Visszatérve a Vakond hadműveletesekhez, elérték a második csomópontot, mikor Eijiro bajba került. Bakugo a kommunikátor elhalkulása után azonnal elöntötte a düh. Ez nem az a szokásos mini dühroham, ami felém áramlott, hanem a társa elvesztésének tudata volt átkonvertálva.
- Idefigyelj, te mocskos, rohadt, gyáva véglény! Gyere elő és ne csak gyáván lapíts!
Ezt valószínűleg annak az ellenfélnek címezte, aki a falat hullámoztatta és tűntette el Momot és Todorokit. Hosszú ideig nem érkezett erre válasz, amit riválisom arra használt ki, hogy lerakja a következő robbanószer adagot. A csapat rohant tovább, mialatt Urahara meg akarta nyomni a gombot, ám erre Mimic egy hatalmas falból indított csapással válaszolt, amit Bakugo nem akart válasz nélkül hagyni. Megpróbálta kilökni Uraharát, ám ezzel csak bekerült a tűzvonalba. A csapás után mindkettejüket elnyelte a föld.
- Nem akarom, hogy miattam még több ember haljon meg. – súgta Eri könnyes szemekkel. – Öljetek meg inkább. Akkor minden rémálomnak vége lesz.
Kyoka átölelte a kislányt és simogatta a fejét.
- Nem lesz semmi gond. Nem halunk meg könnyen. – nyugtatta meg a lány.
Igaz is volt! Urahara és Bakugo párosa egy hasonló szobába jutott, mint a Todorokiék. Ám, itt volt két lyuk is. Hamar választ kaptak, hogy milyen célból vannak azok ásva. Egy fekete bőrmaszkban feszítő, nagydarab kétajtós monstrum lépett a be a szembe lévő ajtón keresztül. Társa is volt, egy tüsihajú, közepes testalkatú, barna bőrmaszkot viselő férfi, aki mintha társa árnyékából lépett volna elő.
- Nocsak, Heiji! Társaságunk akadt. – mondta a nagydarab. A méretéhez képest lágy volt a hangja.
- Ahogy mondod, Rappa. Te meg arra panaszkodtál, hogy feleslegesen ássuk ezeket a lyukakat.
- Igaz. – morogta elégedetten Rappa és a koporsóra mutatott. – Látjátok azokat ott? Ezeket a sírokat nektek ástuk. Bizony, itt fogtok megdögleni!
Urahara rezzenéstelen arccal ránézett Bakugora, aki remegett. Felsóhajtott és ismét a nagydarab ellenfelére nézett.
- Nem gondolod, hogy kicsi lesz az a gödör? – kérdezte halál nyugalommal.
- Hogy érted? – kérdezte zavarodottan Rappa.
- Bárhogy is nézem, nem fogsz beleférni. – kapta meg a választ, ám Bakugo szólalt meg, hangjában a mindent elemésztő harag hallatszott.
- Nem baj. Addig robbantgatom le a testrészeidet, míg bele fogsz férni!
Rappa magabiztosan lépdelt Bakugo elé.
- Mindig is kíváncsi voltam rád, ifjú Kacchan. Amióta megláttalak a Sport Fesztivál adásában. Mindig is le akartalak győzni.
- Akkor gyere és próbáld meg! – kiáltotta vissza. – Majd ha lerobbantom a karod, akkor mond ilyen magabiztosan.
Rappa azonnal támadásba lendült és ütések szabályos sorozatát mérte Bakugora. Az próbált kitérni előle, ám a felét még így is bekapta. Egy idő után a sorozat abbamaradt. Bakugo elmosolyodott.
- Ezt vártam el egy ex MMA bajnoktól. Nem igaz, Kendo Rappa? Vagy hívjalak a gyilkoskezűnek?
- Ne merj ezen a néven szólítani! Véletlen volt!
Láthatólag Bakugo érzékeny ponton érintette, lévén, anno megölte a címvédő bajnokot még három évvel ezelőtt. Rácélzott ellenfelére az ágyúval és meghúzta a biztosító reteszt. Ellenfelét a kitörő robbanás azonnali védekezésre késztette. Emiatt nem sikerült kárt tennie benne, ám a keze súlyosan megégett. Rappa ellentámadásba lendült, ám ez volt Bakugo terve. Lespárgázott és jól kivitelezett robbantást mért a golyóira, amitől ellenfele feljajjdult.
- Baszódj meg! – kiáltotta magas C hangon és újfent támadásba lendült, ami már hatásosabb volt, mert eltörte Bakugo bal karját. Ettől ő üvöltött fel. Rappa nagy nehezen ismét tudott normálisan beszélni.
