Mialatt Ochako, Tsuyu és én az árvaházban segédkeztünk, Mirio összehívta a csapat maradékát péntek hajnalban egy azonnali megbeszélésre. A tárgyalóterembe szépen, lassan gyülekeztek a csapattagok. Mirio, Gentle és La Brava voltak az elsők. Utánuk jött Ashido és Eijiro párosan kéz a kézben, mögöttük Bakugo, Nejire, Tamaki, Kaminari, Rei, Shoto, Iida, Kyoka, Tetsutetsu, Itsuka Kendo és Hisashi zárta a sort. Mikor mind megérkeztek, La Brava már kapcsolta be a projektort.

Mirio belefogott a magyarázatba a korai ébresztésért.
- Bocsássatok meg ezért, de nem ok nélkül hívtalak benneteket. Azonnali feladatot kaptunk!
- És mi lenne az? – kérdezte Ashido, aki Ejirio vállára dőlve próbált ébren maradni.
- Elmondom: Ma éjflékor bejutott egy azonnali kérés az Okinawa prefektúrában található Ishigaki szigeten. Az ottani szeizmológiával foglalkozók 10,4-es földrengést jósoltak be szombat hajnalra. Ha tényleg igaz a hír, akkor megismétlődik a múlt.
- Ahogy a fejezetcím is leírta? – vágott közbe Nejire, mire Gentle vette át a szót.
- 1771-ben egy 7,4-es erejű földrengés akkora cunamit okozott, aminek elég magas áldozatszáma volt, pontosabban 13486 halottat jegyeztek fel az akkori történészek.
- Köszönöm az extra információt, Gentle. Röviden és tömören, ezt meg kell akadályoznunk. Feladatunk, hogy amilyen gyorsan tudunk, oda kell mennünk és a civileket kimenekíteni. Mi fogjuk ezt levezényelni a katasztrófavédelem kérésére.
La Brava átváltott műholdas képre és ott mutatta a feladat részletét.
- Ennek a városnak egyetlen olyan repülőtere van, ahová a hatalmas gépek le tudnak szállni. Ide kell a civileket vezényelni. Az állam által kirendelt katasztrófavédelmi miniszter, névszerint Akamane Tsukimasha mindenbe be fog avatni.
- Nem kötözködni akarok, de nem felejtetted el a szabályokat, amit belépéskor írtatok alá? – kérdezte Mirio kicsit morogva.
- Igen. Ez hogy jön ide? – kérdezte La Brava, ránézve a gép mögül.
- Talán azért, mert benne van, hogy Japán műholdat nem törtök fel.
- Nem szegtem szabályt. Ez amerikai.
Ekkor a társaság fele lefejelte az asztalt. Nem elég a tény, hogy fáradtak, még ez is ráadott.
- Elég a hülyéskedésből! Hisashi, Rei, Gentle és La Brava később csatlakoznak. A gép 10 perc múlva száll le. Oszolj!
Mikor a megnevezetteken kívül mindenki elindult a tetőtérre, Mirio megszólalt.
- Utánnanéztél annak, aminek kértem? - kérdezte Gentletől.
- Igen. Ahogy sejtetted a legelejétől kezdve. Tsukimasha összes rábízott feladata ugyanúgy zárult. Rengeteg halott és eltűnt. Ezekután az adott hősügynökségek nevezik meg a probléma okozójának.
- Ettől féltem. Az sejtettem, hogy az állam a hősök ellen nem játszik tisztán, de az már kiveri a biztosítékot, hogy embereket hagynak meghalni és ránk kenjék a szennyet. Ti négyen más feladatot kaptok. Hisashi és La Brava! Ti menjetek a Pókháló fejvadász hősügynökséghez és vörös kód címszóval kérjétek a segítségüket. Gentle és Rei! Menjetek el a Grace Field Houseba és hívasd vissza a három ottmaradt tagot. Aztán menjetek a kikötőbe! Ott vár rátok egy kibérelt hajó, ami száz főt képes ellátni orvosi segítséggel. Tudtam, hogy egy nap majd hasznát veszem annak bárkának.
- Értettük! - kiáltották négyen és elindultak a feladatuk elvégzésére. Mirio felment a tetőtérre, ahol már hangos robajjal várta a helikopter a felszállást

