Daniel és Rei nyugodtan meneteltek be Endeavor irodájába. Volt egy terv a tarsolyukban, hogy egyszer és mindenkorra pontot tehessenek az ügy végére. Csak a végrehajtás maradt.
- Nem furcsa? – kérdezte Dan. – Az egyik pillanatban a célpontom vagy, a másikban már közösen dolgozunk.
- Miért lenne az? – kérdezte Rei. – A te szakmádban nem fordulnak elő furcsaságok?
- Jogos. – válaszolta kis gondolkodás után.

Endeavor ajtaja elé érkeztek. Dan kopogtatott, mire Endeavor szólt, hogy szabad. Ekkor vágta ki az ajtót Rei a férfi legnagyobb döbbenetére.
- Te? – kérdezte nagy szemekkel. Hawks már rögtön támadni akart, mire Dan kirántott egy pisztolyt úgy, hogy előbb tojás sárgába, aztán prézlibe és lisztbe forgatta, majd forró olajban… Ragna! Az ég szerelmére, ne hülyéskedj már. (Bocsi. Ez kihagyhatatlan poén volt. – R.) Hogy mindig bohócokkal áld meg a sors… na mindegy, hol is tartottam? Jah igen, Dan fegyvert rántott.
- Semmi szükség az erőszakra. – mondta halkan Endeavor és felemelte a kezét.
- Uram! Ezek megölni jöttek! – hebegte Hawks. – Ha nem lépek közbe…
- Lelövöm a kurva macskádat, ha nem emeled le a szárnyaidat. – mordult fel Dan.
- Nekem nincs is macskám.
Hawks hangja immár félelemmel vegyült rettegéssé alakult. Valóban volt egy macskája és erre Dan rájött. (Aki látta a 2002-es Pókembert, az tudja, hogyha valakit meg akarsz sebezni, nem a testét, hanem a szívét támadod. – R.)
- Érdekes. – vakarta meg az állát a farkas férfi. – Akkor kinek az almába szartam bele, mikor betörtem hozzád?
Mondata végén megrántotta a vállát, jelezve, hogy jelen helyzetben ez részletkérdés.
- Akkor összefoglalom, gyufafej, hogy mi ez az egész. – morgott tovább Dan. – Engem felbéreltél, hogy nyírjam ki ezt a nőt, akiről azt hazudtad, hogy korrupt, megrabolt és még a hírnevedet is sárba akarja tiporni. De tudod, hazug embert könnyebb elkapni, mint a sánta embert.
Direkt kerülte a kutya szót. Kis csönd után folytatta.
- Tudod, most legszívesebben kinyírnálak eléggé fájdalmas módon. Eléggé vastag a repertoárom hosszú évek alatt bővült ám, de szerencsédre, másik feladatot kaptam. – mondata végén kiemelt egy arany kártyát és a férfi felé hajította. Az már egyből meglátta a nevét és elfogta a hideg rettegés. Daniel Harrist úgy is ismerik, hogy a halál angyala és nem ok nélkül. Minden Quirkre talál ellenszert és harcban képzett, reflexei kikezdhetetlenek.
- Akkor most meg fogod ölni Enjit? – kérdezte Rei a hatás kedvéért.
- Legszívesebben megtenném, puszta nosztalgiából. – mondta Dan és Hawks felé tartva a pisztolyt ment a minihűtő felé, hogy egy doboz alma lével kiszolgálja magát. Mikorra benyelt egy nagy kortyot, felsóhajtott. – Tudod, apámra emlékeztetsz. – bökte Endeavor felé. – Egy utolsó kisstílű mocsok volt, akinek bejött az élet. Aztán, amikor azt hitte, hogy végzett mindennel, akkor egyszercsak feltűntem és BOOM! – kiáltására elsütötte a fegyvert, amiből egy zászló ugrott ki, amin egy „Boom” felirat díszelgett. – Így készült a Chocapic!
Dan felnevetett, noha nem a poénján, hanem a két nagy és markáns hős ijedtében összeszarta magát.