- Ismerem a gyengédet! Hamar fáradsz és elég csak az egyik karodat eltörnöm. Innentől nem tudsz teljes beleéléssel küzdeni. Sosem értettem, hogy miért adják a Sport Fesztivált élőben? Elég ha egy okos gonosz kifigyeli a harcokból a gyengeségeket és utána már gyerekjáték akármelyik kölyköt lezúzni. Nem bánom, ha ezért megpörkölted a mogyoróimat, ugyanis belekerülsz a sírba!
Bakugo ekkor sötét tekintettel nézett a tagra. Soha nem hitte volna, hogy a technikáját, a Sárkány tüdőt használnia kell, de igazat kell adnia ellenfelének.
- Lehet, hogy jó megfigyelő vagy, de egy ponton tévedsz. – súgta halkan, mégis érthetően. – Azóta bárki tovább fejlődik. Köztük én is.
Sikerrel a jobb kezébe juttatta a foszforral átitatott golyókat. Célja az volt, hogy megégesse a karjait. Rappa nem vette észre a csapdát. Nekilódult ellenfelének, ám az már be is mérte a célt. A robbantással a golyók tűzlabdaként hasítottak át a karján, így a támadás megszakadt. Rappa üvöltve próbálta eloltani a tüzet, ám nem ment neki. Végmegoldásra volt szüksége és egy tőrrel levágta égő karját. Bakugo nem akarta megölni, ezért ruhája egyik drótjával elszorította a nyílt sebet és befedte ruhával. Sajnos, ez már túl sok volt Rappának és sokkos állapotba jutott.
- Köszönöm, hogy felszabadítottál a fájdalmaimtól. Egy igaz harcos által hallhatok meg. – súgta halkan és kilehelte lelkét. Bakugo akaratlanul ugyan, de megölt egy gonoszt. Csak döbbenten nézett a halottra. Borzalmas érzés járta át, akárcsak engem. Gyorsan összeszedte magát. Nincs idő a tökölésre. Lehet, hogy még meg tudja menteni Eijirot, ha hamar lezárják az alagutakat.
Urahara ellenfele unottan nézett ki a fejéből. A nagymester megunta az álldogálást és ütést akart mérni a meridián pontjára. Ám, a tag sárgás színű pajzsot vont maga köré.
- Ha ennyire nyíltan próbálkozol, még halálra fogom unni magam. – jelentette ki Heiji unott hangon.
- Akkor támadj. Ne merj gyáva módon pajzs mögé rejtőzni. – mondta Urahara és pár lépést hátralépett. Ekkor Heiji elővett egy dobókést és pillanatnyilag leengedve a pajzsot, ellenfele feje felé dobta. Ám, az felkészülve fogta meg a két ujjbegyével és lazán visszafordította. Noha, sikeres volt a védés, de a pajzsról lepattant a fémdarab. Urahara támadt úgy hogy tenyerével folyamatosan ütötte a pajzsot egyre keményebben és gyorsabban.
- Eléggé kétségbeesett lehetsz, ha efféle gagyi módszerekhez nyúlsz. A pajzsom erősebb a gyémántnál is.
- Mindent szét lehet törni, ahogyan az ócska védelmedet is. – nyögte a mester ütései között. Igaza volt, mert a pajzson repedések jelentek meg. Heiji ledöbbent és próbálta fenntartani a védelmét. Ám, egy erősebb ütés darabokra szakította azt.
- Rakan Geki! Vagyis, az Arhat támadás. Egy speciális technika. Ám, jön a következő!
Mielőtt Urahara ellenfele támadott volna, azonnal felugrott és két hüvelykujját belenyomta Heiji halántékába.
- Hokuto: Zankai Ken! Vagyis a megbánás ökle. Megérintettem két létfontosságú meridián pontot. Amint elengedem az ujjaimat, három másodperc múlva meghalsz. Addig meditálj el azon, hol rontottad el az életed, hogy egy olyan romlott mocskot szolgálsz, mint Overhaul.
Heiji eleinte halálfélelembe volt, ám amikor Urahara befejezte a mondatát, elmosolyodott.
- Hol romlott el az életem? Mindenhol. Bármi, amihez hozzányúltam, szarrá változott. Hiába küzdöttem, hajtottam magam, hogy jobb legyen, az élet folyton gáncsokat vetett. Hogy szólnak a nagyokosok? Minden kis dolognak örülni kéne? Nevetséges. Bár, a halál már nekem feloldozás és csak köszönettel tartozok. Cserébe, mielőtt meghalok, jobb ha figyelmeztetlek! Akiket kiküldtek ellenetek, azok csak kis morzsák voltak. Noha azt mondják rólunk, hogy elit harcosok vagyunk, ez vastag kamu. Sokkal nagyobb veszély leselkedik rátok, úgyhogy legyetek óvatosak.
