa Bakugot fogta le sáljával. másodjára kellet fegyelmezni.
- Bakugo! Kaminari! Mindketten álljatok le. Felesleges a további konfliktus. – mondta Aizawa halál nyugodtan. – Ha mindenáron ki akarjátok nyírni egymást, ahhoz minket kell legyőznötök.
- Nem gond! Ha két másik eszelőst kell szétszednem, aki szerint hazudok, akkor legyen! – kiáltotta keménykedve Bakugo észre nem véve, hogy mit mond. Ostoba dolog a tanáraink ellen menni.
- Miért kiabálsz? Félsz tőlünk? – kérdezte mesterem. – Jól teszed, mert nem kultiváljuk, hogy az osztálytársad felé érzel haragot, ok nélkül. Ha mindenáron hibást keresel, akkor Orlok Kristófra kéne mutogatnod. A Quirkje miatt alakult ki ez a helyzet.
Bakugo erre lehajtotta fejét. Elfelejtette, hogy őt is tájékoztatták a helyzetről, annyira mérges volt. Aizawa leengedte sálját. Elmormolta, hogy bocsánat, majd lelépett.
- Jól vagy, Tsuyu? – kérdezte Urahara, ám a lány nem válaszolt, annyira lesokkolta riválisom viselkedése. Ekkor viszont apám és a teljes hősügynöksége is megjelent, de nem egyenruhában, hanem fürdőruhában.
- Sziasztok! Csatlakozunk hozzátok. Ferenc állta a szavát és az ügynökség felújítást kap. Nekünk megy egy hónapos szabadságot adott. – Jelentette ki Hisashi.
- Tök király. – mondtam és átöleltem apámat. – Akkor rengeteg apa-fia időt pótolhatunk.
- Mondhatni. – nevette el magát Hisashi és megsimogatta a fejem.
Kinizsi István kiszúrta magának Tsuyut. Átkarolta a lányt.
- Hallottam a veszekedést. Ne emészd magad. Sajnos Kristóf ennyire sunyi volt.
- Tudom, de ez akkor is borzalmas. – mondta letörten, mire István megsimogatta a fejét.
- Ne emészd magad. Hoztam ajándékot. – jelentette kis elővett két posztert.
- Ez a Banános Joe és a Nyomás Utána poszterek és mind olasz nyelven. – mondta áhítattal és csillogó szemekkel a békalány, elfeledve mélabúját.
- Hékás! Azt mondtad nekem adod őket! – kiáltott fel Havasi Csaba.
- Ha annyira nem tetszik, akkor rendezzük le egy versenyben. – mondta István mosolyogva.
- Rendben, akkor pókerezzünk.
- Kizárt.
- Talán csalónak nézel?
- Te mondtad, nem én. Szkander esetleg? – kérdezte vissza István.
- Nem.
- Félsz, hogy kikapsz tőlem?
- Te mondtad, nem én.
Tsuyu erre csuklóból rávágta a választ.
- Sör virsli verseny.
Mindektten meglepetten néztek rá.
- Mi az? Egyszerűek a szabályok: Eszitek a virslit, isszátok a sört, és aki kidől, veszít.
Ekkor Ragna jött oda.
- Srácok! Eldöntjük egyszerűen fej vagy írással. – mondata közben az író. – Ha fej, az enyémek a poszterek, ha írás, akkor Havasié, ha egyik sem, Tsuyué az egész és erre tétre felteszem az Ördög jobb és balkeze mindkét poszterét, amik nekem megvannak, természetesen olasz nyelven.
Mindannyian bólintottak. Ragna feldobta a pénzérmét, mire Alita egy éleset vijjogott. Erre a pénzérmét egy repülő fecske a csőrébe kapta és elvitte.
- Ezt hogyan csináltad? – kérdezte Havasi elképedve.
- Egyszerűen. – felellte vigyorogva a nő. – Beszélek az állatok nyelvén.
Tsuyu ismét nevetésben tört ki. Láthatólag mindenki arra törekszik, hogy felvidítsa és ez sikerült is. (Magyar hangok: Bujtor István, Újréti László… - R.)