A tenger fölött három hatalmas gép repült, melyek fejenként 150 főt képesek szállítani. A gépek egyikén ült az SoP csapata: Eijiro, Kaminari, Shoto, Kyoka, Katsuki, Iilda, Moomo, Tetsutetsu, Itsuka, Mirio, Nejire, Tamaki, valamit egy pro hős, kinek hősneve Majestic, polgári pedig Enma Kannagi, kinek képessége a „Magic”, mellyel képes gyűrű kinézetű platformokat létre hozni, melyek hasznosak emberek szállítására és saját maga utaztatására is. Nem sokkal később Katsukinál elszakad a cérna és felordított.
- Na jó! Valaki magyarázza már el, miért kell eme küldetésen részt vennünk, ahol elméletileg nekünk, nem mentős hősügynökségeseknek semmi dolgunk nem lenne? Kohei átvette itt is a történet írását, vagy mi? – kérdezte dühöngve, minek végén Momo készített a Creation Quirkjével egy óriás kalapácsot, majd úgy fejbe vágta vele, hogy Katsuki kapott egy ingyenes asztrológiai órát. Ekkor betért egy öltönyös ember, Akamane Tsukimasha, aki egy grafikont vetített ki „Hologram” képességével a falra, majd vázolta a helyzetet.
- Setouchi, egy viszonylag békés város az Ishigaki szigeten, ahol csak két frissen kikerült és zöldfülű hős, Vegita és Nappalm látja el a rendfenntartói munkákat a kis létszámú rendőrség és a tűzoltóság mellett. Minden csendesen telt, ahogyan szokott a város alapítása óta, viszont egy nap, a reggeli órákban egy rendkívüli, 8-as erősségű földrengés rázta meg a szigetet, melynek köszönhetően a károk jelentősek lettek: összeomlott a rendőrség épülete, a városháza, valamennyi lakó épület és bevásárló üzlet. A problémák viszont ezután jöttek: a várostól nem messze kitört egy új vulkán a földrengés epicentrumánál. Habár a vulkán egy a város közelében lévő kis földrészen tört ki, így nem érte el a láva a települést, viszont a vulkánból feltörő füst és a meteorszerűen feltüzelő óriás magma kőzetek hatalmas károkat okoztak a városban. A két ottani hős, Vegita, kinek képessége a „King Monkey”, s Nappalm, ki képes „Nappalm Wave” segítségével bármilyen nem élőlényt felrobbantani, megpróbálták tartani a frontot, de 3 órával ezelőtt elvesztettünk minden kommunikációt velük, lévén a kommumikációs relék is bekrepáltak. S ez az egész szigetre igaz: nem tudunk elérni senkit! Valószínűleg a vulkán kitörése miatt keletkezett anyagok zavarhatják meg a kommunikáció megmaradt formáit. A kommunikáció megszakítása előtt megtudtuk, hogy a Setouchi 9000 lakosából hivatalosan 5000 az életét vesztette, 3500 eltűnt, a maradék 1500 pedig különböző helyszíneken húzzák meg magukat. Sajnos nem állt rendelkezésünkre megfelelő mennyiségű pro hős, így képtelenek voltunk titeket, az SoP-t felkérni, hogy segítsetek az állam mellet. – mondta Tsukimasha.
- Álljon meg a menet! Az oké, hogy nincs elég ember, de itt konkrétan csak maga meg Majestic van rajtunk kívül! Szóval maguk nem nem tudtak összegyűjteni elég hőst, hiszen az állam rekordidő alatt tudna 10 metnsére szakosodott hősügynökséget. Így sokkal gyorsabban megoldódnak a helyzet. – reagált értetlenkedve Tetsutetsu. Itsuka kezdetben le akarta pofozni társát, ám megállt.
- Amit mondott az nem hülyeség! Miért nem kértek segítséget más országoktól? – kérdezte Itsuka, mire a Tsukimasha egy előre bekészített szöveggel áll elő.
- Több oka is van, melyek többségét nem értenétek, de minden esetre ha így is lenne, akkor sem érnének ide időben, mivel. – egy kis időre megállt Tsukimasha, majd befejezte – Kiderült, hogy alig pár óra múlva az Amami sziget egy része el fog süllyedni a tenger mélyébe, vele együtt Setouchi és környéke.