Urahara kihúzta az ujjait a pontokról és megfordulva lépett el Heijitől. Három másodperc múlva a feje kettészakadt, amiből fröcskölt a vér.
A nagymester odalépett Bakugohoz és néhány profi meridián csapással gyógyította meg kezét.
- Jól vagy, fiam? – kérdezte Urahara aggódva.
- Csak találjam meg azt a nyavalyás Overhault. – morogta idegesen és összeszorította mindkét öklét. – Akkor olyan sallert fog kapni tőlem, amitől olyan mélyen találja magát a föld alá fogom temetni!
Urahara csak bólintott és kinyitotta az ajtót, hogy kimenjenek. Odakint a többiek várták. Kiderült, hogy az ajtó túl van a második ponton. Mimic, aki a falakkal szórakozott, pillanatnyilag nem érezte a támadás szükségét.
- Berobbantottuk a második csomópontot. A harmadik közelében vagyunk, de addig esélytelen a művelet sikeressége, amíg az a nyavalyás a falakat kényére-kedvére változtatja. – mondta Tamaki halkan, tekintetével a követkő csomópontot látta meg, ahoval a C-4-et le kell rakni.
- Van egy ötletem, de ahhoz terelés kell. – mondta Kyoka és a Jackeit a falba dugta. Kivaló füle volt és még a leghalkabb zörejeket is kiszúrta. Amikor az a valami vagy valaki mozog a falban, alig hallható suhanást hallat. Ha kiszúrja, akkor ki tudja onnét szedni, akkor vége a dalnak.
- Majd én megoldom. – mondta hidegen Bakugo és pár lépéssel kivált a csapatból. – Idefigyelj, te gyáva nyuszi! Ha a társaidat várod, azok meghaltak. Kifogytál a lehetőségekből! De mondok neked valamit: Tiszteltem az ellenfeleimet, mert veled ellentétben, szemtől szemben harcoltak! Veled ellentétben, aki eddig kényelemből hátradőlve baszakodtál velünk!
Kyoka hallgatózott. Valami morgást hallatszott a falból. Kezével jelezte, hogy folytassa tovább. Láthatólag rátapintottak Mimic gyengéjére: Bakugonál gyorsabban tudja felhúzni az agyát a legkisebb sértésen is. Riválisom ezt érzékelte és csak dobott néhány lapáttal.
- Tudod, ha én kiállok valakivel, akkor odamegyek hozzá és szemébe nézek! TE viszont csak alattomos módszerrel tudsz harcba bocsájtkozni. Valószínű, hogy a férfiasságodat kompenzálod vele. Te szánalmas cerkapöcs!
Valószínű, hogy betelt a pohara, mert Mimic elkezdte Bakugo körül a falat összenyomni. Fél perce lehetett hátra. Kyoka kiszúrta a tag pozicióját és felmutatott a plafonra.
- Füleket befogni! – kiáltotta és bedugta a Jackjeit a lábaiban található hangszórókra és olyan frekvenciát bocsájtott ki, amit még Mimic is meghallott és kikezdte a füleiben található hallásért felelős csontokat. Csak egy esélye volt szabadulni, ha kiválik a falból. Erre a pillanatra vártak, mert Tamaki ekkor a kezeit tintahal csápokká alakította, majd össze-vissza dobálta a termen keresztül. Végezetül, hogy biztos elkábuljon, a srác kitinből készült sisakot növesztve fejelte le ellenfelét. Sikeres összedolgozás és csapatmunka révén ezt az akadályt leküzdötték. A harmadik csomóponthoz érve, ahol kapták a hírt, hogy Eijiroért kiértek a mentők, ahogyan Todoroki sikerrel vitte el az egyik mentősautóhoz Momot. Lerakták az utolsó robbanószert és a labirintus kijáratához érve aktiválták. A második hadművelet is sikeres volt és ugyan kicsit döcögősen, de minden ment a terv szerint.
Overhaul az események ellenére nyugodtan alkotott össze újabb drogokat. Chronostasis csak toporgott. Mi a pokolért ilyen halálnyugodt.
- Uram! – szólalt meg, mialatt nézte mobiljának képernyőjét. – A Shie Hassaikai, vagyis az elit banda elbukott. Három halott, a többit elfogták.
- Van ez így. – mondta unottan a Yakuza vezető, majd felállt és elrakta a fiolákat a mellényzsebébe. – Ideje akcióba lendülni. Hamarosan átvesszük az egész cirkusz felett az irányítást.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.