Az utolsó nap reggelén már mindenki bepakolt a buszba. Apám összehívta a családot egy gyors kupaktanácsra.
- Köszönöm, amit mindannyian tettetek értem. Ígérem, már csak három hónapot kell kibírnotok, amíg itt nem rendezem az ügynökség ügyes-bajos dolgait, de ígérem, aktív leszek a felétek való írás tekintetében.
Anyám átölelt mindhármunkat.
- Tudom, drágám. – súgta örömkönnyekkel a szemében. – Remélem, addig feloldják a blokádot.
- Én is. – mondtam, mikor kiváltunk az ölelésből.
Hisashi minden osztálytársamtól külön búcsút vett. Mindenkivel váltott néhány szót, főleg Ochakot kedvelte meg, mert, ahogy ő mondta, ideális lányt választottam magamnak az ismerkedés alapján. Urahara ezekkel a szavakkal búcsúzott apámtól, miután viszonozta a meghajolást.
- Nézzenek rád! Mikor a képzésem alá kerültél még egy pipogya cerkapöcs voltál. Most meg érett felnőtt, aki megmentet egy számára ismeretlen, de számára kedves ország becsületrendjét. Büszke vagyok rád és tudom, hogy a fiad is hasonló eredményeket ér el.
- Köszönöm, mester. De egy valamiben téved. – válaszolt, mikor nézett engem, ahogy anyámmal és Ochakoval felszálltunk a buszra. – Ő többet fog elérni nálam.
Mesterem elnevette magát.
A buszút során Todorokinak ismét beszéde volt Ragnával, így direkt úgy ült le, hogy az írónak háttal legyen.
- Figyeltelek, a napokban, ahogy anyával bántál. Mostmár tényleg sajnálom, amit az első alkalommal mondtam. Te tényleg más vagy. Csak egy kérdésre nem válaszoltál: Hogy jöttél össze vele?
- Majd a mozifilmből megismerheted. – nevette el magát az író. Todorokit nem értette a választ, csak annyit szűrt le, mintha azt mondaná, hogy részletkérdésekbe nem kell belemenni.

A hazafele tartó repülőút eseménytelenül telt el. Ugyanazt az útvonalat jártuk be, mint ahonnan jöttünk. Addig elhatároztam magamban, hogy amint hazaérek, akkor leteszem a jogsit motorra és csináltatok valahogyan egy motort. Feltétlenül fontos volt, hogy a gyorsaságomon javítsak. Viszont, amint a gép leért Japánba és felkaptuk a cuccainak, hogy távozzunk, hatalmas meglepetés várt minket. Egy csapat riporter jelent meg, akik amint megláttak minket, azonnal elkezdték egymást túlkiabálni kérdésekkel. Mi a mezőgazdasági lengőcsapszeg? Úgy tudtam, hogy a Vanesszás ügy kapcsán hírzárlatot rendeltek el. Talán nem történt meg? Ám, kiderült, hogy Todoroki fele gyülemlenek.
- Mit szól ahhoz, hogy kiderült, hogy az apai nagyapja egy tömegmészárlást indított el?
- Nem szégyellsz az utcára lépni?
- Mit gondol, mennyire befolyásolja az a tény a jövőjét, hogy a családja mészárolta le a legtöbb Quirk nélküli hőst?
A kérdésekből csak egy valamire tudtam következtetni, hogy kiszivárogtatták a Tisztogatás napján történt eseményeket. Todoroki teljesen lefagyott. Ragna a srác elé állt és úgy lökte fel a tolakodó médiásokat.
- Nem válaszolunk a kérdésekre, köszönjük! No Komment! Szakadjál le a pofámról azzal a vacakkal, hölgyem, vagy oda dugom fel, ahová a nőgyógyásza csak expedíciót indít! – kiáltott rá az egyikre, aki a mikrofonját kicsit közelebb tartotta az íróhoz és majdnem az író látásába került. Úgy látszik, hogy a két hét alatt eléggé felkavaródtak az események.

Hogy mi történt Orklok Kristóffal és Erdélyi Vanesszával? Valószínűleg elszöktek Magyarországról. Egy hónappal később apám leírta levelében, hogy az óta nem történt egyetlen gyilkosság sem, ami a pszihopata nő nevéhez köthető. És mi lesz ezzel az egész hercehurcával? A következő évadban megtudjátok.