- Csak vicceltem. Lelőttem, ahogyan a nagykönyvben meg volt írva. Feje közepébe, semmit sem érzett. Így kaptam meg a halál angyala kinevezést. Ahogy mondtam az előbb, csak a témára visszatérve. – Kis szünet után elővett egy másik, immár valódi stukkert és elővett egy szál cigit, hogy rágyújtson, persze a gyújtáshoz Endeavor szakállát használta. Egy slukk után szólalt meg – A hölgy fog veled beszélgetni. A megbízom erre kért, aki veled ellentétben, megbízhatóbb. Foglalj, helyet kérlek és kezd el.

Rei leült, mire Endeavor kérdő tekintettel nézett rá.
- Mutasd nyíltan a kártyáidat. – mondta hidegen a nő. – Ugyanis, nem hinném, hogy a köztünk lévő múlt miatt merészeltél volna ilyen lépésre.
- Nem tudom, miről beszélsz. Tényleg nem béreltem volna fel ellened senkit. – válaszolta a lángoló férfi, de a hangjából lel lehetett szűrni, hogy kamuzik.
- Cöh. Pont olyan, mint az apám. – reagálta le jegesen Dan, időközben elővéve kedvenc Smith and Wesson revolrverét, majd Rei felé lökte. – Ő is azt hazudta halála utolsó pillanatában, hogy megbánta azt, amit anyámmal és velem tett csak azért, mert a fasza irányította régebben. Annyira könnyű átlátni az ilyeneken, mint egy réteg fólián. – mondata közben a revolvert is kibiztosította. – Még egy hazugság, te szarral telt geciputtony és átlövöm a szájbabaszott burádat. Ha azt túl is élnéd, kivágódnál innét és húsz emelet bizony nagy távolság.
Endeavor erre csak még jobban összehúzta magát, hátha annyira kicsire zsugorodik, hogy kikerüli a lövést.
- Szóval, felbéreltél egy bérgyilkost ellenem. De miért? És jobb, ha nem hazudsz, mert nem te vagy a nagykutya jelen pillanatban. Bocsánat a kijelentésért. – mondta Rei a végén Dan fele nézve. Az most nem foglalkozott, mit mondott a nő, mert gyűlölet teljes tekintettel nézett Endeavor felé.
- Igen. Felbéreltem a halál angyalát, hogy megöljön, de okot adtál rá azzal az adással. – vallotta be Enji felemelt kezekkel.
- Akkor úgy látszik semmi nem változott. – mondta Rei jéghideg hanggal. – Akkor azt a kérdést válaszold meg: Ha tényleg én tettem volna, miért löktem volna bele a fiamat a tűzvonalba? Mert ő is megszenvedte ezt az egészet.
- Te tudtál arról, hogy mi történt a múltban. És ne játszd nekem itt az ártatlant. – vágta vissza a férfi, mire Dan kicsit felmordult.
- A helyedben megválogatnám a szavaidat és a hangsúlyt, senkiházi. Még egy ilyen és…
- Felesleges fenyegetni, már így is égett szarszag terjeng a levegőben. – mondta Rei karba tett kezekkel. – Amúgy vissza a témára: Csak tájékoztatásul közlök veled egy tényt. Mialatt az adás lement, három kontinenssel odébb tartózkodtam és fogalma se volt egyikünknek sem, mit történik itt. Úgyhogy ezt buktad.
Endeavornak most esett le, hibázott. Dan odament a férfihoz és elkapva a grabancát.
- Egyszer mondom el. Ha legközelebb a nőre akárcsak egy kósza pillantást vetsz, vagy bántani mered bármilyen módon, egyetlen hívás elég, hogy idejöjjek. Eddig lágy voltam veled szemben, de fájdalmasan meg fogod tapasztalni, hogy be is tudok keményedni. – morogta halkan, miközben Enji remegett, mint a nyárfalevél. – Ez félreérthető… vagy mégse. – mondata végén megpuszilta a férfi arcát és elengedte.
- Akkor végeztünk? – kérdezte Rei.
- Igen. Mehetünk.
Rei gyorsan kiviharzott. Dan nem volt ennyire gyors.
- Még valami: Ha megpróbáljátok sajtó elé tárni a ma történteket, akkor válaszként a megbízóm fog rólatok lehozni egy-két érdekes információt. Ha azt megtudja a média, lehúzhatjátok a rolót.