Erre mindenki tágra nyitotta a szemét. Szóval nem elég, hogy valamiért nem akarnak segítséget kérni más országoktól, de pont oda kell menniük, ahol minden hamarosan a tenger fenekére kerül.
- De hát ez akkor öngyilkosság! Nincs kommunikáció! Több ezer halt meg és szintén több ezer ember eltűnt, s maguk azt akarják, hogy mentsük meg őket mi, diákok?!” – reagált jogosan Tamaki. Mirio arcáról nem lehetett leolvasni semmi mást, mint kételkedést. Valami sunyítás megy a háttérben.
- Van legalább valaki, aki tudna nekünk segíteni a városban?” – kérdezte Kyoka.
- Talán a rendőrség egy része és a tűzoltóság.” – mondta Tsukimasha.
- Ja, a rendőrség és a tűzoltóság, akiket nem tudunk elérni?!” – reagált ezúttal Kaminari dühösen. Látszott mindenkin a feszültség, hiszen a többségük nem volt kiképezve ilyen meredek küldetésre. Viszont Mirio, aki visszaemlékezett mindenre, ami eddig történt vele, felált és megpróbálta hangosan bíztatni a többieket. Egyenlőre félretette kétkedéseit és
- Mindenki! Eme küldetés valóban veszélyes, viszont ne felejtsük el, hogy mi egy nap mind hősök leszünk! Nem tehetjük meg, hogy megriadunk a kockázatoktól és a veszélyes szituációktól! Még ha a helyzet lehetetlen, még ha már nem is tudnánk túl sokat tenni, legalább azt tegyük meg, amire még képesek vagyunk! Elvégre a hősök nem csak azért vannak, hogy néha elpáholjanak egy-egy rossz fiút! Hanem hogy megmentsenek annyi emberéletet, amennyit tudnak! Nem hiába a nevem Lemillion! Egy millió ember megmentése a cél és képességem nélkül is megteszem! Ti is képesék vagytok rá! – kiáltott fel Mirio lelkesen, bíztatóan. A többiek erre lassan, de összeszedték magukat.

A három repülő leszállt a város főterére. Ezután belebújtak az új, az állam által készített hős ruháikba, melyek felvoltak szerelve katasztrófavédelmi eszközökkel. Majd mindannyian puskagolyó szerűen szétszóródtak a városban. Mindannyian visszaemlékeztek a tervre, amit Tsukimasha mondott.
- Felmértük a képességeiteket és kitaláltunk egy tervet a mentőakcióra. Mivel rengeteg ember szétszóródott és nincs kommunikáció, ezért én a Hologram képességemmel ki fogok vetíteni üzeneteket az égre, hogy a lakosság meginduljon az evakuációs pontok felé. A tűzhányó miatt számítani kell magma kőzet bombákra és veszélyes vulkáni füstre. A füstre az új felszerelésetek fel van készülve egy modern szűrőbetétes sisakkal, mely garantált védelmet ad nektek minden mérgező és káros gáz és füst ellen 12 órán keresztül. Különböző csapatokra oszlunk: Nejire, Katsuki és Shoto, ti lesztek az Anti-Meteor csapat, akik elpusztítanak minden a vulkán felől érkező magma bombát. Iilda és Momo, ti lesztek a Felkutató csapat, akik feltérképezik a szigetet, s ha találnak túlélőket, akkor Momo egy vörös jelző füst rakétát lő az égbe, hogy tudjuk, hol vannak sebesültek. A többiek kisebb Mentő Csapatokba vergődnek. Itsuka, Tetsutetsu és Kyoka az A Csapat. Eijiro, Mirio és Tamaki a B Csapat. Majestic egyedül dolgozik. Az egész küldetésre 3 óránk van, mielőtt megkezdődik a sziget elsüllyedése. Viszont a mentőakció 2 körben lesz lebonyolítva. Mindkét körben 450 embert evakulálunk. Sok sikert mindenkiek!

A küldetés tervének felvázolása után mindenki tette a dolgát. Viszont arra nem számítottak, ami várni fogja őket. A két küldetés után nyilvánvalóvá válhatott az olvasóban, hogy az állam nem játszik tisztán. Hiszitek, hogy a legnagyobb szar közepén fogják elővenni őszinteségüket?