Odakint Rei kunyerált egy cigit, amit Dan oda is adott. Sejthette, hogy a nő min ment most keresztül.
- Ennyire kiakasztott? – kérdezte halkan.
- Igen. – mondta, mialatt beleszívott a nő a szálba. – Nem szeretem a cigit, a párom miatt eltűrőm. Ám, ha kurvára ki vagyok akadva, akkor el szoktam szívni. Ergó, ha nem találkozok azzal a tüzes mocsokkal, akkor soha többet.
Együtt meneteltek vissza a sürgősségi felé. Közben folytatták a beszélgetést.
- Tudtam ám, hogy azzal a Ragna nevezetű szeret téged. Különben, nem ugrott volna a golyó elé. – jelentette ki Dan, ezzel terelve a témát.
- Igen. Meglepő, de ő az első párom, aki igazán megbecsül. – mosolygott Rei. – Furcsa a tag, de nagyon jószívű és kedves. Mikor fel kellet kaparni a földről, akkor automatikusan segített.
- Akkor tényleg igazán normális pasit fogtál ki. Bárcsak én is kifognék. – sóhajtott fel a farkas férfi.
- Nem sikerült eddig?
- Szerinted? – kérdezte vissza Dan. – Gondolj bele, hogy az életem rohanásból áll. Amióta beléptem a szakmámba, egyik nap a tetováló szalonban dolgozok, a másik nap pedig embereket ölök. Hol van nekem a szabadidőm párkeresésre?
- Jogos. De figyelj, én se hittem volna, hogy rálelek egy férfi mellet az igazi boldogságra.  Majd összehoz az élet egy olyannal, akit az ördög talicskával tol utánad.– mondta Rei és megsimogatta a farkasfiú karját, amitől neki végigfutott egy kellemes meleg érzés.
- Reméljük a legjobbakat. Addig meg megelégszek az öleléseddel. – mondta Dan kicsit zavartan. – Tudom, ez elég nyálasnak hangzik, de amikor átöleltél, akkor emlékeztettél anyámra.
Megérkeztek az ambulanciára. Ott megálltak egymással szemben. Dan folytatta történetét.
- Anyámnak egy árvaház előtt kellet kitennie azért, hogy viszonylag normális életet éljek. Sejtheted, ki miatt.
- Nem kell aggódnod. – mondta Rei és ismét a farkas férfihoz bújt. – Amíg itt tartózkodsz, addig anyaként foglak kezelni.
Dan átölelte a nőt.
- Köszönöm.
Ekkor Ragna szólt közbe.
- Már bocsánat, hogy megszakítom a nyálas bájcsevejt, de valaki lesegítene a lépcsőn? A karom még mindig sajog, hiába gyógyították be.
Rei azonnal kibontakozott az ölelésből és segített az írónak.
- Nincs kedved velünk lakni? Jobb, mint egy motelban. – érdeklődött Rei Dantől.
- Persze és ezt hogy kivitelezzem? Odamegyek a firkászhoz, hogy kijelentsem: Lakhatnék nálad úgy, hogy azelőtt megpróbáltam a párodat megölni és a karodból ementálit csináltam? – vágott vissza fanyar mosollyal Dan.
- Ez is megteszi kezdetnek. – mondta Ragna. – De te vezetsz.
- Ti nem vagytok normálisak. Pont, mint én. – jelentette ki nevetve Dan.

A kocsiba beszállva, Danben felmerült egy kérdés.
- Amúgy, Rei. Van valami, ami nem hagy nyugodni. Amikor magad felé tartottad a pisztolyomat, akkor azt mondtad, hogyha neked kell meghalnod, akkor csak te legyél az és másoknak ne essen bántódás. Ezt hogy értetted?
Ragna nem akarta beavatni a részletekbe a képességével kapcsolatban. Rei kis idő után válaszolt.
- Egyszerű: Nem szeretem, ha mások is életüket vesztik, ha én nekem kell meghalnom. – mondta mosolyogva a nő és hozzábújt az íróhoz. Dan elmosolyodott, miközben rátaposott a gázpedálra.